- Jelentős előnyt kínál az egységes memória az OpenFOAM keretrendszerrel
- Szabadon fejlesztheti az OLED tévébe szánt paneljeit a Loewe
- A virágcsokor mellé hardvert is ajándékozhatunk anyák napján
- Az Apple megszerezné a klubvilágbajnokság közvetítési jogait
- Megbírságolták a Razert a Zephyr maszkok miatt
Hirdetés
-
Az 5G-t is kipipálja a Blackview hőkamerás mobilja
ma A BL9000 Pro a FLiR díjnyertes Lepton 3.5 technológiáját használja.
-
Mortal Kombat 1 - Rövid videón Homelander
gp Hamarosan a The Boys karaktere is csatlakozik a sorozathoz.
-
Sokat fogyaszt az AI, egyre több az adatközpont, kell az atomenergia
it Az AI-t kiszolgáló adatközpontok olyan nagy energiaigénnyel bírnak, hogy egyre több atomenergiára van szükség.
Aktív témák
-
And
veterán
Üdv!
A másik topicod ötlete alapján létrejött a kapcsolat, de tényleg szükség volt
RG58 -> H-500, ill. BNC -> N váltásra, mert ha csak az egyik oldalon
is RG58/BNC volt, már bizonytalankodott a link (kb. 7m kábel, ~600m táv,
biquad parabola nélkül, nagyjából optikai rálátás). Így viszont egész jó
micro: RF-cuccok, csatlakozók, kábelek rengeteg típusa kapható
a Gigatechnik Kft.-nél Bp.-en, persze olcsónak nem mondható. Egy pár N-,
SMA-, vagy másféle alkalmas RF-csati kb. 3ezerből hozható ki. -
-
And
veterán
Igen, emlékszem supercow topicjára, én is onnan loptam az ötletet
. Le is írtam, hogy nekem rosszabb tapasztalataim voltak az RG58-assal. 30m koax már nagyon durva. Még H500-as v. H1000-es kábellel is 7,5..8 dB csillapítást jelent (mindkét irányban!), az ára pedig egy vagyon lenne. A H155 -ös 250Ft/m körül van, H500 kb. a duplája. Más megvalósítás: erősítős USB-hosszabbító (mondjuk ez sem olcsó), vagy olyan wlan-eszköz (kliens módot tudó AP, wireless router) használata, amelyet utp-háló+tápkábellel közel tudsz vinni az antennához. -
And
veterán
Hogy miért nem jó az RG58? Mert 1dB/m körüli a csillapítása. Ez 30m-re 30dB veszteséget jelentene 2.4GHz-en (betáplász 20mW-ot, a ''végére'' már csak 20mikroWatt maradna!). A H155-nél ugyanez 0.5dB, H500 vagy H1000 esetén 0.25dB méterenként.
''A koax kábel: úgy tudom egy vezető ér szigeltve fut egy árnyékolőhálóban központosan. Hogy van mégis ezerféle, ill oké van, de tulajdonképpen semmiben se különböznek. Mint tudom az rg58 jó h-155 helyett ill. rg58 jó 75 ohm helyett is, ill fordítva stb.''
Azért ezt így nem jelenteném ki. Nem véletlenül van annyi féle koax, nyilván értelme is van. Nálunk pl. kábé 7m RG58-cal, BNC-csatlakozókkal szarakodott a rendszer, H500-ra és N-csatira cserélve stabil lett a kapcsolat. Az 50/75 Ohm-os kábelek sem azért nem csereszabatosak, mert valaki azt mondta. A nem megfelelő hullámimpedanciájú kábel illesztetlenséget (visszaverődés, rossz állóhullámarány, többletcsillapítás) okoz, különösen hosszabb távon. -
And
veterán
Bármilyen access point vagy wireless router, amely ismeri a WDS, bridge vagy kliens módot. Csak az ''alap'' AP-k / wlan-routerek nem tudnak egymással kommunikálni, amelyek nem támogatják a fenti fícsöröket (ilyenekre csak egyszerű kliensek tudnak felkapcsolódni, másik AP nem). Nézz szét a depo.hu wlan-rovatában, ott biztos találsz megfelelőt.
-
And
veterán
A natúr AP egy csomópont, amire kliens módú eszközök, adapterek tudnak csatlakozni infrastructure-módban. Két gép közötti kapcsolat működik akár két sima kliens között is, ad-hoc módon. Az átjátszó/repeater mód is csak egy plusz, amit az ''egyszerű'' AP-k nem tudnak. Ha mindkét oldalon van wds/bridge-t ismerő AP, akkor minek a pci-os wlan-kártya? Gondolom azért van rajta RJ45-ös ethernet csatlakozó, mert azzal tudod sima hálókártyára kötni.
