Külső

Az egyszerű, kisirodai és otthoni (SOHO) felhasználásra szánt routerek alapvető feladata, hogy egy teljes számítógép üzemben tartása nélkül is kezelni tudjuk internetkapcsolatunkat, helyi hálózatunkat. Az ilyen gépecskék helyet, időt és pénzt spórolnak meg nekünk, de korlátaik is vannak, melyekbe előbb-utóbb többen is beleütköznek, és kénytelenek újra beüzemelni azt a különálló számítógépet, szervert. Ugyan láttunk már USB csatlakozós merevlemezt megosztó routereket, de azok általában lassúak voltak, és a felhasználók vagy csoportok kezelésével sem mindig boldogultak maradéktalanul, illetve az sem biztos, hogy FTP szerverként is működnek.

Mai tesztalanyunk, az MCT Network Attached Storage (NAS200) egy dobozba zárt FTP kiszolgáló. Okosabb testvére a Server Appliance (SA200 Smart Server) emellett négyportos vezetékes routerként, mail- és webkiszolgálóként is működik.

Az átlagos SOHO routereknél valamivel nagyobb, 168 x 268 x 66 mm-es dobozok mellett a szokásosnak mondható felszerelést találtuk: tápegységet, UTP kábelt, rövid használati útmutatót és egy lemezt a terjedelmesebb kézikönyvvel. Sajnos minden iromány angol nyelven készült.

A két gép külseje majdnem teljesen egyforma, a nagyobb tudású SA200 elejére több LED került. Az üzem, merevlemez jelenléte és hálózati aktivitás mellett jobbra két négyes jelzi a kifelé és befelé irányuló forgalmat. Ha egy lámpa sem világít, az 10 kB/s alatti sebességet jelent. Ha egy ég, akkor az átvitel 10 kB/s fölötti, ha kettő, akkor 50 kB/s fölött járunk. Három LED már 100 kB/s-ot, négy pedig 500 kB/s-ot jelez. Két négyes mutatja a vezetékes LAN csatlakozók aktivitását.

Hátul is a SA200-nak van több csatlakozója. A bal szélen található a táp aljzata, mellette a bekapcsoló, majd a NAS200 esetében az egyetlen LAN port, az SA200-nál a WAN aljzata. A következő kétállású kapcsolót az UTP kábel típusától és a csatlakoztatott eszköztől függően kell állítani. Számítógéphez kötve kereszt (crosslink) állásba kell tenni, routerhez vagy switchhez kötve normálba. Ez a kapcsolós módszer ma már ritka; a legtöbb eszköz automatikusan érzékeli a szükséges irányt. Tovább haladva két USB aljzatot találunk, majd egy kis reset kapcsolót, végül az SA200-on a vezetékes switch négy konnektorát.

A két eszköz alulról is meglehetősen hasonlít egymásra. Négy kis gumírozott lábon állnak, melyek segítségével szépen egymásra tornyozhatóak. A címkékre MAC cím nem került.

A tápegységről nem sok érdekes derült ki. 12 voltot produkál, és legfeljebb 36 W leadására képes. Valamivel nagyobb teljesítményű, mint az átlagos routereké, erre a merevlemez miatt van szükség.

Belső

Hogy a merevlemezhez jussunk, el kell távolítani a borítás felső részét. Ezt a két oldalsó gumiborítás lehúzásával, majd két-két csavar meglazításával lehet megtenni. A hátszó rész mindkét oldalán kis szellőzőrostély van, ami 4 centiméteres ventilátort sejtet, de nincs mögötte légkavaró.

A felső, rugalmas műanyagot leszedve egy kék fémburkot pillantottunk meg, ebbe kerül majd a merevlemez.

A zajcsökkentéssel nem nagyon foglalkoztak. A 3,5 hüvelykes adattárolót bele kell csúsztatni a fémházba, majd hozzá kell csavarozni. A tokot a szintén fémből készült előlap és hátlap tartja. Persze a hang itt nem szempont, hiszen a kis gépecskét jó messzire is elrakhatjuk.

Merevlemezből ATA csatlakozósat használhatunk. Oldalról nézve a szerelvényt látszik, hogy az adattároló jól körbe van vasalva, és a két szélső szellőzőnyílás levegője csak korlátozottan jut el hozzá.

