Előszó

GeForce FX 5950 Ultra vs. ATI Radeon 9800 XT

Az oldalainkon közel fél évvel ezelőtt bemutatott NVIDIA- és ATI-csúcskártyák ma már csupán másodhegedűsnek tekinthetők. A nemrég bejelentett új generációs grafikus processzorokra épülő videokártyák azonban egyelőre csak elvétve találhatók meg a boltok polcain, ám az egykori nagyágyúk árának előbb-utóbb törvényszerűen csökkennie kell.

Az NVIDIA GeForce FX 5950 Ultra és az ATI Radeon 9800 XT személyében egy-egy korszak záróakkordját tisztelhetjük, hiszen amíg a GeForce FX 5950 Ultra az NVIDIA nem túlságosan népszerű, ám annál többet emlegetett GeForce FX széria csúcsát reprezentálja, addig a Radeon 9800 XT az ATI eddigi legnagyobb dobásának bizonyuló széria utolsó tagja.

A két GPU sebességéről korábbi tesztünkben már fogalmat alkothattak olvasóink (Az örök háború: GeForce-ok a Radeonok ellen), és mivel a bemutató végén tettünk egy megállapítást a jövőre vonatkozóan ("Akik GeForce FX kártyát vettek, azok az egyre több DirectX 9-re épülő játék megjelenésével egyre többet fognak idegeskedni a kártyájuk teljesítménye miatt."), úgy gondoltuk, hogy itt az ideje 1-2 azóta megjelent újabb játékon is lemérni a két konkurens kártya teljesítményét, hiszen illik ellenőrizni jóslatunk helyességét.

A két kártya bemutatása előtt lássuk a specifikációkat.

Amint az mára már jól ismert, a Radeon 9800 XT lényegében a Radeon 9800 Pro, míg a GeForce FX 5950 Ultra a GeForce FX 5900 Ultra megemelt órajelű változatai. Az elődökhöz képest technológiai újításokat nem tartalmaz egyik kártya sem.

ASUS A9800 XT/TVD

Mivel előző cikkünkben egy referencia Radeon 9800 XT-vel ismerkedhettünk meg a Sapphire műhelyéből, ezért most úgy gondoltuk, a változatosság kedvéért egy, a referenciától némileg eltérő kártyát próbálunk ki, erre a feladatra pedig az ASUS Radeon 9800 XT tökéletesen megfelel.

A doboz szemből és alulról

A doboz kinyitva

Az ASUS márkanév nem cseng ismeretlenül a videokártya-piacot picit is ismerők körében, az NVIDIA egyik legnagyobb partnere nemrégiben döntött úgy, hogy az ATI-kártyák térhódításának köszönhető óriási bizniszből ő sem maradhat ki, így kiadta saját fejlesztésű – és ahogyan már az ASUS-tól megszokhattuk – a referenciától némileg eltérő, ATI-GPU-kra épülő videokártyacsaládját. Az X800-as kártyák bejelentése előtt a Radeon 9800 XT GPU-ra épülő A9800 XT/TVD volt a termékpaletta csúcsa, amely meglehetősen dizájnosra és legfőképpen nagyra sikeredett dobozban érkezett hozzánk. A kétfelé kinyitható dobozból már kívülről is látható a benne található kártya.

A kártya az ASUS-hoz méltó körítést kapott, hiszen az üzembe helyezési útmutatón, illetve a mellékelt szoftverekhez kapott használati útmutatóján kívül a csomagban találtunk egy driver CD-t, egy Multi-Video in/TV-out adaptert és egy DVI->D-Sub átalakítót is. A Multi-Video in/TV-out adapter név mögött (ahogyan a képen is látható) egy S-Video-ból S-video In/Out, illetve RCA In/Out átalakító bújik meg. A csomagból természetesen nem maradhatott ki a Half Life 2 megjelenése után a játék letöltésére feljogosító Half Life 2 kupon sem.

Azonban a mellékelt kellékek garmadája még nem ért véget, ugyanis a gyártó a kártyához mellékel nem kevesebb, mint hét további CD-t (a driver CD-n kívül), mindezt egy narancssárga ASUS CD-tartó tokban. A CD-ken sorban a következő programokat találjuk: ASUSDVD DVD-lejátszó szoftver, PowerDirector 2.55 ME, Medi@Show SE 2.0, Ulead szoftvercsomag (Cool 3D és Photo Express), Battle Engine Aquila és Gun Metal játékok, illetve egy hat játék demó verzióját tartalmazó CD.

