A World of Tanks

Különféle hardvereket már számtalanszor teszteltünk játékokkal, új típusú tesztünk harmadik epizódjában viszont ismételten épp fordított a felállás, ugyanis jelen esetben szintén egy konkrét játékot próbálunk ki különféle videokártyákkal és processzorokkal, eltérő beállítások mellett. Reményeink szerint ezzel sokan választ kaphatnak arra, hogy a rendelkezésükre álló erőforrások birtokában milyen élményre számíthatnak, pontosabban konfigurációjukon hogyan fut a World of Tanks, vagy éppen milyen változtatásokra van szükségük ahhoz, hogy az áhított képi világot, illetve kirajzolási tempót megkapják.

A World of Tanks egy stratégiai, lövöldözős MMO akciójáték, mely napjainkra multiplatform alkalmazássá nőtte ki magát, a PC-s verzión felül Xbox 360, Xbox One és PlayStation 4 verzióban is kiadásra került. Tesztünkben persze az asztali számítógépes változatra fókuszálunk. A Wargaming.net két másik (repülős és hajós) MMO játékához hasonlóan a címszereplő is a BigWorld motorra épül. Sajnos ez a motor viszonylag réginek mondható, több hátulütővel is rendelkezik annak ellenére, hogy a Wargaming igyekszik többé-kevésbé rendszeres frissítések formájában foltozgatni. Akik régebb óta vagy akár a kezdetektől követik a játékkal kapcsolatos dolgokat, maguk is tanúsíthatják, hogy a kisebb fejlesztések mellett egy-egy nagyobb patch gyökeres változásokat is hozott. Az egyik ilyen épp a közelmúltban történt, akkor a megjelenítési-kirajzolási rendszerben áttértek az egyszerűbben implementálható, négyzetet követőről az észszerűbb, azonos területű kör szerint vágó használatára.

[+]

Ugyan nem új a játék, mégis igen népszerű mind a mai napig. Hasábjainkon fellelhető két, a játéknak szentelt, meglehetősen aktív topik is: World of Tanks - MMO és WoT OFF topic. A motor régi mivoltából fakad a gyakori félreértés, hogy a frissen a játékhoz vásárolt gép mégsem a kívánt fps-t préseli ki magából. A két fenti fórumtémában is gyakorta olvasható segítségkérés a választandó hardverrel kapcsolatban; a cikk elsősorban nekik, az épp gépbővítés vagy vásárlás előtt álló rajongóknak kíván támponttal szolgálni.

Ámbár elégedetlenkedők mindig akadnak szép számmal, az említett apróbb fejlesztések kapcsán a kezdetihez képest bizony emelkedett kissé a gépigény is, ami ezek ellenére sem mondható nagynak. A grafikai motor vitathatatlanul legnagyobb hátulütője a korából fakad, sajnos a mai napig csak egy programszálat tud optimálisan kihasználni, ami egyben azt is jelenti, hogy elvileg egy mag elegendő számára. Napjainkban még a legbutább Celeronok és Sempronok is kétmagosak, ebből tehát önmagában biztosan nem lesz probléma, még az operációs rendszer és egyéb futó folyamatok számára is marad némi erőforrás.

Grafikai beállítások

A játék grafikáját rengeteg kritika szokta érni, kiváltképp a konzolos kiadások óta. A PC-s verzió mentségére legyen mondva, utóbbiak már egy újabb grafikus motorra épülnek, így több effektet tudnak, szebb kirajzolás mellett megvalósítani, köszönhetően modernebb algoritmusaiknak. A relatíve régies grafika okozza a már említett elégedetlenkedés táptalaját, azt szokás kritikaként felhozni, hogy a PC-s kiadást is átportolhatták volna. Érdemes ugyanakkor a pozitívumokat kiemelni a Call of Duty 2 DirectX 9-es grafikájára emlékeztető megjelenítéssel kapcsolatban: hihetetlenül jól skálázható, meglepően gyenge gépen is futtatható a játékélményre gyakorolt minimális hatás mellett.