-
And
veterán
Egy kétéves, 11Mbit-es wlan router (1 wan + 4 lan-portos router + AP + switch), moddolt antennacsatlakozó - lengő N-alj - 8m H500, biquad. Túloldalon meg egy (korábban két kliens is volt, a távolabbit már leszerelték) egyszerű usb-adapter, szintén kihozott lengő csatlakozó, H155/H500-as kábel, biquad.
-
And
veterán
válasz
User64476
#142
üzenetére
Egy megoldás: veszel egy külső körsugárzót (nem komoly, de a céljaidnak megfelelő pl.: Bővebben: link), egy pár (rp)sma-csatlakozót meg néhány méter H155 kábelt, és felkábelezed egy szinttel az antennát. Ha nincsen antennacsatlakozó a routereden az gond lehet, de kevés forrasztással megoldható. Szvsz. még mindig a legolcsóbb megoldás.
-
And
veterán
Nem teljesen értem, mivel Baskiria esetén wlan-routerről van szó, az meg ''all-in-one'' megoldás. Külső antennára pedig az egyszerű, olcsó routerek elég ritkán vannak gyárilag felkészítve (azaz nincs rajtuk csatlakozó, az antennájuk fixen be van építve). Ja, antennákhoz, antennacsatlakozás készítéséhez még mindig ajánlott Supercow őstopikja (is): Bővebben: link, sok képpel fűszerezve. Az abban kitárgyalt házi antenna egyszerűen elkészíthető, a #138-ban említett összegnél így sokkal olcsóbban is kihozható a rendszer.
-
And
veterán
válasz
MikySoft
#164
üzenetére
Hi! Megoldható, de a hangsúly azon van, hogy nem ''valahogy rábiszbaszolod'' a csatlakozót, hanem korrektül rászereled v. szerelteted (kiviteltől függően krimpelőfogóval, forrasztással, stb.: igen sokat számít), esetleg kompletten szerelt hosszabbítókábelt veszel. A kábel sem lehet akármilyen, wlan-hoz 50 Ohm-os hullámimpedanciájú kell, pl. H155. Ja, és a hosszabbítás természetesen veszteséggel jár, szóval a lehető legkevesebb pluszkábelt iktass be.
-
And
veterán
(Az antennáknak nincs olyan paramétere, amelyet közvetlen és egyértelmű összefüggésbe lehetne hozni a hatótávval. Az ugyanis nem kizárólag az antennától függ. Egy antenna hatásosságát a nyeresége fejezi ki legjobban, a katalógusadatok között is ezt találod első helyen. 1km-es távra már viszonylag kis nyereségű, 10 dBi feletti antenna is megfelelő lehet, ha jók a körülmények. Hatósági kérdésekben nem vagyok túl járatos, de tudomásom szerint 20dBm (=100mW) effektív kisugárzott teljesítményig nem kell bejelentened a hálózatot. Felette meg talán nem is bólintanának rá..)
-
#386
And
veterán
phanfantom
#384
And
veterán
válasz
phanfantom
#384
üzenetére
Én is teljesítményről írtam. A sáv nem kérdéses, legalábbis a 802.11b és -g szabványú eszközök esetén, mert az 2.4GHz. Az ott kiosztott 14 csatorna közül Mo.-on (és az EU nagy részén) 13 db. használható szabadon.
-
#405
And
veterán
multimelon
#402
And
veterán
válasz
multimelon
#402
üzenetére
Csak ismételni tudnám a #383-as hsz-t. Valóban nagyon sok múlik a megfelelő antennán, de nem minden. A szabadtéri csillapításra vonatkozó összefüggést pl. itt megtalálod: [link], de ez nagyon elméleti érték (felső határ). A link minősége, a vett jel szintje az antennán felül függ még a kábeltől (hossz, minőség) és a csatlakozóktól, a tereptől (házi módszerekkel egy bonyolultabb terep szinte modellezhetetlen), és természetesen maguktól az alkalmazott eszközöktől is (adóteljesítmény, vételi érzékenység).