Most pedig lássuk magát a kártyát.

A kártya hűtővel szemből és alulról

A kártya hűtő nélkül szemből és alulról

Az ASUS 9800 XT-je nem túl meglepő módon mindössze a hűtésben különbözik a referenciától, amelyről már tudjuk, hogy nagyon jól sikerült, hiszen halk lett, és a terhelés függvényében változtatja a fordulatszámot. Az ASUS-kártya hűtése a referenciával ellentétben nem egy nagy, hanem két kisebb ventilátort tartalmaz, amelyek a tesztjeink során állandó fordulatszámon pörögtek – kissé csalódtunk is, ugyanis a hűtő zaja bántotta fülünket. A hűtés anyaga réz, és mivel a forrófejű memóriák is igénylik a hűtést, ezért az alakja ennek megfelelően lett kialakítva. A nyák is az ASUS sajátja, legalábbis ami a színét illeti, a szokásos piros helyett narancssárga lett. Az ASUS az órajeleket illetően nem tér el a referenciától, a GPU 412 MHz-en jár...

... míg a 2,5 ns-os memóriachipek 365 MHz-en (DDR730). A 256 MB-nyi Hynix HY5DU573222 AFM-25 jelzésű lapkák a GPU körül "L" alakban helyezkednek el. A nyák (nyomtatott áramkör) hátoldalán a fél kártyát beterítő réz hűtőbordától nem túl messze felfedezhető az ATI Rage Theather chipje is – ennek köszönhetőek a kártya multimédiás (TV In/Out) képességei.

Az ASUS 9800 XT hátoldali csatlakozói nem hordoznak semmi újdonságot, a szokásos DVI / D-Sub / TV-In/Out található meg rajta. Szerencsénkre a kártya egy "egységnyi" széles, tehát nem foglal el egy PCI-foglalatot sem.

Mielőtt szétszedtük volna a kártyát, kíváncsian helyeztük be a driver CD-t a meghajtóba, hogy alaposabban is szemügyre vegyük a mellékelt alapprogramokat.

A CD-t behelyezve azonnal a szokásos ASUS-féle telepítő menürendszer fogad, melyen keresztül rengeteg utilt és drivert telepíthetünk fel.

Mi legfőképpen az ASUS SmartDoctor programra voltunk kíváncsiak, melyről azóta tudjuk, hogy sok esetben hasznos lehet, ugyanis a program képes a videokártya hőmérsékletét, a kártyán található különböző komponensek feszültségét és a ventilátor fordulatszámát is kijelezni. Mindezek mellett a programmal akár túl is hajthatjuk VGA-nkat.

A tesztelés után szétszedtük a kártyát darabjaira, és megállapítottuk, hogy a hűtőrendszert mindössze négy darab csavar tartja a helyén. A GPU és a memóriák hűtését is jól megoldotta a gyártó, a réz hűtőborda a GPU-hoz és a memória IC-khez is nagyon jól passzol, illetve a hővezető pasztát sem sajnálta az ASUS.

Most pedig következzen a feketeleves: az ASUS A9800 XT/VTD bruttó kiskereskedelmi ára 128 000 Ft körül alakul, fájdalmunkat csak a 3 év garancia enyhítheti. Remélhetőleg ez az ár az X800-as kártyák megjelenésével rohamosan csökkeni fog.

Most pedig lássuk az ellenfelet!

AOpen Aeolus FX5950Ultra-DVC256

Ahogyan az ASUS-ról kifejtettük, hogy szeret eltérni a referenciatervezéstől, úgy az AOpenről éppen az ellenkezőjét mondhatjuk el. Az AOpen generációk óta az NVIDIA egyik nagyra becsült gyártópartnere, kártyáival az NVIDIA referenciakártyát tarthatjuk kezünkben, ami egyfajta minőségi előérzetet kölcsönöz a vásárlónak. Az AOpen GeForce FX 5950 Ultra sem hazudtolja meg önmagát, ugyanis ez a kártya is olyan, mintha csak az NVIDIA gyártotta volna.