Egy szinttel a merevlemez alatt lakik a vezérlőelektronika nyomtatott áramköre. A lapra pillantva nagyon jól elkülöníthetőek a funkciók. Felül látható a központi egység némi RAM és flashmemória társaságában. Balra, az IDE csatlakozó mellett a kezelője lapít. Jobb oldalon a hálózati kapcsoló, alul az USB csatlakozók áramkörei vannak.

Közelebbről szemügyre véve a NAS200 áramkörét, láthatóak a jobb oldali üres helyek.

A Toshiba TMPR4925XB-200 központi egység egy Linux alapokon programozható, 200 MHz-es RISC processzor. Ő felelős a html-es kezelőfelületért és az extra funkciókért. Hálózati vezérlőelektronika nincs benne, az a bal alsó Realtek RTL8100B chip. A SA200-on van egy ilyen a switch részen is. A WAN és négy LAN portot a Realtek RTL8305SB chip kezeli. Az USB-t a Philips ISP15618M vezérli, amely valójában négy eszközzel is elbír, de csak két kivezetést kapott. Az ITE IT8211F IDE kezelő fölött egy gombelem és kis hangszóró látható.

Főbb paraméterek:

Általános beállítás

A két készülék nemcsak a külső, hanem a kezelőfelület tekintetében is hasonlít, de az SA200 ebben is többet nyújt. A szokásos routerekhez hasonlóan mindkettő webes felületen keresztül konfigurálható. A NAS200 esetében öt, az SA200-nál nyolc menüpont között válogathatunk. Mindkét eszköz információs oldallal indít, melyen az IDE merevlemezről, USB-s eszközökről, és a belső, valamint az SA200 esetében a külső hálózati interfészről találunk adatokat.

Az alapbeállításoknál (Basic Settings) megadhatjuk az eszköz nevét, amivel a hálózaton szerepel majd, mintha egy különálló számítógép lenne. Az SA200 esetében innen indíthatjuk az internetkapcsolat konfigurálását is.

Mivel átmenő hálózati forgalmat csak az SA200 kezel, csak neki van „Network Settings” menüpontja. A szokásos routerekkel ellentétben itt akár négy IP-tartományt is megadhatunk a DHCP szervernek. Az „IP Alias” menüpontban három különálló alhálózatot hozhatunk létre. Ha az internet felé több IP címmel rendelkezünk, két NAT-ot konfigurálhatunk. Ilyenkor egyes IP címtartományokat az egyik, másokat a másik külső címünkhöz rendelhetünk. Van saját forgalomirányító tábla, és sokféle dinamikus DNS szolgáltató közül választhatunk.

Tűzfala is csak az SA200-nak van. A „Firewall Settings” menüben legfeljebb tíz virtuális szervert és ugyanennyi URL-szűrőt állíthatjuk be. Van lehetőség IP-szűrésre, ahol öt tartományt adhatunk meg, és a portok külön is blokkolhatóak. Itt található a DoS támadások elleni védelem kapcsolótáblája is. A „VPN Settings” PPTP beállítása mondhatni szokásos.

Mindkét eszköznek van rendszermenedzselő menüje. Itt az adminisztrátori belépőt állíthatjuk, lekapcsolhatjuk, újraindíthatjuk vagy gyári állapotba helyezhetjük a gépeket, törölhetjük az eseménynaplót, amit e-mailben is megkaphatunk. Az SA200-nál a DHCP-kiosztást is törölhetjük.

Szintén közös az „User Management” menüpont, melyben felhasználókat és felhasználócsoportokat hozhatunk létre. Alapvetően megvan az admin és a guest felhasználó, de ezek törölhetőek. Újabbakat a nevük és jelszavuk megadásával hozhatunk létre. Az elkészült felhasználókat egyszerűen csoportokba rendezhetjük, csak a listájukról kell kiválasztani, ki legyen, és ki ne legyen tagjuk.

A kiszolgálók beállítása

A „NAS Management” menüpont a két eszköz legérdekesebb része, itt állíthatóak be a merevlemezzel kapcsolatos kiszolgálók paraméterei. Először az adattár inicializálását kell megejtenünk, ami óhatatlanul formázással és adatvesztéssel jár. Első lépésben, a különálló számítógépek hálózatra kapcsolásához hasonlóan, meg kell adnunk a munkacsoportot, amiben szerepelni szeretnénk, a „számítógép” leírását és a megosztani kívánt könyvtárat. A következő lépében felhasználóink és csoportjaink írási/olvasási jogait adjuk meg. Ezután zajlik le a tényleges inicializálás, vagyis a formázás. Az elkészült merevlemez partícióját a windowsos kezelőprogramok nem látták. USB-s adattárunkat hasonlóan paraméterezhetjük, de ebben az esetben nem kell formázni. A külső merevlemez egyes partíciói önálló könyvtárakként jelennek meg.