-
And
veterán
válasz
SaKaB-86
#453
üzenetére
Várj, most antennára gondolsz, vagy csatlakozóra? Mert amít írsz, abból nem egyértelmű, hogy mivel van gondod. A szimplán elkészíthető konzervdoboz-antenna (''cantenna'') vagy a biquad nyilván ugyanúgy használható notebookhoz, mint akármilyen más külső v. belső, b/g szabványú wlan-eszközhöz. Más kérdés, hogy hordozható gép beépített wlan-kártyájához ezek nem túl praktikus megoldások. Az, hogy milyen csatlakozóval és kábellel kötöd be ezeket az antennákat, nem feltétlen szokta az antennaleírások részét képezni, hisz elvben olyat használsz, amilyet akarsz, ill. a leírtakon túl más típusú 50Ω hullámimpedanciájú kábel / csatlakozó is használható. Az eszközön lévő csatlakozó, meg a szűk kábelhely természetesen behatárolhatja a lehetőségeidet. Ahogy nézem, a mini pci-os kártyákon általában valamilyen egzotikus, kisméretű RF-csatlakozó van, pl. MMCX, ami közvetlenül csak kis átmérőjű (és ezért viszonylag nagy fajlagos veszteségű) koaxkábelre szerelhető fel. Ilyen csatlakozókat, csatlakozó-átmeneteket, kábeleket pl. itt forgalmaznak: [link].
[Szerkesztve] -
And
veterán
Szerintem egyik se. N-csatlakozót különben sem nagyon tesznek AP-ra vagy routerre, mivel eléggé military jelleget kölcsönözne nekik a maga - többihez képest - brutális méretével. Gyári wlan-antennák csatlakozójaként szoktak N-aljzatot felrakni. Ha jól látom, ez a WAP11 ugyanolyan házban van, mint a WRT54G-sorozat, és a csatlakozója is ugyanolyan: RP-TNC (alj).
-
And
veterán
Ha a Belden gyártmányú H500-as kábelre gondolsz, akkor javaslom, hogy a vastagsága miatt arra először N-csatlakozódugót szerelj / szereltess, majd egy rövid, vékonyabb (pl. H155-ös) kábellel, lengő N-alj beiktatásával vidd az rp-sma csatlakozóig a jelet. Nem valószínű ugyanis, hogy létezik olyan (rp)sma csatlakozó, amely közvetlenül 10mm átmérőjű koaxra szerelhető: túl kicsi az egy ilyen méretű kábelhez.
Antenna hatásosságának mérése: amatőr műhelyekben előforduló eszközökkel, műszerekkel gyakorlatilag lehetetlen a nyereséget kimérni, főleg ilyen magas frekvencián. Házilag az egyetlen járható út, ha a mérendő antennát egy ismert nyereségű referenciához, pl. egy dipól-antennához (G= 2,15dBi) hasonlítod úgy, hogy az összes többi körülményt - ellenállomás távolsága, telepítési hely, kábelfajta és kábelhossz - változatlanul hagyod. Ha ekkor egy térerőmérő programmal meghatározod a két antennával mérhető jelerősségek különbségét dBm-ben, elvileg megkapod a mérendő antenna nyereségét dBd-ben (lásd: [link], 7. pont, Comparison chart). Elég macerás dolog, olyan eszköz kell hozzá, amelyet pl. a Network Stumbler nevű progi támogat, és a ''mérés'' eredménye / felbontása sem lesz túl stabil..
#459: Természetesen lehet, pl.: [link]. A koncepció egyébként mindössze annyi, hogy a méreteket az ilyen egyszerű antennáknál a hullámhossz változásának arányában kell csökkenteni (lambda 2,4GHz: 125mm; 5,2GHz: 57mm) így egy 802.11b/g szabványokhoz tervezett antenna átméretezhető az 5GHz-es sávra. Ez jól látszik a fenti oldal első ábráján is, amelyen a méreteket a hullámhosszal kifejezve is megadták. Az 5GHz-es sávon egyébként még rövidebb kábelezésre kell törekedni, mert a kábelek fajlagos csillapítása ott lényegesen rosszabb, mint 2,4GHz-en.
#460: A te kérdésedben szó nem volt az 5GHz-es sávot használó (802.11a szabványú) eszközökről.. -
And
veterán
válasz
SaKaB-86
#462
üzenetére
Ok, tegyük hozzá, hogy Mo.-on a legtöbben a 802.11b és g szabványú, 2.4GHz-es eszközöket használják. A g felülről kompatibilis a b-vel: minden g-s eszköz tud b-módban - ill. akár keverve - is működni, csak a g nagyobb sávszélt biztosít. A 802.11a ezekkel teljesen inkompatibilis, mert az 5GHz-es sávban működik. Erről többet itt: [link].