A doboz szemből és alulról

A doboz kinyitva

A kártya csomagolása azon olvasóink számára nem tűnik ismeretlennek, akik már olvasták korábbi GeForce FX 5900-as kártyákkal foglalkozó cikkünket (Hét GeForce FX 5900 a ringben), hiszen a már több mint kilenc hónapja megjelent írásunkban az akkori csúcs GeForce FX 5900 Ultrát mutattuk be az AOpen műhelyéből. A doboz az ASUS-éhoz hasonlóan szintén nagyon dizájnosra sikerült, igaz, jóval kisebb annál. Kétfelé nyitható belsején 1-2 érdekes információval találkozhatunk, köztük egy GeForce FX 5200 és GeForce FX 5700-zal való összevetés eredménye is látható...

Az AOpen ugyan nem olyan bőkezű, mint az ASUS, ám a legszükségesebb kellékeket megtaláljuk a dobozban. A driver CD, a használati útmutató, a gyors üzembe helyezési útmutató és a DVI->D-Sub átalakító már alapfelszerelés. Ezeken kívül az InterVideo WinCinema és WinProducer szoftverek és a hozzátartozó használati útmutató növelik a csomag értékét, továbbá egy VIVO (Video In/Video Out) kábel is megtalálható a kellékek között – ebből következően sejthető, hogy a kártya Video In/Out képességű.

Következzen a GeForce FX 5950 Ultra maga.

A kártya hűtővel szemből és alulról

A kártya hűtő nélkül szemből és alulról

Ahogyan azt korábban leírtuk, az AOpen kártyája teljes mértékben megegyezik az NVIDIA-referenciaajánlással mind a nyákot (kivéve a színe), mind a hűtést tekintve. A kék színű nyákon a hatalmas hűtés leginkább az NVIDIA-féle FlowFX-hez hasonlítható, a memóriákat és a GPU-t beterítő hűtőrendszernek hála a kártya felülről egy porszívóra hasonlít. Az átlátszó műanyag tokban a ventilátor a gép belsejéből szívja a GPU-n található hűtőborda felé a levegőt, majd ezt a számítógép hátulján ereszti ki. Ez azért egy bölcsebb elgondolás a GeForce FX 5900 kártyákon látott, a gépház belsejében keringetett meleglevegő elvénél. A nyák hátoldala is kapott egy méretes passzív hűtőbordát, melynek célja a memóriák lehűtése. A lecsupaszított kártyán látható, hogy a GPU-t a memóriák körülveszik. Az AOpen kártyájának a GPU- és memóriaórajelei is megegyeznek a referenciával, a GPU 475 MHz-en jár, míg a ...

... memóriák szintén 475 MHz-en (DDR950). Ezt a sebességet a még ma is ritkaságnak számító 2 ns-os IC-kkel lehet elérni, az AOpen kártyája ezekből 256 MB-nyi Hynix HY5DU28322 AF-2-es jelölésűt kapott. A tv képernyőjére kerülő kép megjelenítéséért egy külső, Philips-chip a felelős, míg a DVI megjelenítésért szintén egy külső Silicon Image-lapkára van szükség.

A hátlapon egy-egy DVI, D-Sub és TV In/Out csatlakozót található. A kártya két bővítőszlot méretű, ami legjobban a fent látható képen szemléltethető, azonban nem ez a legnagyobb probléma, hanem a kártya hossza.

Egy Thermaltake Xaser II-es házban, amely a Chieftec nagysikerű BX sorozatára épül, éppen csak elfértünk vele, a kártya végén a plusz tápcsatlakozónak köszönhetően a merevlemezek és a kártya között enyhén szólva nem volt hely. Ez persze nem csak az AOpen, hanem az NVIDIA hibája is.

Természetesen kipróbáltuk az AOpen-kártya mellé kapott driver CD-t is, amely nem különösebben kápráztatott el minket a hasznos kis programok garmadájával. Említésre méltó az E-COLOR 3Deep nevezetű program, mellyel a kártyánk által a monitorra vetett kép minőségét (gamma, színek, stb.) változtathatjuk meg, ezzel saját szemünk számára a legkényelmesebbé téve a monitorba bambulást.

Most pedig szedjük szét ezt a kártyát is darabjaira.

1 / 2 / 3

Az első két képen a kártya még sértetlen állapotban látható szemből és a túloldaláról. A harmadik képen már a kártya hátoldalán keresztül kicsavaroztunk négy csavart – ezek a memóriák passzív hűtőbordáit fogták. A passzív memóriahűtő bordák alumíniumból készültek, és egy vékony, fehér színű szivacsos anyaggal kapcsolódnak a memória IC-khez.

