Külső

Ma már egyáltalán nem kell nagynak lennie egy asztali PC-nek ahhoz, hogy komoly teljesítménye lehessen. A modern microATX alaplapok, sőt a nagyjából kéttenyérnyi Mini-ITX-ek köré is építhetünk bika hardvert csúcs processzorral és grafikus kártyával. Erre a fejleményre természetesen a házgyártóknak is reagálnia kellett, így mára sokféle Mini-ITX alternatíva közül választhat az érdeklődő a parányi, nagyobb könyv méretűektől a minitornyok térfogatát közelítő, full extrás modellekig.

Mai tesztalanyunk, a patinás SilverStone márka Sugo SG13-asa a nagyobb Mini-ITX-esek közé tartozik. Homlokzata 222 mm széles és 181 mm magas, hátrafelé pedig 285 mm-t nyújtózkodik, így értelemszerűen elég tágas komolyabb grafikus kártyák befogadására is. Alapanyagában a fém dominál, de lemezei elég vékonyak, így valamivel kevesebb mint 2,5 kilogrammot nyom.

Csupán az előlapja készült műanyagból, és alapvetően kétféle verzió közül választhatunk. Nálunk a szögletes mintával plasztikusabbá tett, fémrácsos verzió járt, de kapható szálcsiszolt alumíniumot egészen jól imitáló, teli változat is, amin csak a frontpanel oldalain vannak szellőzőnyílások, de elég sok levegő juthat be az oldalfalakon, a tetőn és a hátsó lemezen át. Színekben a mi feketénk mellett fehéret is kínálnak fekete előlapi betéttel, illetve a rácsos elejű kapható büntető, pink színben is.

A front felső peremére került a bekapcsoló és a picike reset gomb, az alsó részén pedig két USB és két hangcsatlakozó sorakozik. Az USB-k 3.0-sak és kellően távol helyezték el őket egymástól ahhoz, hogy az egyikbe valami szélesebb eszközt dugva a másik szabadon maradjon. Rápillantva a ház hátuljára két lényeges konstrukciós részletet azonosíthatunk: az ATX méretű táp az alaplap fölé került, ezzel jelentősen beszűkíti a választható processzorhűtők kínálatát, a grafikus kártya pedig a szokásos, dupla szélességű helyből gazdálkodhat, ezzel csak pár elborult, óriási hűtőjű modellt zártak ki.

Belső

Mint a legtöbb hasonló házba, ebbe is a két oldalfalat és tetőt magába foglaló, U alakú lemez eltávolításával lehet bejutni. Ezt alaposan kilyuggatták, felül a tápnak, (szemből nézve) bal oldalon a grafikus kártyának vágtak hatalmas szellőzőnyílást, és a processzor felőli, átellenes oldalt sem hagyták érintetlenül, így valószínűleg a takart előlapos modell szellőzése sem katasztrofális.

Apropó előlap – pár csavar oldása után leszedhető, de azzal számolnunk kell, hogy jön vele a csatlakozópanel és a gombok is, tehát ha az előlap mögötti porszűrőt szeretnénk kitisztítani, célszerű körültekintően eljárni, nehogy kábelszakadás legyen a vége. Akkor is le kell vennünk az előlapot, ha ventilátort tennénk mögé, 120 és 140 milliméteresnek is kialakítottak furatokat, de gyárilag nem kapunk a házhoz.

Először bontani kell ahhoz, hogy kényelmesen beszerelhessük az alaplapot és a többi komponenst. Az alaplap természetesen alul és hátul van, ahogy ezt a külső képek alapján sejteni lehet. Szokatlan, de ügyes megoldás, hogy elé egy 2,5 hüvelykes helyet alakítottak ki, ami éppen jó lehet egy SSD rendszerlemeznek. A többi adattár, egészen pontosan vagy egy 3,5 hüvelykes, vagy két 2,5 hüvelykes az első részre, felülre, egy kereszttartóra került, ez szokásos megoldás a hasonló házaknál. Kívülről elérhető, 5,25 hüvelykes meghajtóhelye nincs az SG13-nak.

Jó hosszú, akár 267 mm-es grafikus kártyák is beférnek a kicsi házba. Ügyes részlet, hogy a hosszú kártyák egyszerűbb beszerelése érdekében egy nyílást vágtak a ház vázának első részére. Tápoknál 150 mm a maximum, ha használni szeretnénk a felső meghajtóhelyeket is, ha viszont nincs rájuk szükség, akkor 264 mm-ből gazdálkodhatunk, amibe nagyjából minden mai táp belefér. Az áramforrás beszerelhető felfelé néző és lefelé néző ventilátorral is, első esetben kívülről lélegzik a felső, porszűrő nélküli rácson át, a másodikban a processzorról érkező meleg levegőt szívja el.