Mivel a b és a g ugyanazt a sávot használja, következésképp ugyanolyan antenna használható hozzájuk. Az a-s eszközök eltérő frekvenciatartománya miatt viszont más (fizikai méretű) antennát igényelnek. Egy antennát ugyanis nem szabad úgy elképzelni, mint egy olyan szerkezetet, amely minden frekvencián működőképes, mert ez nyilvánvaló okok miatt nem lehet igaz.
A Te eseteddel az a gond, hogy hiába van rajzod egy (valószínűleg 2.4GHz-es) antennáról, azt be is kell építeni a notid belsejébe. Amennyire tudom, ezeket a display mellé teszik be keretantenna gyanánt, de lehet, hogy nincs belőle egységes verzió, mert minden gyártó máshogy vezeti a kábelt, és helyezi el (az általa kialakított helyre) a saját antennáját. Ezért lehet, hogy csak a saját géped szervize képes ezt korrekt módon megcsinálni, ha egyáltalán. -
And
veterán
Ez szerintem nagyban függ attól, hogy milyen antennát cserélnél erre, mekkora / milyen kábelt használnál hozzá, és hogy hova telepítenéd. Ha pl. egy PCI-os kártya foglalatába bekötött antennát helyettesítenél vele, lehet, hogy már azzal is jobban járnál, ha az eredetit raknád pár méterrel feljebb egy jófajta koaxkábellel megtoldva. Önmagában az a néhány dB különbség nem túl nagy, ha a rossz elhelyezés miatt gyenge a jel, és még változik is (nagyobb kábelhossz például könnyen ''kikompenzálhatja'' ezt a kevés plusznyereséget).
-
And
veterán
Ha azt nézzük, hogy a WRT54GC-n egyáltalán nincs külső antenna, mint a WRT54G (-L, -S) sorozaton - pedig én azt elsőre gondoltam, hogy ez is hasonló hozzájuk
-, csak valami vacak belső, akkor egy ilyen valóban sokat dobhat rajta. Ha netán fizikailag nem a kliensek közé volna telepítve a router, hanem mondjuk a ház egyik sarkába, akkor lenne érdemesebb esetleg egy kis panelantennát csatlakoztatni hozzá, mert az a nagyobb (tizenegynéhány dBi) nyereségen felül saját kábellel is rendelkezik, így viszonylag egyszerűen elhelyezhető a kellő pozícióba. -
And
veterán
Reflektor: legegyszerűbben egyoldalas, lehetőleg üvegszálas és nem a legvékonyabb nyáklemezből vágható ki. Rézlemezzel is próbálkozhatsz, de azt nehezebb beszerezni. A felületet elkészítés után érdemes kezelni. Sugárzónak is jó a sima tömör rézvezeték, olyan minimum 1,5mm átmérővel. Még mindig azt gondolom, hogy ez a bicircle egyrész nagyon kevéssé dokumentált (gyakorlatilag azon az egy oldalon írnak róla értelmesen, amelyet megtaláltunk, a többiek meg jórészt ezt veszik alapul), másrészt kissé eltúlzott a nyeresége, ahhoz képest, hogy viszonylag igénytelenül van megcsinálva (különösen a sugárzó rögzítése, amely egyben a hozzávezetés is). Túlságosan is elméleti érték, és azt nem is titkolják. A biquad-nak mindenesetre sokkal korrektebb elkészítési leírásai vannak, pl.: [link], [link].
#486: Mármint a csatlakozó rászerelése a kábelre? Mert az igen.
[Szerkesztve] -
And
veterán
Azért olyan nyáklemez legyen, amelyiknek az egyik (sugárzó felöli, belső) oldala telefólia. Egy alaplap valszeg nem ilyen, de párszáz Ft-ért szerezhetsz alkatrészboltban egy nagyobb darab üvegszálas nyákot. Csatlakozót csak a wlan-eszköz felöli oldalára kell tenni, ha olcsón akarod kihozni, mert egy pár lengő csati ára akár 2-3 kHUF is lehet. Milyen csatlakozót tegyél rá? Célszerűen olyat amilyen a wlan kártyádhoz / routeredhez /AP-dhoz passzol. (Elég macerés normálisan megszerelni, de próbálkoztam már N, SMA, RPSMA, RPTNC fajtákkal, és egyiket sem lehetetlen megcsinálni krimpelő nélkül sem.
-
And
veterán
Ja, hogy a Te olvasatodban az alaplap = nyáklemez. Én meg egész másra gondoltam
.