4 / 5 / 6 / 7

A negyedik képen már további hat csavarral gazdagodtunk, melyek közül kettő a ventilátoron levő műanyag borítást tartotta, további négy pici csavar pedig a GPU-n levő hűtőborda lefogatópántját bilincselte a nyákhoz. Az 5. és 6. képen a GPU-n található hűtőborda látható, mely túlnőtte egy óriás chipsethűtő (pl. 875-ös alaplapé) méretét. A talpán egy rózsaszínű tapadó anyag van, amely – ahogyan látható a képen is – alig érintkezett a GPU-val. Utolsó képünkön már az összes a kártyáról leszedett alkatrész látható.

Most pedig ismét következzen a feketeleves: az AOpen GeForce FX 5950 Ultráért az ASUS Radeon 9800 XT-hez hasonlóan kb. 128 000 Ft-ot kell a pénztárnál hagynunk, ennyi pénzért viszont 2 év garancia jár.

A tesztek előtt

Mielőtt a tesztekre térnénk, lássuk a tesztkonfigurációt.

Tesztkonfiguráció:

• Videokártyák:

  • ASUS ATI Radeon 9800 XT 256 MB

  • AOpen GeForce FX 5950 Ultra 256 MB

   

• Processzor: AMD Athlon 64 3200+ (2 GHz)

• Alaplap: ABIT KV8-MAX3

• Memória: 2 x 512 MB PC3200 Corsair XMS CMX512A-3200C2PT - CL 2-3-2-5

• Merevlemez: Fujitsu MAN3147NC 147 GB U320 SCSI 10000 rpm

• OS és szoftverek

  • Windows XP Professional Service Pack 1

  • DirectX 9.0b SE

  • VIA Hyperion v4.51

  • ATI Catalyst 4.4

  • NVIDIA Forceware 56.72

• Játékok

  • Codemasters - Colin McRae Rally 04

  • EPIC Games - Unreal Tournament 2004

  • UBISoft - Far Cry

  • People Can Fly - Painkiller

Minden játék esetében a grafikai beállításokat maximumra állítottuk. Az egyes meghajtóprogramokon belül a képminőségi beállításokat a legszebbre kapcsoltuk, később csak az FSAA-val és az anizotropikus szűréssel foglalkoztunk. A Far Cryban és az UT2004-ben saját magunk által felvett replayeket használtunk fel a kártyák tudásának leméréséhez, így igyekeztünk minimálisra csökkenteni a meghajtóprogramok optimalizációinak hatásait. Painkillerben a beépített flyby benchmarkot futtattuk le (a benchmark a legújabb patch-csel került a játékba, a meghajtóprogramok kiadása után), míg a CMR04-ben a UK Stage-1-es pályán az első ellenőrzőpontig FRAPS-szel mértük az fps-eket.

Far Cry

A Far Cry az elkövetkező játékgeneráció első képviselője, a videokártyák megizzasztására különösen jól használható, hiszen ennél komolyabb shaderhasználatot még nem láthattunk játékban. A tesztelgetés előtt azonban azonnal tisztáznunk kell 1-2 dolgot, amely szükséges a későbbi eredmények megértéséhez. A Far Cryt megjelenése után nem sokkal követte az első patch (1.1), amely számos hibajavítás mellett különböző optimalizációkat is tartalmaz, legalábbis ez a játék készítőinek a megállapítása. Többek között nem titkoltan az NVIDIA-kártyák teljesítményén "optimalizáltak", hiszen számos teszt szerint az alapjátékkal az FX-ek nagyon gyengén muzsikálnak, persze ez a konkurens kártyáihoz mérten értendő.

Most pedig lássuk a két kártya sebességét:

Ahogy az látható, a második grafikonon a két kártya minimális fps-eit is feltüntettük, hiszen mehet a játék átlagosan 50 képkocka/másodperces sebességgel, ha sokszor leesik 20 alá, akkor már nem igazán játszható. Továbbá feltüntettük azt is az egyes felbontásokban, hogy a Radeon hány százalékkal gyorsabb az FX-nél. Mi az, ami egyértelmű a grafikonokon látottak alapján? Az ATI Radeon 9800 XT az 1.1-es patch telepítése előtt a GeForce FX 5950 Ultrát (nem túlzunk, ha azt mondjuk) csúnyán elveri. Az átlag fps-ek esetében elért kb. 60%-os, míg a minimum fps-ek esetében elért átlag 50-60%-os sebességelőny a Radeon javára nagyon megdöbbentő. Az 1.1-es patch feltelepítése után némileg változik a helyzet, és a GeForce FX szinte feltámad, és már-már majdnem beéri az ATI-t, ám az még mindig 10-30%-os sebességelőnnyel rendelkezik. Mivel semmit nem szeretnénk a véletlenre bízni, ezért egy másik replayjel is lemértük a két kártya sebességét. A második replay már a Regulator pályán játszódik. Lássuk az eredményeket!

Erre mondják azt, hogy "ouch". A patch feltétele előtti eredmények esetében az ATI-kártya előnye még tovább nőtt, méghozzá az átlag fps-ek tekintetében átlagosan kb. kétszer gyorsabb, míg a minimum fps-eknél másfélszer. Ez igencsak hihetetlen, ám ne felejtsük el, hogy az 1.1-es patch feltétele után az FX ismét csak feltámad (már szinte poraiból), és némileg megközelíti a Radeont. Persze ez a "turbó" patch-nek is nevezhető javítás még mindig nem elég a GeForce számára a boldogsághoz, hiszen még így is 50-90%-kal lassabb (tehát kb. fele olyan gyors), mint az ATI Radeon 9800 XT. Töredelmesen bevalljuk, hogy ugyan számítottunk az ATI-kártya fölényére, azonban ekkora különbségekkel nem számoltunk.

Most pedig lássuk a képminőséget! Mivel a képminőség tekintetében sem szeretnénk semmit a véletlenre bízni, ezért a játékban 6 helyszínen készítettünk screenshotokat. Köszönhetően annak, hogy a Radeon sebessége nem változott meg a patch feltétele után sem, ezért csak az 1.1-es patch feltétele után készítettük el a képeket. Az NVIDIA esetében természetesen elkészítettük a képet a patch feltétele előtt és után is, és mindhárom esetben elkészítettük a képeket Medium, tehát 4x-es élsimítással és 4x-es anizotropikus szűréssel is.

ATI / ATI IQ / NV 1.0 / NV 1.0 IQ / NV 1.1 / NV 1.1 IQ

Nos, mivel gondoltunk a lustább olvasókra is, ezért négy gyorsbemutatót is beillesztettünk a cikkbe, elég az egérkurzort a képek fölé.vinni.

Lássuk csak, hogy mit is látunk valójában. Miután korábbi cikkeinkből már többször is kiderült, hogy az ATI és az NVIDIA élsimítási metódusai másként értelmezik a 4x-es élsimítást, azaz az ATI 4x-es rotated grid FSAA-jához képest az NVIDIA ordered grid féle 4x-es élsimítása szemmel láthatóan csúnyább, ezért ezt a megállapítást nem szándékozunk most mind a hat példakép esetében újra és újra kifejteni. Ennél sokkal érdekesebb az, amit négy képen kinagyítottunk. Mi is látható? Egyértelműen arról van szó, hogy amíg a Radeon a játék készítőinek eredeti elképzelése szerint X számú 2-es és Y/Z számú 1.4-es és 1.1-es pixel shadert használ, addig a GeForce FX a képminőség rovására, ám a sebesség felturbózása érdekében számos pixel shader fallbacket alkalmaz, azaz a játékban található 2-es pixel shadereket egyszerűen 1.4-es vagy 1.1-es shaderre – úgymond – cseréli le, látható a jobb felső és alsó képen (eltűnnek az árnyékok, fényforrások). A másik két képen az FX 32 bites precizitásról 16 bitesre vált át a sebesség javítása érdekében (a padló négyzetesedése és szürkülése), de ez egyértelműen a képminőség rovására megy. A sebességkülönbségeket egyébként a kinagyítható képek bal felső sarkában látható fps-számláló is hűen reprezentálja. Ahogyan a fenti képekből kiderül, a képminőségromlás elvileg nem az NVIDIA hibája, ugyanis a jelenség csak az 1.1-es patch installálása után következik be.

Milyen következtetést is vonhatunk le ebből? A Far Cry-jal az NVIDIA-tulajok választás elé kerültek: vagy szebb képminőségben, de sokkal lassabban élvezik a játékot (patch nélkül), vagy gyorsabban, ám ahogy ez a képekből kiderült, rondább képminőséggel kénytelenek játszani (1.1-es patch-csel). Esetleg még szóba jöhet a grafika lebutítása is, mellyel szintén gyorsíthatunk valamelyest a játékon. Az ATI kártyatulajoknak ilyen problémákkal nem kell szembenézniük.

Colin McRae Rally 04

Következő, shaderekben bővelkedő játékunk a nemrégen megjelent Colin McRae Rally 04, mely az elfogadhatónak számító grafika mellett igazán élvezetes is.

Először is lássuk, hogy miben is nyilvánul meg a játék shaderhasználata. Ennek szemléltetésére a legjobb példa a versenyautók felülete. A "noshaders" kapcsolóval indítva minden shadert kiiktatunk a játékból. Az egérkurzort ismét csak mozgassuk az autó képe fölé.

Ahogyan sejteni lehetett, az autón látható tükröződések, árnyékok és fényvisszaverődések a shaderek kiiktatásával megszűnnek, a játék úgymond elszürkül. Kellenek a shaderek? Hát persze, hogy kellenek, senki nem szeret koszos, szürke és matt autót vezetni.

Mielőtt teljesen elkanyarodnánk a témától, lássuk, hogy a két versenyzőnk hogyan is teljesít a nemrégiben megjelent ralis játék alatt:

Colin McRae is nagyot nézne, ha látná ezeket a számokat: az ATI Radeon 9800 XT ismét elnáspángolja a GeForce FX 5950 Ultrát, méghozzá nem is kissé. Az átlag fps tekintetében a Radeon előnye felbontástól és a szűrők használatától függően 50-70% között van, ami nem túlságosan szívderítő látvány. Szerencsénkre a játék van annyira optimalizált, hogy most nem 10-20 fps-ekről beszélünk, mint a Far Cry esetében, tehát még a GeForce-szal is bőven játszható a játék, legalábbis ami az átlag fps-t illeti. Lássuk a minimum fps-eket.

Nagyon úgy tűnik, hogy amíg a 9800 XT-vel 1280x1024-ben 4x-es élsimítással és 8x-os anizotropikus szűréssel is játszható a játék, tehát 30 fps fölött járunk, addig a GeForce FX 5950 Ultrával ez a játszhatósági határvonal 1024x768-as felbontás 4-es élsimítással és 8x-os anizotropikus szűréssel, de inkább képminőségjavító effektek nélkül 1600x1200.

Most pedig lássuk a kártyák játék alatt mutatott képminőségét.

ATI / ATI IQ / NV / NV IQ

A Colin McRae Rally 04 a képek tanúsága szerint egy olyan játék, amelyben egyik gyártó sem csal, használ alacsonyabb precizitást vagy vált kisebb verziószámú pixel shaderre. Az ATI által felmutatott szebb FSAA ugyan ebben a játékban is visszaköszön, azonban ez nem határozza meg döntően a játékot. Nem is kell, hiszen akármilyen felbontást nézünk, a Radeon jóval gyorsabb (50-70%) az FX-nél.

Painkiller

Következő játékunk a szintén nemrég megjelent, a lengyel People Can Fly gárda által alkotott Painkiller című játék, amely sokak szerint leginkább egy agyatlan öldöklés, ám a szerkesztők véleménye szerint a játék multiplayer része nagyon jó lett, elképzelhető, hogy a későbbiekben a Quake III nyomába léphet, már ami a játszhatóságot illeti. Mielőtt teljesen elkalandoznánk a cikk témájától, érdemes még tudni a játékról, hogy az engine rendkívül jól sikerült – a grafika szépsége mellett a sebessége is kiemelkedő. A motor kihasználja a DirectX 9.0 szinte összes trükkjét, emellett több olyan feature-rel rendelkezik, melyeket eddig First Person Shooter játékban nem láthattunk. Ilyen pl. a bizonyos, bonus felvételekor előbújó, valós időben renderelt bluros látvány, bármerre nézünk, véres alakok körvonalát látjuk –mintha valami vérszomjas vadállattá változott volna a játékos.

Most pedig lássuk a kártyák szereplését!

