rudi szerint

Klasszikus, megosztó kérdés, hogy a tablet tekinthető-e a notebook közvetlen ellenfelének. Nincs erre a kérdésre általános válasz, nem lehet egyszerű igennel vagy nemmel felelni, ugyanis az a helyzettől és a körülményektől függ.

rudi: Korábbi cikkemben írtam, hogy egy viszonylag idős – kb. nyolc éves – ThinkPad X60 laptopot használok, aminek teljesítményével még nincs is baj, de a háza – legyen az bármennyire jó – lassan elkopik. Másodgépként, alapvetően utazáskor szövegszerkesztésre, internetezésre, tesztelés közben jegyzetelésre használom, itt-ott egyszerű weboldal (HTML tagek) és képszerkesztés (színkorrekció, kivágás, vízjel) jöhet még szóba, mondjuk egy kiállításon. Mivel rendszerint sok minden mást (további tesztcuccokat, fényképezőgépet, napi ellátmányt) is magammal cipelek, jó lenne faragni két kilogramm körüli súlyából, és az sem ártana, ha akkumulátora 3-4 óra helyett végigbírna egy hosszabb munkanapot.

forrás - HN style

Tiszta sor, hogy vehetek helyette egy frissebb notebookot (leginkább a ThinkPad X sorozatból), de van itt még egy lehetőség – igen, bármennyire furcsán is hangzik, a tablet. Nagyjából két évvel ezelőtt probáltam a harmadik generációs iPadet irodai környezetben, és már akkor úgy éreztem, hogy ebből a dologból akár lehet is valami értelmes, és a táblagép nem csak tartalomfogyasztásra használható. Alapvető kezelésbeli problémáim voltak csak, azóta viszont rengeteget fejlődtek a szoftverek, az ilyen jellegű gondok többsége megoldódni látszik.

A Lenovo androidos tabletjein futottam bele a nagyon ígéretes Kingsoft Office-ba, és ugye a napokban megérkezett iOS-re az irodai csomagok ásza, a Microsoft Office is. Hasonlóan jó a helyzet képszerkesztők terén, a Photoshop Touch bőven túlmutat az igényeimen, sőt általában az ingyenes Photoshop Express vagy hasonló appok tudása is elég nekem. Nem néztem utána, de az a gyanúm, hogy a HTML-szerkesztőkkel is hasonló a helyzet. Ma már az sem jelent problémát nekem, ha esetleg dobnom kell a megszokott, x86-os Windows környezetet, ugyanis a notebookomon semmi olyat nem futtatok, amit ne lehetne kiváltani iOS, Android vagy Windows RT alkalmazással.

Ma már egész jók a tableteken elérhető tartalomgyártó szolgáltatások

Az iPad, de akár egy jobb androidos tablet kapcsán két ergonómiai probléma merült fel számomra. Az első és legnagyobb a tartás kérdése, ugyanis állvány nélkül rövid időn belül baromi kényelmetlen tud lenni, először hideg, aztán túl meleg, csúszik, vág, sehogy sem lehet megtámasztani. Ha tokban van, akkor meg még nehezebb lesz, bajlódni kell az extra burkolattal. Nagy meglepetésre a másik probléma, a billentyűzeté, sokkal kisebbnek bizonyult annál, mint ahogy számítottam rá. Néhány órányi szokás után egészen korrektül tudtam gépelni az iPad és androidos alternatíváinak érintőképernyőjén.

Kis gyakorlással az érintőképernyőn is meglehetősen fürgén lehet gépelni

Amikor viszont nálam járt a Microsoft Surface 2, mind a két felmerülő problémára megoldást találtam. Ennek a tabletnek a beépített támasztója nagyszerűen működik, bár egy harmadik, közel teljesen lapos állást még elbírna, olyat, mint ami az iPad Smart Cover háromszögbe hajtásával érhető el. Ahhoz hasonlóan a Microsoft Type Cover 2 is mágnesesen csatlakozik, így egyetlen mozdulat leszedni, ha nincs rá szükség. És milyen jó kis billentyűzet van benne! Nekem a világítása nem létkérdés, de a gombok járása közelíti a kis notebookokét, ami egyébként elég nagy szégyen a ma kapható laptopokra nézve.