Némelyik csatlakozófajtából létezik krimpelős meg nem krimpelős változat is, de a lényegen ez nem változtat. A kábelt így is, úgy is normálisan elő kell készíteni, és az macerás, ha nem akarsz kontakthibásan szerelni. -
And
veterán
Ok, nem vitatom, hogy pl. a dupla biquad jobb, mint a szimpla, de ez azért egyértelműbb is (mint egy több elemszámú Yagi esetén). De a bicircle esetén sokan az említett oldalon írt elméleti 14dBi-re hivatkoznak. Egy jó biquad max. 11..12dBi körüli lehet, ezt a kis különbséget meg - házilag - tényleg csak inkább ''érezni'' lehet, ha létezik (nyilván a kábelezésnek is egyeznie kell ilyen összehasonlításnál). A Netstumbler és az eszközök mérési felbontása sem olyan jó, hogy erre egyértelműen választ adjon (főleg beltéren, sok reflexióval terhelt környezetben). Ettől persze még lehet valóban jobb a te példányod
. Az igénytelenséget bicircle antennánál meg az esetleges illesztetlenségre értettem, nem a sugárzó rögzítésének szabadon választott jellegére. Mechanikailag lehet stabil az a ''kétdrótos'' megoldás, de a hozzávezetés így nem lesz koaxiális. Márpedig a wlan mégiscsak mikrohullámon működik, (a b/g szabványú) nagyjából 12cm-es hullámhosszon, itt minden centi árnyékolatlan vezeték parazita sugárzást és illesztetlenséget okoz. A biquad-ok leírásánál rézcsövet említenek, amelyben a koaxot egészen a sugárzóig kell vezetni. Sőt, egyes oldalak biquad-nál a nyereség változását is leírják a sugárzó tükörtől való távolságának függvényében.
#493: Arra gondoltam, hogy csatlakozótól függő méretben fel kell pucolni a kábelt, szét kell bontani a harisnyát, rá kell (vagy legalábbis érdemes) forrasztani a belső érre a csatlakozótüskét / hüvelyt, stb. Lehet, hogy elsőre nem sikerül a legjobban.. -
And
veterán
''[..]a biquad és a bicircle között csak a sugárzó formájában van lényegi eltérés''
Én is így látom, ezért is tartottam túlzónak az utóbbira megadott nyereségértéket. Természetesen meg lehet csinálni ezt is ugyanúgy árnyékolva, réz- v. bronzcsővel. A BNC-csatlakozó viszont 0,5..1GHz felett erősen ellenjavalt, nem véletlenül nem látni wlan-eszközökön ilyet. Az N-, (RP)SMA-, (RP)TNC-csatlakozókkal nincs ilyen gond.
Az árnyékolatlanság persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem fog működni az antenna, de az illesztettség (SWR) leromlása mindenképp veszteséggel jár, ami a gyakorlatban épp a nyereség csökkenését idézi elő. Ennek mértéke nem tragikus, de pont elég lehet arra, hogy elveszítse az előnyét a másik konstrukcióval szemben (már ha tényleg van neki).
''Ezek szerint jobban járnék, ha ráforrasztanék egy rövid h155-öt a sugárzóra, és egy lengő aljzatot szerelnék rá?''
Mechanikailag a már említett rézcső a legjobb megoldás. Azt ugyan viszonylag nehéz a nyákhoz rögzíteni (forrasztani), de ha a belső átmérője a kábelhez méretezett és a sugárzó mögött is hagysz neki némi hosszt, akkor a cső összenyomásával a kábel rögzítése is megoldható. Csatlakozót sem muszáj az antenna közelébe tenni, ha nem zavar a rövid, fixre szerelt kábelszakasz, elegendő csak a másik végére szerelni egyet. -
And
veterán
A legegyszerűbb, ha összeállítás után szépen lefested. De akár le is ónozhatod az egészet
. Én eleve rézlemezt használtam, és szemből / oldalról rézfóliától megfosztott üvegszálas nyákkal leburkoltam az egészet. Belül és kívül Pattex-ragaccsal tömítettem (kültérre - tetőre - szántam), majd kívülről lefestettem az egészet. Lassan 3 léve rá se néztem, de jól elvan így is.. -
And
veterán
Tényleg nem volt egyértelmű teljesen. Azt viszont bizton allíthatom, hogy az ''AP(repeater) --- körsugárzó'' kapcsolat fizikailag nem megvalósítható. Van egy tippem, hogy talán mégsem teljesen erre gondoltál (mert a kettő közé mindenképp kábel kell). Akkor pedig lesz (NEKED
) egy antennakábeled az antenna meg a repeater/AP között. -
And
veterán
Biz' isten nem fogom még mindig, hogy Te most egy natúr, passzív külső antennára gondolsz-e, amikor mindkét irányból vezeték nélkül próbálod megközelíteni a dolgot, vagy egyszerűen csak odaképzelsz közvetlenül mellé egy eszközt, amellyel össze van kábelezve. Csak mert az első eset természetesen nem kivitelezhető: egy antennából egy szál spanga mindig vezet valahová (vagy az antenna önmaga a részét képezi egy aktív eszköznek, mint a wlan-routerek / AP-k saját antennája).