Két verzióban áll rendelkezésünkre: SD kliens és HD kliens formájában. A megnevezések csalókák, mert nem a felbontásra vonatkoznak, hanem a textúra és a víz minőségére, részletességére, továbbá az elérhető extra effektekre, de mindkét kliens képes kisebb felbontáson és akár jóval Full HD felett is futni. Sajnos szintén a régi megjelenítőmotor miatt a felbontás növelésével a képernyőmérethez viszonyítva arányosan kisebbek lesznek a kezelőfelület elemei, csak a tankok és a környezet marad arányos. 4K-ban ez már kifejezetten zavaró is lehet, léteznek is erre harmadik féltől származó megoldások, de a videobeállításoknál is találhatunk egy opciót, mely a kezelőfelület átméretezésére hivatott. Az SD kliens előnye nem csak a kisebb grafikai igény, hanem a kisebb helyfoglalás miatt is praktikus lehet, a HD kliens ugyanis ennek az az alapjaira, fájljaira épít.

Az elérhető grafikus opciók [+]

Az első beállítási csokorban az alapvetőbb grafikai paramétereket módosíthatjuk. Választhatunk az előre definiált maximum, magas, közepes, alacsony és minimális profilok között, és itt állítható a felbontás is. Normál kliens és/vagy régebbi videokártya esetén választhatunk hagyományos 2-szeres és 4-szeres élsimítást (ez valószínűleg MSAA, mert korrekt végeredményt ad, de alaposan lecsökken cserébe az fps), de elérhető még CSAA is az NVIDIA kártyákon. HD kliens esetén FXAA és két minőségi szintű TSSAA áll rendelkezésünkre, melyek ugyan kevésbé erőforrásigényesek, ellenben nem adnak olyan szép eredményt. Látható, hogy a fejlesztések során gondoltak a gyengébb gépek tulajdonosaira, mert a jobb felső részen a renderelési felbontást is csökkenthetjük, sőt ezt igény esetén a kliensre bízhatjuk (3D renderelés felbontása - dinamikus beállítás). Az ajánlott gombot megnyomva a motor felméri rendszerünk képességeit, és azt a beállítást alkalmazza, amelyet megfelelő teljesítményűnek ítél – tapasztalataink szerint elég jó eredménnyel belövi magát.

Előre definiált grafikus profilok

A részletes beállítások alatt a különböző paraméterek állíthatók szabadon, egymástól függetlenül, és itt is találhatunk olyat, amit a játék maga állíthat menet közben. A normál és fejlesztett grafikai opciók rendre megfelelnek az SD és a HD kliensnek. A beállítások felső csoportja keretbe került, melyhez a jelmagyarázatot is megkapjuk: átállításuk jelentősen befolyásolja a játék sebességét, elsőre tehát itt érdemes próbálkozni valamelyik csökkentésével, ha némi fps-t szeretnénk nyerni.

Tesztkonfiguráció, metodika

Méréseink során törekedtünk arra, hogy a lehető legpontosabb képet kapjuk, amit olvasóink is reprodukálhatnak. A játék beépített benchmarkot nem tartalmaz, de a körökről készíthető mentett csatafelvétel, így a WoTReplays weboldalon kerestünk három pörgősebb, nyilvánosan hozzáférhető, 9.13 verziójú visszajátszást. A pályákat úgy válogattuk össze, hogy a sivatagos, a téli és a nyári is képviseltesse magát. Mindegyik replay első öt percét Fraps-szel mértük, a visszaszámlálás 0:01 időértékénél indítva az értékek rögzítését, majd az eredményeket a pályák között átlagoltuk. A három használt visszajátszást feltöltöttük, linkjeikre kattintva letölthetőek: M60 Fiery Salient, T-22 med Erlenberg és T95E6 El Halluf.

A tesztek alappillére jól bevált, X99-es tesztkonfigurációnk volt, mely olvasóinknak már bizonyára ismerős lehet. Az alaplap egy Asus X99 PRO modell, míg a processzor feladatát egy fixen 4 GHz-re tuningolt Intel Core i7-5960X tölti be, hogy minél többet ki tudjunk passzírozni a tesztelt alkalmazásokból. A rendszermemória mérete 32 GB. A HyperX Fury típusú DDR4 modulból összesen négy található az alaplapban, így azok négycsatornás üzemmódban, 2666 MHz-en hasítanak. Az egyre csak hízó játékok okán SSD-ből már kénytelenek voltunk egy 500 GB-os modellt választani, egészen konkrétan egy Samsung 850 EVO-t. Első alkalom, hogy 64 bites Windows 10 Próra frissített tesztrendszerünk bevetésre kerül.