Igényes billentyűzettel és okosan megtervezett támasztóval a tablet hozza egy kis laptop kényelmét

És itt van még a tabletek passzív, néma üzeme (most a Core i-s ventilátorosokat felejtsük el), mozgó alkatrész nélkülisége, hosszú üzemideje, kis súlya – ezek számomra kedvező tényezők, továbbá az is szeretnivaló dolog, hogy az Android és iOS, de jellemzően Windows tabletek is egyetlen gombnyomásra felélednek készenlétből, amit notebooknál még az SSD-s modellek sem mindig tudnak. Aztán itt vannak az olyan képességek, mint az e-könyv olvasás, az egyszerű, de addiktív játékok élvezete, a GPS, a heverészve is kényelmes használat; mindez olyasmi, amire alapvetően nincs szükségem a mobil eszközömnél, de ha már adott a lehetőség, miért ne használnám ki? Úgyhogy könnyen lehet, hogy a következő notebookom már egy tablet lesz...

Daywalker szerint

Daywalker: Amikor a tabetek először kezdtek szállingózni, akkor még azt gondoltam, hogy ez csak egy múló hóbort lesz, vagy ha mégsem, akkor kivitelük és ebből fakadó használhatóságuk (vagy éppen használhatatlanságuk) révén a munkám jellege miatt sosem lesz ilyenre szükségem, hiszen billentyűzet nélkül elvesztem. Ám nem úgy tűnik, hogy lenne bármiféle jele az elmúlásnak, sokkal inkább befele megyünk a tabletek sűrű erdejébe. Idővel jobbnál jobb gépek kerültek a piacra és kezünk közé is, de még mindig nem éreztették velem azt, hogy szükségem lenne egyre, még egy kisebbre sem, egy olyanra, amit aztán a notebook mellé csapva vinnék ide-oda és használnék, ha a helyzet úgy kívánja.

Aztán amikor kezembe került a Samsung Galaxy NotePro, akkor világosodtam meg, hogy tulajdonképpen eddig rossz helyen keresgéltem. A koreaiak legújabb táblagépe, tudniillik, 12,2 hüvelykes (de roppant vékony, éppen 8 milliméteres), míg eddig a kisebb kategóriákban kerestem azt, amit nem találtam, de mindeközben a 10 hüvelykeseket már túl nagynak tartottam. Nos a fentiek alapján joggal gondolhatná bárki, hogy "ennek elmentek otthonról", hiszen a 12 nagyobb, mint 10, de a gyakorlat bizony sokszor felülírja elképzeléseinket! Korábban sokat dolgoztam 11,6"-es notebookkal, amit roppantul szerettem annak ellenére, hogy igen komolyan forrósodott még alapjáraton is, de ilyen hátrányokra egy tablet esetén már nem kell számítani. A 12" körüli kategória jelentette mindig számomra azt, amit hordozhatóság és méret szempontjából is kielégítőnek találtam munkára, de még szórakozásra is – ha épp csak a notebook volt kéznél –, így lényegében a Samsung táblagépével visszataláltam ugyanerre a pontra.

Samsung Galaxy NotePro 12.2: vékony, könnyű, de nem kicsi, ellenben szuper a kijelzője és a hardvere

Az persze tagadhatatlan, hogy a Galaxy NotePro már a tabletek között sem az a kategória, amit csak úgy előkap az ember a villamoson vagy a buszon állva, de ezeken a járműveken az e-book-olvasó, hagyományos könyv és okostelefon kombó nekem bőven megteszi a fővárosi forgatagban. Méretéből fakadóan inkább akkor érdemes használni, ha van hely elővenni és két kezünket szabaddá téve, például az ölünkbe vagy az előttünk lévő asztalra helyezni, használni. Ez megvalósulhat egy sajtótájékoztatón, de akár közlekedési eszközökön is, például vonaton, repülőn vagy akár autóban is. Ez esetben jogos lenne az az érvelés, hogy ilyen helyzetben akár már a notebook is használható, de egyik notebook sem nyom annyit és foglal kevesebb helyet, pláne töltővel, mint egy táblagép, ami elég indok, hogy utóbbi mellett döntsünk. Ha figyelembe vesszük, hogy egy 15,6"-es Ultrabookot használok a mindennapokban, akkor esetemben a fenti érvelés nem szorul további magyarázatra.