Ha egy (passzív, önmagában álló) antennát jó helyre, pl. kültérre telepítesz, akkor ahhoz mindenképp el kell vinned a jelet (RF-jelet, koax-kábelen), nincs mese.
A repeater (avagy multifunkciós router) megoldás lehet, de te túl kacifántosan írtad le. Az antenna kábelét elvezetheted a repeaterből a külső antennáig (hosszú antennakábelt használni nem ajánlatos), avagy az egész repeatert is feltelepítheted az antenna közelébe (ahol azt rövid úton szintén össze kell kábelezni vele), de akkor meg tápot kell vinned az egész cucchoz. A lényeg, hogy minden kábelezést egyszerre nem úszhatsz meg, ha külső (vagy egyszerűen csak a gépedtől távoli) antennát használsz. -
And
veterán
''Nos akkor az oldható meg hogy a külső ''passzív'' antennát összekötöm a repeaterrel és onnan már mehet a vezetéknélküli jel a wlan karihoz ugye?''
Igen.
''Na mind1 az jó. Mert ugye koaxozni nem kell csak 1 métert kb.''
Így van. Viszont ebben az egészben az a poén, hogy ha már egyszer kábelezni kell, és nem muszáj a koaxot hosszan vezetni (mivel amúgy is az volna a műszakilag legrosszabb és egyben legdrágább megoldás), akkor sokkal ésszerűbb volna egyből az utp hálókábelt felvinni az antenna közelébe tett routerig. Ez több szempontból is hasznos lenne: feleslegessé válna a gépbe szerelt wlan-kártya, és valóban a tápot is vihetnéd az etherneten, márha a wlan-eszköz támogatja a POE-t. Kültéri v. padlástéri dobozt meg nem biztos, hogy webshopban érdemes nézni.
Antennához: 10dBi szvsz. már nagy értéknek számít egy ilyen körsugárzónál. Ha ezt valóban tudja, akkor is csak relatív keskeny vízszintes nyílásszögben teljesülhet ez az érték. Egyébként néhány téglafalat az eszközök gyakran még a saját antennájukkal is át tudnak lőni, kis távolságon. -
And
veterán
Ez azért jó megoldás, mert eleve időjárásálló kivitelű a háza. Annyiban pedig rossz, hogy nincs rajta antennacsatlakozó, csak a saját beépített (irányított, cserébe egy routerhez képest tisztességes nyereségű) antennáját képes használni. Ezt a szövegben is írják. Azt meg, hogy milyen távot lő át, milyen körülmények között, hadd ne kelljen megbecsülnöm
.
#542: UTP kábelt szerintem normálisabb helyen olyan hosszút adnak, amekkorát kérsz: rákrimpelik a csatlakozókat és annyi.
#544: Minden wlan-eszközhöz elég egy külső antenna, egyiken sincs több (illetve ha mégis
, annak más a célja, nem az adás/vétel irányok miatt van némelyik routeren / AP-n kettő).
Mod #548-ra: persze, lehetőleg kerülni kell a hosszú koaxot, de azért erre nincs mindig lehetőség. Most nem az extrém / nonszensz 20-30-50m kábelhosszakra gondolok, de azért jobbfajta (vastag) kábellel sok méter is áthidalható relatív kis többletcsillapítás mellett. Az RF-erősítőket meg nem értem hogy - jelen esetben - hogyan kerültek a képbe.
[Szerkesztve] -
And
veterán
''az adó-vevőset ugy gondoltam hogy hozzám meg a másik házba is kell???''
Ez eddig nem volt kérdés, miután az #534-ben elég szájbarágósan leírtad, hogy az antenna mindkét oldalon adott.