Külön almenüben tovább finomíthatjuk a megosztással kapcsolatos beállításokat. Lehetőség van hagyományos Windows és Apple fájlmegosztásra, van FTP kiszolgáló és hálózati fájlrendszert (NFS) is létrehozhatunk. A leírás szerint a maximális teljesítményhez érdemes a használaton kívüli üzemmódokat letiltani.

A későbbiekben további könyvtárakat hozhatunk létre, melyek megosztása a fent leírtak szerint történik. Alkönyvtárak egyedi paraméterezésére viszont nincs lehetőség.

Végezetül levelező- és webszervert állíthatunk be. Hogy levelezhessünk, szükségünk lesz egy domainnévre. Ezután minden felhasználóhoz automatikusan létrejön egy postaláda, melynek megadhatjuk a maximális méretét, és azt is, legfeljebb mekkora levelet fogadhasson. A webkiszolgálóhoz nem kell feltétlenül domainnevet regisztrálni, IP címmel is megtalálható. A weboldal tartalmának automatikusan létrejön egy www könyvtár, itt az index.html-t indítja majd el a rendszer.

Tesztelés, értékelés

Teszteléskor elsősorban az IDE és USB-s merevlemez sebességére voltunk kíváncsiak. Korábban próbáltunk már néhány USB-s adattárak megosztását lehetővé tevő routert, de azok átviteli sebessége 1 MB/s alatt maradt, ami a mai sávszélességéhes világban nem valami sok, ráadásul egy 100 megabites hálózat gépei között sokkal gyorsabb az átvitel, sőt a Wi-Fi is lekörözi őket.

A vizsgálódáshoz 80 GB-os Maxtor DiamondMax 9 Plust és egy X-Micro Mini DisGo-t használtunk 20 GB-os Toshiba merevlemezzel. Mindkét eszközt kipróbáltuk sima windowsos fájlmegosztással és FTP kiszolgálóval, másoltunk egyszerre két gép beiktatásával is. A lemezműveleteket 100 megabites hálózaton keresztül végeztük, ahol két számítógép egymás között nagyjából 7-8 MB/s-os átvitelre volt képes.

Bár USB-s esetben is sikerült átlépni az 1 MB/s-os határt, és megközelítettük az IEEE 802.11g Wi-Fi szabvány maximumát, nem voltunk elvarázsolva a sebességektől. Mint korábban íruk, ugyanezen a hálózaton két számítógép 7 MB/s fölötti átvitelre volt képes egymás között. A 2,7 MB/s-os csúcsérték és az FTP-n mért 2 MB/s nem valami eget rengető szám, ám két géppel egyszerre másolva a közös maximum valamivel túllépte az egygépes eset értékeit, ez jó. Amikor az adattárat közvetlenül a számítógéphez kötöttük, 4 MB/s körüli sebességet is regisztráltunk. Bár nem szárnyalt, de USB-n is csúcssebességet mértünk, ha a korábbi, 1 MB/s alatti próbálkozásainkat vesszük figyelembe. Ha házi, általában 2,5 megabitnél (nagyjából 0,3 MB/s) nem gyorsabb internetes kapcsolatunk és a kiszolgálók sebességének viszonyát nézzük, akkor viszont az elért értékek bőven kielégítőek.

Értékelés

A két eszköz megítélésénél figyelembe kell venni, hogy mennyibe is kerül, amit kapunk. A pusztán hálózati merevlemezként és FTP szerverként működő NAS200 37 000 forintos árából vehetünk egy használt, Pentium II processzor köré épülő számítógépet, mely elláthatja a tárolási/megosztási funkciót, sőt akár többet is tudhat. Utóbbi megoldás ellen szól viszont a fáradságosabb konfiguráció, a nagyobb méret, zaj és fogyasztás.

Az SA200 esetében további 9200 forintért kapunk egy vezetékes, négyportos routert, mail- és webszervert, ami szerintünk már jó üzlet, figyelembe véve, hogy az eszköz nem igényel komolyabb utánajárást, szerelgetést, telepítést.

rudi

Az MCT hálózati eszközöket a Kelly-Tech Kft.bocsátotta rendelkezésünkre.