Bőrimitáció a hátoldalon: élőben még jobban néz ki

Visszatérve a tabletre, nem gondoltam volna, hogy egy androidos eszköz lesz az, ami rádöbbent majd arra, hogy van ezekben az eszközökben olyan potenciál, amit hasznosítani tudok előbb vagy utóbb. Értelemszerűen a hordozhatóság mindent visz, ez nem lehet vita tárgya, ráadásul jól is néz ki, hála a varrott bőrt imitáló hátlapnak és az ezüstös keretnek, a 2560x1600 pixeles kijelző pedig igazán kellemes. Emellett ott van még a Qualcomm Snapdragon 800 által kínált teljesítmény és a beépített LTE modem is, mely kellően ütőssé teszi a gépet a mindennapokban, és mint azt rudi kifejtette, a programfelhozatallal sincs már nagy probléma. Ráadásként jár hozzá a "varázstoll" (S-Pen) is, amivel hosszasan lehet a kijelzőn pepecselni, jegyzetelni, és a legfontosabb dolgokat pár tollvonással elmenteni. Már csak a kényelmesebb használatot kéne megoldani, és ezalatt nem a billentyűzet hiányára gondolok, hanem a kialakításra, hiszen egy notebookok hagyományos "kagylós" megoldása kétségkívül olyan előnyöket nyújt a mindennapi használat során, amit egyelőre nem tudnék nélkülözni.

Dell Venue 11 Pro HD: dokkolóval, billentyűzettel vagy stylusszal?

Szerencsére windowsos vonalon is akadnak már jó megoldások, de sajnos a 10"-nél nagyobbakból egyelőre kicsi a választék, és a Microsoft rendszere mellé sokszor még mindig szükség van a billentyűzettel és touchpaddal ellátott dokkolóra – hacsak nincs egy jó stylus kéznél, ami ront a hordozhatóságon. A jelenlegi felhozatalból talán az atomos Dell Venue 11 Pro HD teljesíti a kívánalmakat, ami kellően vékony (10,2 mm) és könnyű (771,5 gramm), és számos kiegészítő, köztük állvány és kétféle billentyűzetes dokkoló is vásárolható hozzá, habként a tortán pedig a cserélhető akku említhető. Érdemes azonban a kivárásra játszani, hiszen a jövőben is meglehetősen jó eszközökre van kilátás, hála az új Atom platformnak, ami teljesítményben és üzemidőben is közelíti az x86-os tabletektől elvárható szintet.

Áldás a kivehető és cserélhető akku a Venue 11 esetében (kép forrása: UMPC Portal)

Hogy melyik operációs rendszer és ennek megfelelően melyik masina a befutó, arra egyértelmű választ nehéz adni egyelőre, hiszen a Samsung meglehetősen drágán méri profi tabletjeit, és vannak gondok az ergonómiával, ugyanakkor az említett Dell sem sokkal olcsóbb, ha a kiegészítőkből is bevásárolunk mellé, de akkor van egy minden helyzetben használható gépünk. Persze nem ringatjuk magunkat álmokban, az üzleti eszközök árát mindig megkérik a gyártók, így kénytelenek leszünk mélyen zsebbe nyúlni, ha könnyen hordozható, munkára befogható táblagépre vágyunk, de véleményem szerint előbb vagy utóbb megéri egy nagyobbacska tabletre cserélni a notebookot!

rudi és Daywalker