Kabinit a kisasztalra!

Bár lassan már egy év is eltelt a Kabini SoC APU-k hivatalos startja óta, azok mégis csak nagyon lassan bukkantak fel a piacon. Nem volt titok, hogy a konkurenciához hasonlóan az AMD elsősorban a mobil piacot veszi célba. A belépőszintű Brazos platform korábbi sikereinek nyomán volt alapja az elvárásnak, miszerint a Kabini is jó startot fog venni, de ez ebben az esetben elmaradt. Ennek oka valószínűleg a konkurencia időközbeni megerősödése, illetve a TSMC limitált 28 nm-es gyártókapacitása, melyek együttesen vetették vissza a Kabini debütálását.

Míg a rajtot követő néhány hónapban ugyan befutott pár Kabini APU-ra épülő mobil gép, addig az asztali alaplapok táján mély csend honolt. Felbukkant egy-egy modell, de ezek leginkább csak papíron léteztek, ergo a kiskereskedelmi csatornákig már nem jutottak el. Végül a hallgatást megtörve tavaly november végén elsőként számoltunk be az AMD azon terveiről, mely szerint kissé rendhagyó módon hozza el a desktop szegmensbe a Kabini APU családot. A vállalat a Brazos, illetve az Intel Atom BGA tokozása után standard foglalatot képzelt el a Kabini processzoroknak, ami kissé ellentmond az infrastruktúra kialakítására jellemző költséghatékonyságnak.

Az AM1 foglalat [+]

A pletykák végül igaznak bizonyultak, így a néhány hete immáron hivatalosan is elrajtolt AM1 platform ugyan a szokásosnál valamivel kisebb, de kialakítását tekintve egy normális PGA (Pin Grid Array) foglalatra építkezik, mely a mobil FS1 foglalat rokonának tekinthető.

[+]

Mindezt előnyként lebegteti az AMD, ami arra enged következtetni, hogy a platform bővíthető, azaz a következő generációs SoC APU-kkal (pl. Beema) is kompatibilis lesz – de ne szaladjunk ennyire előre!

[+]

A fenti diagramon jól látható, hogy miként épül fel az AM1-es platform mindössze 107 mm² kiterjedésű rendszerchipje, mely gyakorlatilag már minden fő komponenst magában hordoz. Míg a Brazos platform központi egysége bő 3 éve az x86-os piacon elhozta az első, a processzor lapkájába integrált grafikus magot, addig a Kabini továbbment, ugyanis esetében már az FCH (korábbi déli híd) is integrálásra került. Ezzel a lépéssel az x86-os CPU magok, a GPU, a memóriavezérlő és a nyolc darab 2.0-s szabványú csatornát kínáló PCI Express kontroller mellé már többek között olyan vezérlők is bekerültek, mint a SATA vagy az USB. A fenti képről könnyen leolvasható, hogy előbbiből kettő, míg utóbbiból összesen tíz (2 db 3.0 és 8 db 2.0) található a lapkában.

Említésre érdemes még, hogy a költségek platformszinten való alacsonyan tartásának érdekében a memóriavezérlő a Brazoshoz hasonlóan csak egycsatornás (1 x 64bit), de legalább már hivatalosan is támogatja a DDR3-1600 szabványt. Egy további csatorna nem csak a lapka méretét, de a tokozás kialakítását, pontosabban az érintkezők számát is növelte volna.

AM1 és FM1 APU alulról [+]

Végül a számtalan beépített vezérlővel együtt a tervezőknek sikerült 721 érintkezőnél megállni, ami például összevetve az FM1 APU-k 905 érintkezőjével viszonylag alacsony értéknek tekinthető.

AM1 és FM1 APU felülről [+]

A kevesebb érintkező kisebb tokozást is eredményezett, így az AM1 APU-k mérete inkább a mobil processzorokéhoz áll közel.

[+]

A központi egységekkel együtt azok doboza, illetve gyári hűtésük is összement kissé.

AM1 és FMx hűtő [+]

Az AMD első körben összesen négy APU-t jelentett be a platformhoz, melyek az Intel Celeron és Pentium elnevezéseihez hasonlóan a már sokak által ismert Athlon és Sempron márkanevek alatt kerültek forgalomba.

A négy modell közül három darab négymagos és egy kétmagos. A GPU végrehajtók száma egységesen 128, míg a TDP 25 watt.

Most nézzük meg részletesen, hogy mi lapul a Kabini belsejében!

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!