#551: ezt nekem címezted? Ha igen, egy szót nem ejtettem semmilyen antennatulajdonságról, csak arra céloztam, hogy mivel sem én, sem rajtad kívül más nem látta a telepítési helyet és környezetét, ne várj el olyat, hogy általánosságban bárki is rávágja: ez biztosan menni fog. Meg arra, hogy azért 30-40m nem olyan húdenagy táv, amelynek az áthidalása iszonyúan problémás lenne. -
And
veterán
Különösebb beállítást nem igényel a dolog. A hatásos horizontális szögtartomány biquadnál kb. +/-22° (-3dB csökkenésre), ebbe azért könnyű beletalálni
, persze érdemes kisebb hibával. Ha az optikai rálátás megvan, az irányba állás nem lehet probléma. Arra érdemes még ügyelni, hogy az antennák hasonlóan legyenek polarizálva, tehát egyformán elforgatva kell azokat telepíteni (biquadnál szokásosan úgy, hogy a sugárzó két fél ''négyzete'' egymás mellett legyen). Mi is hasonló távot hidaltunk át két biquaddal és relatív hosszú (7-8 m-es, de kis veszteségű) kábelekkel, de nem volt vele gondunk. -
And
veterán
Egy jó lombos fa (különösen esőben) megtréfálhatja a mikrohullámú jel terjedését, erre érdemes ügyelni. Akkora távra mindenképp valamilyen külső szerelésű, irányított antenna ajánlott a biztos kapcsolathoz. A legjobb persze az lenne, ha az antenna elhelyezésével - akár hosszabb, de jó minőségű kábelezés árán is - biztosítani lehetne az optikai rálátást az ellenállomásra.
''És az igaz hogy a parabola antenna erősíti a jelet???''
Ez ebben a formában nem sokat mond. Ha pl. egy eladó szájából hangzik el, kissé marketing-szagú. A gyakorlatban ugyanis minden antenna ''erősíti'' a jelet (mind adás-, mind vétel irányban), a kérdés csak az, hogy mihez képest. Ezt az ''erősítést'' nevezzük antennáknál nyereségnek, viszonyítási alapnak pedig a gömbsugárzót (másnéven izotrop sugárzót), vagy a félhullámú dipólt tekintjük. Tény, hogy mint antennatípusnak, az erős irányhatás miatt a paraboloidnak van az egyik legnagyobb elérhető nyeresége. -
And
veterán
Akármennyi gép biztos nem, de talán sokszor tíz kliens is kapcsolódhat rá. E típus: [link] adatlapja például 253-at említ, bár ez szvsz. igencsak elméleti érték. A gyakorlatban a kliensek közötti sávszélesség eloszlása ennél erősebb korlát lehet (a hálozat nagyon belassulhat sok felcsatlakozott kliens esetén).
''A kis antenna másra cserélve növelhető a hatótáv?''
Persze, főként erről szól ez a topik.
''Bonyolult vagy vami nagyobb vezeték kell?''
Mármint egy külső antennához? Adott hullámimpedanciájú (wlan esetén szokásosan 50Ω-os) koaxkábel kell hozzá, minél rövidebben vezetve, mert veszteséget okoz. -
-
And
veterán
Előtte érdemes kipróbálni, hogy a routert kevésbé árnyékolt helyre (leginkább: valamivel magasabbra) mozgatva vátozik-e a térerő a klienseknél. Mert már ez is elég sokat dobhat a jelszinten. Ugyanis a beltéri ''külső'' antennáknak ez a viszonylag szabad mozgathatóság az egyik előnye. Önmagában az a 3..5dB nyereségnövekedés (főleg körsugárzónál), amit az antennacsere ad, nem annyira számottevő, hogy jelentősen módosítsa a kapcsolat minőségét. Az tény, hogy az általad linkelt cuccok ára a tulajdonságaikhoz (már ha azok igazak
) képest legalább nem pofátlanul magas, úgyhogy ez eleve szimpatikus tulajdonság. -
#642
And
veterán
tupacamaru
#641
And
veterán
válasz
tupacamaru
#641
üzenetére
Nem, az AP neve kifelé valszeg semmit sem jelent. A hálózat neve, amit az AP-n és a klienseken is be kell állítani, az az SSID. De ha az AP-n be van állítva, hogy rendszeres időközönként leadja ezt az azonosítót (SSID broadcast: ), akkor az a kliensoldalon a hálózatok keresése v. hasolnó menüpontban is meg kell jelenjen, ill. onnan általában kezdeményezhető, hogy a kliens csatlakozni is próbáljon hozzá.
(De hogy kerül ez a téma az antennás topikba?) -
And
veterán
Hát ha a ''torony neve'' alatt az SSID-t érted, akkor azt
. Egy wlan-hálózatot mindig az SSID azonosítja, ezt kell beállítani a klienseken is. Az a bizonyos ''Access point name'' mező más, mint az SSID (nincs is default értéke, és valószínűleg jelentősége sincs túl sok), de ennél az X-micro routernél szvsz. elég szerencsétlenül keverik ezeket. Ezen beállításoknak a 11. oldalon egyébként is csak AP-módban van jelentőségük.
