GeForce GTX 950, a legújabb középkategóriás

Tesztkonfig, fogyasztás, hűtés, tuning

Nemrégiben komoly frissítésen esett át több mint két esztendőt futott tesztrendszerünk. Az alaplap szerepét egy ASUS X99 PRO modell vette át, míg a processzor feladatát egy fixen 4 GHz-re tuningolt Intel Core i7-5960X kapta meg, hogy minél többet ki tudjunk passzírozni a VGA-kból. A rendszermemória mérete is nőtt, egész pontosan duplázódott, így már 32 GB-ból gazdálkodhat a rendszer. A HyperX Fury típusú DDR4 modulból összesen négy található az alaplapban, így azok négycsatornás üzemmódban, 2666 MHz-en hasítanak. Az egyre csak hízó játékok miatt SSD-ből már kénytelenek voltunk egy 500 GB-os modellt választani, egészen konkrétan egy Samsung 850 EVO-t.

Tesztkörnyezet
Videokártyák ASUS GeForce GTX 950 STRIX 2048 MB (GeForce driver 355.65)
MSI GeForce GTX 950 GAMING 2G 2048 MB (GeForce driver 355.65)
ASUS Strix GeForce GTX 960 2048 MB (GeForce driver 355.65)
NVIDIA GeForce GTX 750 Ti 2048 MB (GeForce driver 355.65)
NVIDIA GeForce GTX 650 Ti BOOST 2048 MB (GeForce driver 355.65)
HIS R9 280 IceQ X2 3072 MB (Catalyst 15.7.1)
ASUS Strix Radeon R7 370 4096 MB (Catalyst 15.7.1)
Processzor Intel Core i7-5960X (3 GHz) – túlhajtva 4 GHz-en
EIST bekapcsolva; C1E / C-state kikapcsolva; Turbo Boost kikapcsolva
Alaplap ASUS X99 PRO (BIOS: 1702) – Intel X99 chipset
Memória

HyperX Fury 32 GB (4 x 8 GB) DDR4-2666 (HX426C15FBK4/32)

Háttértár Samsung 850 EVO 500 GB MZ-75E500 (SATA 6 Gbps)
Processzorhűtő Noctua NH-D14 SE2011
Tápegység Seasonic Platinum Fanless 520 – 520 watt
Monitor Acer B326HUL (32")
Operációs rendszer Windows 8.1 64 bit


A tesztkörnyezet [+]

Ami a meghajtóprogramokat illeti, a két Radeon kártyát a 15.7.1-ös driverrel teszteltük, az NVIDIA kártyáihoz a vállalattól kapott 355.65 drivert telepítettük fel. A játékokat a tesztben szereplő kártyákban lapuló számítási teljesítmény miatt 1920x1080-as (Full HD) felbontásban teszteltük, a képminőséget játéktól függetlenül maximálisra állítottuk. A meghajtóprogramban mindent alapértelmezett beállításokon hagytunk, az anizotropikus szűrést, illetve az élsimítást pedig mindig az adott játékban aktiváltuk. Korábbi szavazásunk eredménye alapján mostantól ahol lehet, DirectX helyett a Mantle renderert választjuk a GCN-alapú Radeon kártyák esetében, azaz HD 7000-től felfele.

Játékok

  • Batman: Arkham Origins (DirectX 11) – motor: Unreal Engine 3 / műfaj: TPS
  • Company of Heroes 2 (DirectX 11) – motor: Essence Engine 3.0 / műfaj: stratégia
  • DiRT Rally (DirectX 11) – motor: EGO Engine 3.0 / műfaj: autóverseny
  • GTA V (DirectX 11) – motor: EGO R.A.G.E. / műfaj: TPS/akció
  • Metro: Last Light (DirectX 11) – motor: 4A Engine / műfaj: FPS
  • Middle-earth: Shadow of Mordor (DirectX 11) – motor: LithTech Jupiter EX / műfaj: TPS
  • Thief (DirectX 11/Mantle) – motor: Unreal Engine 3 / műfaj: FPS/akció
  • Tomb Raider (DirectX 11) – motor: Crystal Engine / műfaj: TPS/kaland
  • Sniper Elite 3 (DirectX 11/Mantle) – motor: Asura / műfaj: FPS/akció

A mérésekhez használt játékok palettáját újfent megváltoztattuk kissé. Fontosnak tartjuk, hogy viszonylag naprakész és/vagy népszerű címeket alkalmazzunk, ezért a GRID Autosport helyét a DiRT Rally vette át, korábban a Sniper Elite 3 a Crysis 3 helyére ugrott be, a Hitman: Absolution-t a Middle-earth: Shadow of Mordor című TPS-re cseréltük le, míg a legutóbbi Alien: Isolation-t a GTA V váltotta.

A könnyebb és pontosabb mérés, valamint összevetés érdekében minden játéknál a beépített benchmark toolt használtuk. A grafikonokat a minimum képkockák értékei alapján rendeztük csökkenő sorrendbe, ahol a mindenkori nagyobbik felbontás az elsődleges szempont.

Fogyasztás

A fogyasztást konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Metro: Last Light benchmarkja alatt végeztük, mely 1920x1080-as felbontásban került lefuttatásra. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadozik a fogyasztás, ezért ide egy olyan értéket próbáltunk regisztrálni, ami a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, vagyis nem a csúcsértéket jegyeztük fel.

Terhelés mellett a két GTX 950 nagyjából a GTX 650 Ti Boost, illetve a Radeon R7 370 szintjén mozgott, körülbelül 25 wattal a GTX 960 mögött.

Hűtés


Asus GTX 950 – MSI GTX 950 [+]

Hűtés szempontjából mindkét kártya remekül szerepelt, mivel üresjáratban mindkettő lekapcsolta a légkavarókat, illetve terhelés mellett is csak alig hallatták a hangjukat. Ettől függetlenül az MSI megoldása egy kicsit az Asus előtt jár, ugyanis terhelés alatt egy picivel csendesebb volt, miközben a GPU hőmérsékletét is alacsonyabban tartotta.

Tuning

Végül a tuning következett, melyhez most is az EVGA Prexision X alkalmazását használtuk.


Asus GTX 950 – MSI GTX 950 [+]

Ezen a téren az MSI GPU-ban, míg az Asus memóriában bizonyult jobbnak, hisz előbbi 1297 MHz-es GPU- és 1988 MHz-es memória-órajelet, míg utóbbi 1290 MHz-es GPU- és 2053 MHz-es memória-órajelet produkált.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés