Piko projektor

Az IT, képalkotás, telekommunikáció és szórakoztatóelektronika története egyaránt bővelkedik sikersztorikban és nagy bukásokban. Utóbbiak között jó pár olyan technológia és termékcsalád akad, amelybe számos gyártó fektetett komoly energiát, ennek ellenére nem tudták beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. Ezek közül választottunk ki négyet, és próbáltuk megfejteni a kudarc okait, illetve megvizsgálni, hogy a jövőben milyen lehetőségek állhatnak előttük.

Piko projektor

2010 környékén egy új termékkategória bukkant fel a vetítők világában a stílszerűen csak piko (vagy pico) projektoroknak nevezett eszközök személyében. A piko még a nanonál is kisebb mértékegység (10^-12), ami már jelzi, hogy milyen jellegű, kialakítású modellek tartoztak, tartoznak ebbe a csoportba.

[+]

A terv az volt, hogy olyan masinákat alkossanak, amelyek minden korábbinál egyszerűben hordozhatóak kis méretüknek és tömegüknek, valamint integrált akkumulátoruknak köszönhetően. Az elgondolást tett is követte, és sikerült előállni olyan készülékekkel, amelyek nem nagyobbak egy pénztárcánál vagy okostelefonnál. Meglehetősen sok piaci résztvevő látott komoly fantáziát a mini vetítőkben, köztük olyan nagy vállalatok is, mint például az Optoma. A kínálat néhány év alatt egész nagyra duzzadt, és a gyártók sok energiát öltek abba, hogy javítsanak a felbontáson, illetve hogy felhasználóbaráttá tegyék a kezelést. A végső cél értelemszerűen az volt, hogy olyan termékek szülessenek meg, amelyek akár alkalmasak lehetnek egy televízió kiváltására is, mindezt úgy, hogy beleférnek egy kisebb táskába vagy nagyobb zsebbe.

Így aztán megjelentek a Full HD és Android operációs rendszert futtató készülékek is, amelyek már mindenféle egyéb külső eszköz nélkül képesek voltak médiafájlok lejátszására, dokumentumok megjelenítésére és bizonyos korlátok között akár játékok futtatására is, olykor még az integrált audiorendszer sem hiányzott belőlük.

A kudarc oka

A mesterterv azonban nem vált be, hiszen a piko projektorok sosem tudtak igazán népszerűvé válni, aminek két komoly oka van. Az egyik az alacsony fényerő, hiszen minden mesterkedés ellenére csak maximum 150-200 ANSI lumenig sikerült eljutni (sőt a legtöbb esetben ennek töredékénél megálltak), ami azt jelenti, hogy az élvezhető, értékelhető képhez gyakorlatilag teljesen be kell sötétíteni. Ez pedig egyszerűen nem kényelmes, és sok helyen, például egy irodában nem is mindig valósítható meg.

[+]

Másrészt a kép minőségével is akadtak problémák, legalábbis ha a falra vetítik azt (ha pedig kell vászon, akkor a projektor mérete már nem számít annyira), tehát a televíziónak vagy monitornak nem sikerült igazi konkurenciát teremteni. Ráadásul az árukat sem tudták alacsonyan tartani, hiszen egy 100 ANSI lumen fényerejű, HD felbontású piko projektorért is gond nélkül elkértek, elkérnek 140-150 000 forintot, ennyi pénzért pedig ma már akár egy 40"-es 4K tv is beszerezhető. Jelenleg semmi nem utal arra, hogy a közeljövőben drasztikusan sikerülne növelni a fényerőt, és ezzel párhuzamosan csökkenteni az árat, így jó eséllyel megjósolható, hogy a piko projektorok egy darabig még biztos nem fognak komoly sikereket aratni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!