Tesztkonfigurációnk [+]

A hardvereket a teljesség igénye nélkül válogattuk, a tesztlaborunkban épp rendelkezésre álló készletből. Célunk nem a lehető legtöbb hardver tesztelése volt, hanem a játék igényeinek behatárolása, amihez újabb, erősebb, és régebbi, gyengébb alkatrészeket is felsorakoztattunk. Azt vizsgáltuk, hogy milyen processzort érdemes választani, hogyan skálázódik ezt változtatva a teljesítmény és hogy mennyit nyerhetünk a tuninggal. Eltérő VGA-k és beállítások segítségével kerestük a játszható szintet és felbontást. Olyan érdekességekre is kitérünk cikkünkben, hogy a program hogyan reagál az egy csatornás memóriára, hogy fut integrált grafikus magon, notebookon és miniatűr PC-n, továbbá hogy mennyit veszíthetünk az élsimítással, megéri-e bekapcsolni.

Kezdjük azzal, hogy néz ki a megjelenített kép! A képminőség esetünkben az alábbi képernyőmentések szerint alakult, maximális grafikát beállítva, élsimítás nélkül.

[+]

Különböző VGA-k, az élsimítás hatása

Belépőszintű és csúcs VGA-k is szerephez jutottak tesztünk ezen szakaszában, és a magas felbontás ellenére kedvező eredmények születtek. Elsőként a fixen 4 GHz-re tuningolt Core i7-5960X processzorunkkal párosítottunk öt eltérő videokártyát. A csúcs Radeon és csúcs GeForce mellett két olyan szereplő is helyet kapott, melyek nagy népszerűségnek örvendenek, illetve örvendtek korábban. A két szélsőséges csoport közé befurakodott GTX 780 Ti szerepe nem véletlen.

A GTX 980 Ti természetesen toronymagasan elhúzott, de a korábbi tesztjeink alapján nagyjából ekvivalens teljesítményű páros közül a WoT nagyon feküdt a GTX 780 Ti-nek, így a közvetlen vetélytárs R9 290X alulmaradt vele szemben. A GTX 750 Ti és az R7 260X eredményei ehhez a felbontáshoz már kicsit harmatosak, Full HD-ben azonban már sokkal magasabb értékeket produkálnának, ami már játszható szint.

Sem az FXAA, sem a TSSAA nem mondható nagyon erőforrásigényesnek. Tapasztalataink alapján az utóbbi adja a szebb végeredményt, mely az MSAA-étól természetesen elmarad. Az FXAA szinte nem is csökkenti a másodpercenkénti képkockaszámot, viszont a vele elért eredmény sem olyan meggyőző, mint a TSSAA esetén, nagyjából a teljesítményveszteséggel arányosíthatóan. A GTX 980 Ti esetén elsőnek erős CPU-limitre gondoltunk, így azon túl, hogy az R9 290X-szel a többi tesztben is összehasonlíthatóvá vált, megmutatta, hogy tényleg nem vészes az élsimításért kért teljesítménycsökkenési felár. A Hawaii GPU csak lazán legyint az egészre, mit neki némi vonalsimítás, szinte veszteség nélkül futtatta úgy is a programot. A TSSAA-HQ (elérhető egy kisebb minőségi szintet biztosító LQ - Low Quality is) algoritmust bekapcsolva az alábbi megjelenésűre renderelt grafikát kapjuk.

TSSAA-HQ élsimítással [+]

Ugyan ezek a képkockák csak 1080p-ben lettek leképezve, de észrevehetően simábbnak tűnnek a vonalak még a 2560x1440-esekhez képest is, a vonalsimítás tehát a dolgát elvégzi. Felesleges volna szubjektív véleményekbe bocsátkoznunk a képminőséget illetően, ez ilyen, nem korunk színvonala. Megszoksz vagy megszöksz, mondják a játék kedvelői, akik rendre hangoztatják, hogy a jó játékélmény kárpótolhat a kicsit gyengébb grafikáért.

A GT 740-nel és a R7 240-nel már mindenképpen le kell mondanunk a kompromisszummentes beállításokról. Noha az egyszerűbb grafikájú SD klienst indítva magas az átlag FPS, a hozzá képest alacsony minimum már itt óvatosságra int, mint az a fenti grafikonról is leolvasható. Élsimításról természetesen ne is álmodjunk velük, de mentségére szolgáljon mindkét szereplőnek a magas felbontás. Amennyiben a fejlesztett grafikát szeretnénk használni, akkor e feladatra nem ők a megfelelők, Full HD-ben már akad a játék velük magas minőségi beállítással, de közepesre csökkentve még van némi remény. Aki biztosra akar menni, annak célszerű a felbontást is csökkentenie, 1600x900-ban már nem olyan vészesek az értékek.

