Használat közben

Lehetne kényelmesebb

Egy gamer fülesnél legalább olyan fontos a komfort, mint a hangminőség, hiszen egyrészt senki sem fog megállni egy vérre menő WoW, LoL, DotA vagy CS háború, esetleg egy 60 körös Forza endurance futam közepén, csak hogy kicsit pihentesse meggyötört fülét, másrészt pedig az eszköz által okozott kényelmetlenségből fakadó koncentrációvesztés nagyon-nagyon sokba kerülhet.

Ozone TriFX [+]

Épp emiatt volt jó például a HyperX Cloud II fejhallgatónál a tartalék, puha plüss fülpárna, és sajnos pont ez az a faktor, ahol a TriFX-nek vannak problémái. Valószínűleg maga a fülbe dugható kialakítás okolható ezért, és nem a mérnökök hibája az, hogy másfél-két óra folyamatos használat után úgy éreztük, itt az ideje eltávolítani fejünkből. A probléma oka nyilván az, hogy a fül ezen érzékeny része, amelyet egyébként a mindennapokban nem ér túl gyakran fizikai inger, nehezen tolerálja, ha huzamosabb ideig valami hozzádörgölőzik, súrlódik. Egy szó, mint száz, hosszútávú használatra ez a modell csak kisebb-nagyobb kompromisszumok árán alkalmas.

Ozone TriFX [+]

A kábelen elhelyeztek egy egyszerű vezérlőpanelt, amellyel a szintén itt található mikrofon hangereje szabályozható. A tapasztalatok szerint a mikrofon jól működik, a lihegés-szuszogás nem hallatszik bele, az "adás" sem szakad meg, viszont enyhe visszhangeffektus azért érződik. Mindenesetre a beszéd, kiabálás minden esetben jól érthető maradt.

Hangminőség

TriFX különlegessége a már korábban is említett, lecsavarható modul, amelynek cseréjével változik a hangkép, legalábbis a termékkommunikáció szerint. Nagyon kíváncsiak voltunk, hogy ez a megoldás hogy szuperál a valóságban, bár tény, hogy kicsit szkeptikusan álltunk az egészhez. Sajnos a teszt során bebizonyosodott, nem is véletlenül, hiszen érdemi változással nem járt ezen kiegészítők váltogatása.

Ozone TriFX [+]

A hangzás kicsit vékony, a basszusokból nem sok minden hallatszik, de ez egy ilyen kategóriájú termék esetében sajnos várható is volt. A középtartományt egész jól adja vissza, ám a magasak olykor bántóan természetellenesnek, és túl hangosnak tűntek. A dinamika egy kicsit hiányzik a megszólalásból, a teret nem nagyon érezni. A nagyon finom részleteket hajlamos elkenni, a tisztaság nem tökéletes, ám az is tény, hogy a hanghibáktól, statikus zörejektől, búgástól, rezonanciából fakadó problémáktól megkímélt minket. A hangerővel sincs gond, és a pontos sztereó hangtér megteremtése sem ütközött akadályba.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!