A játékban az 1.1-es patch-től számítva egy flyby demót találhatunk, amely a City on Water pályán repít körbe minket, és köszönhetően a pixel és vertex shaderek intenzív használatának, a realisztikus látványvilág és fények az eddigi egyik legjobb grafikájú FPS-játékká emelik a Painkillert. A grafikonból ismét az derül ki, hogy a Radeon az átlag fps-t tekintve 20-40%-kal gyorsabb a GeForce FX-nél, ám szerencsénkre ez nem túl nagy probléma az fps-ek számát látván.

A minimális fps-ek érdekes módon nagyon alacsonyak, ám a Radeon itt is tartja vezető pozícióját, és felbontástól függően 13-47%-kal gyorsabb az FX-nél. Következő VGA-tesztünkben már nem ez a flyby benchmark fog szerepelni, hanem egy multiplayer replay, amely már az eddigi eredményeket látva is legalább fele ennyi fps-t fog produkálni, tehát később azért jó lesz az, ha a kártyák fel tudnak valamit mutatni Painkiller alatt.

ATI / ATI IQ / NV / NV IQ

Az összes képet végignézegettük, és összesen két nagyon minimális különbséget vettünk észre (az FSAA-differencián kívül).

A baloldali képen – az FX esetében – a háttérben, a falon nincs fényvisszaverődés, míg a jobboldali képen a vér színe az FX-en teltebb.

A Painkiller esetében az FX-tulajok megköszönhetik a lengyel játékfejlesztő csapatnak jól végzett munkájukat, ugyanis a kód olyannyira jól optimalizált lett, hogy fps-ek számában az FX ugyan le van maradva a Radeon mögött, a játszhatóság nem szenvedett csorbát emiatt. Talán nem véletlenül indul a játék egy nagy NVIDIA-logóval...

UT2004

Utolsó játékunk a nagy népszerűségnek örvendő Unreal Tournament 2003 új verziója, az UT2004. A játék újabb változata szinte semmilyen változáson nem esett keresztül, már ami a grafikus engine-t illeti, ezért lehetséges az, hogy pixel shaderek ugyan elvétve akadnak a játékban, a videokártyáknak mégsem ezt a részét dolgoztatja meg leginkább a program. Ha visszaemlékszünk korábbi cikkünkre, melyben az UT2003-mal mértük le a két kártya tudását, akkor felrémlik, hogy különösebb különbségeket nem tapasztaltunk. Lássuk hát a 2004-et.

A kép az UT2004-ben sem változott sokat, a Radeon ugyan 5-16%-kal gyorsabb az FX-nél, az fps-különbségek nem markánsak. Lássuk a minimális fps-eket.

A számadatok nem sokat változtak: az ATI javára írható plusz sebesség 9-21%-ra változott, ám ez nem változtat azon a tényen, hogy ahol az FX-szel játszhatatlan szintre csökken az fps-ek száma, ott a Radeon esetében is hasonló a helyzet.

Most pedig következzenek a screeshotok.

ATI / ATI IQ / NV / NV IQ

Ahogyan ez sejthető volt a korábbi cikkeinkben szereplő UT2003-as screenshotokon látottakból, UT2004 alatt sincs különbség a két kártya által megjelenített kép között egészen addig, amíg nem kapcsoljuk be az élsimítást és az anizotropikus szűrést.

A játékból lopott képek esetében a legnagyobb különbségeket a harmadik képen lehet felfedezni. Az első és talán egyik legszembetűnőbb momentum az ATI szögfüggő anizotropikus filterelésének köszönhető textúrafilterelés hiánya, ami a távolabbi rámpákon jól látszódik amint az NVIDIA kártyával lopott képhez hasonítjuk.

A kinagyított részletek közül a baloldali képen az NVIDIA féle trilineáris szűrés hatásossága (hatástalansága) látható. A neten található több teszt is azt bizonyítja, hogy az Unreal detektálása esetén az NVIDIA meghajtója nem engedélyezi (kikapcsolja akkor is, ha mi bekapcsoljuk) a trilineáris szűrést. A jobboldali képen az NVIDIA a semmiből pixeleket teremt, az olvasókra bízzuk a döntést, vajon melyik az igazi rács? Mi az ATI-félére voksolunk...

Az UT2004 tipikusan egy olyan játék, amely az NVIDIA-féle "ne tegyünk shadereket a játékokba" program jegyében született. Az ATI kártyája ugyan jobban teljesít, teszi ezt az esetek többségében szebb megjelenített képkockákkal, azonban az FX-tulajoknak sem kell félniük attól, hogy az UT-ben gyengén fog muzsikálni kártyájuk.