Processzorhűtőből legfeljebb 61 mm magasat tehetünk be, ami oldalra 8, a ház eleje felé 90 mm-rel nyúlhat túl az alaplapon. A fő gondot viszont az okozza majd, hogy a Mini-ITX alaplapokon a processzorfoglalat nagyon közel van a PCI Express csatolóhoz, így érdemes lehet a terebélyes bordák helyett kompakt vízhűtés után nézni. Ebből 120 mm-es és ventilátorral együtt 90 mm mély fér el a ház elejében a többi komponens megzavarása nélkül. A felső meghajtóhelyeket kiszedve a 140 mm-es modellek is elférnek, de számolni kell azzal, hogy belógnak a grafikus kártya elé.

Szerelés

Mint korábban írtuk, a kényelmes szereléshez előbb néhány csavar kioldásával kiszedtük a felső meghajtótartót és a táp támasztására szolgáló, oldalsó fémkonzolt is. Így már szabaddá vált az út a ház nyílásoktól mentes fenéklemezéhez, erre került az alaplap és a 2,5 hüvelykes SSD.

Grafikus kártyából egy rövid nyomtatott áramkörös GeForce GTX 970-et használtunk, ami két dolgot demonstrál nagyszerűen. Az első, hogy egy ilyen, hűtővel együtt közel 25 centiméteres óriás is lazán befér az SG13-ba. A másik, hogy ma már a felsőkategóriás grafikus kártyák nyomtatott áramköre sem feltétlenül hosszabb egy Mini-ITX alaplapnál (17 centiméter), vagyis egészen kicsi izomgépek is építhetőek.

Egy rövid, de erős grafikus kártyával az első traktusban marad hely 14 centiméteres ventilátorral szerelt, kompakt vízhűtésnek is, feltéve, hogy lemondunk a felső merevlemezállásokról – ami viszont elég komoly érvágás, mert így ugye egyetlen 2,5 hüvelykes marad csak a ház aljában.

Egyetlen problémás részletbe futottunk bele szerelés közben, amivel ilyen vagy olyan mértékben minden Mini-ITX házban meg kell küzdenünk, az pedig – mily meglepő – a helyhiány. Az egyes komponensek még szépen elférnek, de amikor kábelezésre kerül a sor... Mi egy moduláris tápot használtunk, de annak is van két 30-40 centiméteres kötege az alaplap felé, egy(-kettő) legalább ilyen hosszú kellhet a grafikus kártyának, és még egy SATA az adattáraknak, így máris van vagy másfél méternyi kábelünk, amit helyre kell tenni. Ha kompakt vízhűtésben gondolkodunk, akkor lényegében nem is lesz hely, ahová tehetnénk őket.

Értékelés

Egy kis ház esetében botorságnak tűnik azzal kezdeni az értékelést, hogy túl kicsi, pedig a SilverStone Sugo SG13 esetében a szerelés vége felé pont ezt éreztük. Több konkurensével találkoztunk már, amelyek jellemzően minden irányban néhány centiméterrel nagyobbak voltak, és most ki is derült, hogy miért. A SilverStone megoldásában szépen elfér minden komoly hardverelem, dicséretes, hogy az elejébe akár kompakt vízhűtést is tehetünk, de amikor a kábelezésre kerül a sor, akkor gondok lesznek.

Ott ugyanis éppen az a pár centiméter fog hiányozni, amit elvettek, így a kompakt vízhűtés beépítése szinte csak elméleti lehetőségként merül fel, de még az előre szerelt ventilátor szabad forgásához is takaros rendet kell tenni. Igazán jó belső elrendezést akkor érhetünk el, ha rászánjuk magunkat a táp kábeleinek radikális megrövidítésére, kivágjuk a felesleget, ehhez viszont szakértelem és modder gyakorlat kell. Vagy pedig vastag pénztárca, ugyanis a SilverStone kínál moduláris tápjai mellé a kicsi házakhoz igazított, rövid kábeleket, persze borsos áron.

Egyébként a Sugo 13 egész csinos, letisztult darab, bár ugyanez elmondható termérdek konkurenséről is, akik között 17 000 forintot meghaladó árával és ideálisnál szűkösebb belsejével szerintünk elég nehéz lesz sikert aratnia. A Cooler Master Elite 130 olcsóbb, a Fractal Design Core 500 hasonló áron ügyesebbnek tűnő elrendezést kínál, a Raidmax Atomic csinosabb, de az Antec, Bitfenix, Corsair és még sokan mások is érdekes megoldásokat vonultatnak fel a mini kategóriában, úgyhogy a SilverStone SG13-nak jól fel van adva a lecke.

rudi

A SilverStone Sugo SG13 házat a SilverStone bocsátotta rendelkezésünkre.