Olcsó számítógép - I.
Múlt héten a játékos igényeket szem előtt tartva állítottunk össze néhány konfigurációt. Igaz, monitorral, de a legolcsóbb is több mint 160 000 forintba került. Sokan nem tudnak (vagy csak nem akarnak) ennyi pénzt költeni számítógépre, de ha nem cél a játék, akkor fölösleges is. A processzor- és egyéb hardvergyártóknak évek óta komoly fejtörést okoz, mivel tudnák meggyőzni a felhasználókat, hogy szükségük van még gyorsabb CPU-ra, nagyobb merevlemezre, több memóriára, sőt lassan a rendelkezésre álló internetelérések sávszélessége is kezdi meghaladni az átlagfelhasználók igényeit. Valószínűleg a Prohardver olvasóinak döntő többsége bőven az „átlagos felhasználó” fölött áll igényben és tudásban is, a következő oldalakon azonban ezúttal elsősorban a számítógéphez kevéssé értőkhöz szólunk.
Számítógép vásárlása előtt első dolgunk legyen az igények felmérése. Ha csupán internetezésre (weboldalak nézegetése, levelezés, kommunikációs programok mint ICQ, Skype vagy MSN Messenger), multimédiás tartalmak (képek, zenék, filmek) lejátszására, rendezgetésére vagy egyszerűbb iskolai, nem számítástechnikával kapcsolatos feladatok megoldására szeretnénk egy eszközt, akkor aránylag olcsón is megúszhatjuk. Az imént felsoroltakhoz például megteszik a ma kapható legkisebb teljesítményű, így legolcsóbb processzorok (CPU - számítógép központi egysége, mely legnagyobb mértékben meghatározza teljesítményét) is. Jelenleg ezek a Sempronok, melyek között a legolcsóbb csupán 7000 forintba kerül. Valószínűleg a Sempron név kevésbé ismert mint a Pentium, Celeron vagy Athlon, de nem kell tőle megijedni. Igaz, hogy további pár ezres ráfordításával gyorsabb központi egységet is lehet venni, de minek, ha egyszer nincs rá szükség?
Egy AMD Sempron is bőven elég lehet
A következő meghatározó tényező a számítógép memóriája (RAM), főként annak mennyisége, amit megabájtokban (MB) mérnek. Ebben tartja a rendszer azokat az adatokat, melyekkel a processzor és a többi alkatrész éppen dolgozik. Ha kevés a memória, akkor más, lassabb adattárakat hív segítségül, ha viszont sok van, akkor kihasználatlanul, parlagon kever. A ma legelterjedtebb és legismertebb operációs rendszer, a Microsoft Windows XP hétköznapi felhasználás során (vírusirtóval, biztonsági tűzfallal, kommunikációs programokkal stb.), nyugalmi állapotban durván 200-250 MB memóriát fogyaszt, vagyis ennyire mindig szüksége van. Ha egy újabb programot – mondjuk internetböngészőt – indítunk el, az további memóriát emészt fel. A legolcsóbb számítógépeket általában 256 MB memóriával kínálják, ami a Windows XP igényei mellett már bizony nagyon szűkös. Érdemes olyan gépet választani, amelynek legalább 512 MB memóriája van. Ez a komponens a későbbiekben aránylag könnyen bővíthető, amire szükség is lehet, hiszen nemrég jelent meg a Winodws újabb verziója, a Vista, melynek nagyobbak az igényei ezen a téren.
A harmadik fontos tényező a merevlemez (winchester, HDD) kapacitása, amit gigabájtban (GB) mérünk. Egy gigabájt kb. ezer megabájt; körülbelül, mert a kettő tizedik hatványa, vagyis 1024 a váltószám. A merevlemezen tároljuk adatainkat, innen kerülnek az éppen szükségesek a memóriába. A merevlemezre jellemző, hogy mindig betelik, legyen bármekkora is. Időnkénti karbantartás, régi fölösleges dolgok törlése mellett egy 160 GB-os egység is elég szokott lenni. Ha mégsem, akkor ez egy újabb egység vásárlásával ez orvosolható. Ma már 500 GB-nál nagyobb modelleket is kapni, fajlagosan pedig a 250-320 GB-osak a legolcsóbbak. Viszonyításképpen egy átlagos digitális fénykép mérete 1-2 MB, egy teljes CD tartalma 700 MB, egy DVD kapacitása pedig 4-9 GB között mozog.
Ha már nem férünk el a merevlemezen, vagy szállítani szeretnénk adatainkat, legegyszerűbb optikai tárolóra, tehát CD-re vagy DVD-re menteni őket. A lemezek elkészítéséhez durván 6000 forinttól kapható DVD-íróra vagy még olcsóbb CD-íróra lesz szükségünk. A DVD-író megírja a régebbi és kisebb kapacitású CD-ket is, de a CD-író a DVD lemezeket nem. A lemezek lejátszásához nem feltétlenül van szükség íróra, megteszi egy olcsóbb – 3000 forint körül kapható olvasó is. Van még egy trükkös típus, a CD-író DVD-olvasó kombó, mely a CD-ket írja és olvassa, de a DVD-ket csak olvasni tudja.
Szintén fontos, de bizonyos mértékben megkerülhető alkatrész a grafikus kártya (népiesen VGA, videokártya). Ez az alkatrész jeleníti meg a képet a monitoron. Nem feltétlenül kell külön egységnek lennie, az alaplapra is szerelhetik. Ha nem fogunk a számítógépen játszani vagy 3D-s alkalmazásokat futtatni, akkor VGA-ból is elég a leggyengébb, sőt az alaplapra épített (integrált) is.
Mi ez az alaplap? Az alaplap, és rajta található chipkészlet hangolja össze a számítógép alkatrészeit, a processzort, a memóriát, a merevlemez(eke)t, optikai meghajtó(ka)t, grafikus kártyát és egyebeket. Szerencsére ma már nincs túl nagy befolyással a rendszer összteljesítményére, bár a tuningban (az alkatrészek gyárilag megszabottnál magasabb tempóban hajtásában) fontos szerepet játszik.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