Tuning és konklúzió

Tuning

Végezetül kíváncsiak voltunk a két kártya tuningpotenciáljára is, ám mivel a cikkben mindössze egy-egy kártya szerepel, ezért a márkát illetően ne vonjunk le messzemenő következtetéseket.

Az ASUS ATI Radeon 9800 XT-t a 412/365 MHz-es alapórajelekről 441/385 MHz-re tudtuk tuningolni, míg...

... az AOpen GeForce FX 5950 Ultrát 475/475 MHz-ről 565/540 MHz-re. A számokból jól látható, hogy a GeForce-ban több volt a kihasználatlan teljesítmény. A Radeon a tuningolás hatására Far Cryban átlagosan 3-9%-ot javult, míg a GeForce 8-15%-ot.

Konklúzió

Miután a tavaly télen megjelent cikkünkben további 14 játékon keresztül már bemutattuk a két kártya (GPU) tudását, így a helyzetünk a végítélet során nem is lehetne egyszerűbb. A cikkünk elején beidézet mondat, mely szerint az FX-tulajok az egyre újabb játékok megjelenésével a teljesítmény miatt egyre többet idegeskedhetnek, félig igaz, félig nem. Félő, hogy az NVIDIA az új generációs (GeForce 6800) kártyáinak bevezetésével – melyekről már tudjuk, hogy a shaderek nem okoznak számára különösebb gondot – a játékfejlesztőket is a shaderek mind intenzívebb használatára sarkallja. Ettől – az önmagában előremutató lépéstől – csupán azért lehet tartani, mert ezzel a játékfejlesztési politikával saját korábbi termékei ellen dolgozik a vállalat, márpedig egy ekkora cég nem feledkezhet el azokról a vásárlókról sem, akik az utóbbi 2 évben életben tartották azzal, hogy megvették az FX kártyákat. Amennyiben olyan játékok fognak megjelenni, amelyek csak kis mértékben fognak a shaderekre támaszkodni, az FX kártyákkal még elevickélhetünk egy ideig, pont addig, amíg a szintén előző generációs ATI-kártyákkal.

Emellett korábbi cikkünkből már kiderült, hogy az OpenGL-re épülő játékok alatt az NVIDIA-kártyák a nyerők, míg a DirectX-re épülők esetében az ATI-GPU-kkal egyelőre nem veheti fel senki a versenyt. Az OpenGL-ben tapasztalható "NVIDIA-uralom" jó hír azok számára, akik már alig várják a Doom III-at.

Végezetül pár szóban a tesztben szereplő két kártyáról. Az ASUS egy igazán igényes tálalású kártyával mutatkozott be az ATI-újoncok piacán, a termékkel a ventilátorok hangján kívül semmi probléma nincs, a csomagolás és a mellékelt kellékek tekintetében is talán egyedülálló a mezőnyben. A hűtés mellett a kártya egyetlen problémája az ára, ami remélhetőleg hamarosan rohamosan csökkenni fog. Akik hasonló képességű kártyára vágynak, de nincs ennyi pénzük, számukra vagy a várakozást vagy egy Radeon 9800 Prót ajánlunk feleennyiért.

Az AOpen GeForce-a szintén egy olyan kártya, melynek egyetlen hibája az ára. A csomagolás nagyon látványos lett, a kellékek tekintetében ugyan nem ér fel az ASUS szintjére, de a fontosabb cuccokat megtaláljuk a dobozban, ráadásul a kártya VIVO képességű (ahogyan az ASUS 9800 XT is). Hűtése a zajszint tekintetében hagy némi kívánnivalót maga után, ám ez sem sokkal hangosabb az ASUS-kártya hűtésénél, tehát zárt házban még elviselhető a hangja, már amennyiben nem vagyunk "allergiásak" a zajra. Minthogy a két kártya kb. azonos áron kapható, a GeForce-ot a teljesítménye miatt nem tudjuk ajánlani. Hasonló képességű kártya a GeForce FX 5900XT, amely a 475/475 MHz-es órajelek helyett 390/350 MHz-en jár – e modellnek nem csupán a működési frekvenciája, hanem az ára is alacsonyabb (nagyjából a fele).

fLeSs

Az AOpen hivatalos hazai forgalmazója a Sowah Kft., míg az ASUS ATI Radeon 9800 XT-t a CHS-től kaptuk tesztelésre. Köszönjük!