Végezetül megnéztük, hogy a meglehetősen alacsony, kimaxolt grafikájú eredmények javíthatók-e minimális kompromisszummal a GTX 750 Ti és az R7 260X esetén. Már egy fokozattal visszavett minőségi szinten is belekóstol a Radeon a játszható szintbe, a GeForce pedig magabiztosan hozza azt.

Némi variálás CPU-fronton

Láthattuk, videokártya terén, jó beállítások mellett meglehetősen szerények a játék igényei. Lefordítható ez úgy, hogy a ma kapható középkategóriás diszkrét VGA-k esetében biztosak lehetünk a Full HD vagy a feletti felbontású, maximális grafikán megkapott játékélményben. Mely kártyák ezek? Pl. az AMD Radeon R7 370 vagy az NVIDIA Geforce GTX 950. A CPU azonban éppoly fontos eleme a kapott teljesítménynek, mint a grafikus modul, és azzal is tisztában vagyunk, hogy nem sokan fognak nyolcmagos i7-tel gépet fejleszteni World of Tanks alá. Pár processzort beizzítottunk hát, hogy az alábbi grafikon eredményeihez nyújthassanak szolgálatot.

A GTX 980 Ti VGA esetén az élsimításos tesztekben CPU-limitre gyanakodtunk, és nem is alaptalanul. Egyrészt hihetetlen mértékben kedveli ez a motor az Intel CPU-kat (ebben azért az Intelek egy szálon mutatott magasabb teljesítménye nagy segítség), ott kezdődik velük a minimum fps, ahol az AMD-s rendszerek átlagban kifutják magukat. Másrészről még a bivalyerős processzorral is akkora a CPU-limit, hogy 33% órajelemelés hatására kis híján ugyanennyit gyorsult a játék. Fájó szívvel kell ugyanakkor tudomásul venni, hogy nagyjából 120 fps környékén mesterséges korlátot tartalmaz a játékmotor, Intel CPU-ból már egy kicsike kétmagossal is megelégszik.

Felbuzdulva mindezen, magunk is kíváncsiak lettünk, hogy ha nem egy csúcs VGA társul épp a CPU-hoz, akkor a processzorerőt mesterségesen és jelentősen visszafogva hogy is festhet a kép. A 8 magos, 16 szálon végrehajtani képes (8c16t) központi egységben le is tiltottunk hirtelen 6 magot, valamint a Hyper-Threadinget, 4 GHz-es tuningját pedig 2 GHz-re feleztük. Szinte veszteség nélkül vette az akadályt, a mellette szolgálatot teljesítő R7 260X-szel szinte el sem térő, mérési hibán belüli eredményt sikerült kimérnünk!

A RAM szerepe, IGP-k, notebook

Biztos, ami biztos, megvizsgáltuk a már unalomig ismételt skálázódást az AMD APU-k esetén, milyen befolyással bír a RAM frekvenciája és a busz szélessége a kipréselt játékbeli sebességre.

Elsőként egy klasszikus Trinity APU volt a főszereplő, és ahogy vártuk is, pocsék eredményeket mutat egycsatornás üzemmódban. Az átlag még nem is volna vészes, de a minimum fps-ek igen alacsonyak, bizony, akadozik a játék. Amint a párját áttettük egy memóriafoglalattal arrébb, egyből jelentősen javult a helyzet. A memóriamennyiség maradt, de kétcsatornás üzemmódra kapcsolt a processzor IMC-je, a szükséges sávszélességgel etetve a GPU-t. 2400 MHz-re növelve a memóriafrekvenciát a minimum kicsit emelkedett, de a végeredmény átlagban lassabb lett. Erre nem tudunk más lehetséges magyarázatot, mint azt, hogy a 2400 MHz már a névleges RAM frekvencia maximuma fölé nyúlik, és hibajavításra kényszerült a vezérlő, instabil volt a kapcsolata a memóriamodulokkal. Természetesen ez az üzemmód tuningnak minősül, így nincs is garancia a stabilitásra.

Szerencsére a második körben, a Godavari APU megmutatta, hogyan kell ezt csinálni. Őt is 2400 Mhz-en akartuk eredetileg tesztelni, de ezen a memóriaórajelen már elindulni sem volt hajlandó, míg 2133-on betonstabilnak bizonyult. Az eredményei így is kellően impresszívek, remekül skálázódott a memóriaórajelet növelve.

Egy gyors próba erejéig megnéztük, mit is várhatnak azok, akiknek sem a fentebbi – még egészen játszható szintet produkáló – AMD APU-val, sem diszkrét VGA-val nem rendelkezik a gépük. A vörös konkurenssel szemben az Intel IGP-vel ellátott processzora csak kisebb teljesítményre képes, Full HD-ben még az SD kliens sem futott teljesen folyamatosan, így a már visszaszorulóban levő 1280x1024 vagy a szélesvásznú 1366x768 felbontás felett nincs nagyon potenciál egy alap Intel integrált grafikus magban. Ez természetesen az extrásabbakra, mondjuk a Broadwell i7-5775C EDRAM-mal is megtámogatott IGP-jére nem vonatkozik.

A notebookok használata igen elterjedt manapság, sokszor asztali számítógép helyett is, valamint a játékosoknak szánt notebookok is szinte minden sarkon integetnek, így arra is kíváncsiak voltunk, hogy ilyen esetben mit várhatunk el. Egy dedikált GeForce GT 540M (2 GB DDR3) grafikus magot tartalmazó Acer Aspire TimelineX 3830TG modellen is lefuttattuk a méréseket, és egész kellemes értékeket kaptunk.

Ehhez az eredményhez a notebook Intel Core i5-2430M processzorának turbó üzemmódját tiltani kellett (ez 3 GHz-ig engedné felkúszni), de még a 2,4 GHz-es alapórajelet is korlátoznunk kellett egy harmadik féltől származó programmal (ThrottleStop) 2000 Mhz-re. Erre azért van szükség, mert a gép CPU-ja és GPU-ja egy hőcsövet kaptak, és egymást fűtik 95°C hőmérséklet fölé, ilyenkor pedig mindkettő visszaveszi a túlmelegedés megelőzése érdekében az órajelét, a CPU egészen 800 MHz-re, míg a VGA 400 MHz-re. Természetesen ilyen esetben a játék játszhatatlanra, képregényszintűre lassul.

Brix, konklúzió

Hirtelen ötlettől vezérelve került még vallatásra az az i3-as Gigabyte Brix mini PC (GB-BXi3-4010), mely a szerkesztőségünk egyik irodai gépeként funkcionál. Semmi extrát fel nem vonultat, 2 x 2 GB 1600MHz-es kétcsatornás RAM-ja is az extrábbak közé tartozik az ilyen miniatűr számítógépek mezőnyében. 1,7 GHz-es Core i3-4010U processzora a grafikus maggal egyetemben kér összesen 15 W-ot. Semmi jóra nem számítottunk tehát, mert ez egy tényleg nagyon visszafogott processzor, ugyanakkor a benne levő 20 feldolgozóegységes HD Graphics miatt nem szorul különösebb aggodalomra. Kis felbontásban ugyan, de élvezhető sebességet kaptunk.

A képminőség, amit ez az egyszerű konfiguráció kipréselt magából, nem is olyan vészes, amiről az alábbi képernyőmentés is tanúskodik.

A lényeg alacsony beállítással is látszik [+]

Az előző oldalak joggal mutatták meg, amit sejteni lehetett: a World of Tanks nem nagy gépigényű játék, ha nem törekszünk olümposzi magasságokba a követelményekkel. Full HD (1920x1080) felbontásra egy magas órajelű, legalább kétmagos Intel CPU elegendő, legyen az Haswell vagy Skylake Pentium. VGA terén szintén rózsás a helyzet, egy olcsón, 20-30 ezer forint körül hazavihető modellel már biztos nem maradunk hoppon, még ha egy mozdulattal nem is tekerhetjük maximumra az összes beállítást.

Spórolhatunk viszont a memórián, ugyanis diszkrét VGA-t választva egy ideig elég lesz egy modul, hogy később kerüljön még egy azonos kapacitásúval bővítésre és a dual channel kiépítésre. A nem IGP-n futtatott World of Tanks kliens ugyanis nem érzékeny a memória frekvenciájára és buszszélességére.

04ahgy