Ha egy AP-hoz szeretnénk kapcsolódni, nem lehet a mi eszközünk is AP-módban (a WDS-től most tekintsünk el, ilyet ez a router nem is tud). Ekkor a kliens- v. kliens-híd mód a megoldás, de nem teljesen világos, hogy ilyenkor mit is kéne ezen a routeren beállítani, mert a wlan-módokat sem egyértelműen nevezik meg, ill. nem egy helyen kell beállítani azokat (hogy miért nem úgy csinálták, az más kérdés, de ebben a formájában elég zavaró). Az 'Administration' konfig-oldalon alul van egy gomb, amellyel az AP/Bridge módok választhatók. AP az előbbiek szerint nem lehet, marad a Bridge. Ugyanakkor egy másik oldalon (adatlap, 7.) lehet választani a 'point to point' (Ad-hoc) ill. a 'point to mult-point' beállítások között. Az ad-hoc mód kliensek egymás közötti adatforgalmához való (ha a hálózatban nincs jelen AP), a második beállítás pedig a leírás szerint az infrastructured-módot jelenti, amikor AP-hoz kapcsolódsz, tehát valszeg ez a helyes beállítás, csak a francért nem kliensnek nevezik, mert úgy egyszerűbb lenne.. -
#653
And
veterán
KILLSCLAPS
#652
And
veterán
válasz
KILLSCLAPS
#652
üzenetére
A WRT54G/GL/GS routereken RP-TNC aljzat van, tehát neked RP-TNC dugó kell. De milyen kábelre gondolsz??
-
#656
And
veterán
KILLSCLAPS
#654
And
veterán
válasz
KILLSCLAPS
#654
üzenetére
Ja, hogy H500. (Érzékenység nevű paramétere egy kábelnek nincs, az biztos
.)
Az egy centi vastag, és elég merev kábel, amire nem biztos, hogy nálunk kapsz közvetlenül RP-TNC dugót. Éppen létezik olyan, de akkor sem biztos, hogy érdemes pigtail nélkül használni, mert akkor szinte a kábel tartaná a routert, nem fordítva (ők biztos tudnak segíteni: [link]). Nekem is H500-as megy a tetőre, de fél méter H155-tel, a H500 felőli végén egy pár N-csatlakozó közbeiktatásával.
#655: Szerintem rossz helyen tetted fel a kérdést, próbáld meg itt: [link] vagy itt: [link]. -
And
veterán
Itt találsz leírást a szokásos, koax-darabokból kialakított kolineár körsugárzóról: [link]. A nyereséget is leírják az elemszám függvényében, például 10dBi-hez (ami körsugárzónál már nagyon jó érték) 21 darab elem kell, a sugárzó hossza pedig 1m feletti. Látható, hogy azért van vele munka bőven, ha igényesen szeretnéd összehozni. Továbbá: többször is említettük, hogy egy körsugárzó a vízszintes síkban valóban 360° nyílásszögű, de a nyereség növekedésével a hatásos függőleges nyílásszög nagyon - ekkora nyereségnél pár fokra - lecsökken, hisz a nyereség csakis úgy nőhet, ha az antenna erősen nyalábol.
-
#672
And
veterán
kapcs-ford
#670
And
veterán
válasz
kapcs-ford
#670
üzenetére
Útmutató pl. az Amphenol-gyártmányú krimpelős RPSMA-k szereléséhez: [link]. A középső tüskét - ami az RPSMA-dugóknál (plug) éppen tüskehüvely - általában forrasztani kell. Én egyébként krimpelő hiányában a külső gyűrűt sima kombinált fogóval szoktam rányomni, eddig hiba nélkül, bár olyan rengeteget nem is csináltam.
Az említett gyártó RPSMA-választéka: [link], [link]. -
And
veterán
''[..] ezert arra gondoltam, hogy az usb kabelt elvagom, es egy sima utp kabellel beletoldok vagy 30 metert [..]''
Ne tedd, mert szinte biztos, hogy nem fog működni ilyen hosszú USB-kábel. Jelismétlős kábel nélkül jó, ha 5m-ig megy, de még azzal is max 25m, ha jól tudom. Az USB négy eréből kettő amúgy is tápfesz, annak nem annyira számít, de a jel nem bírja.
#677: ''de ha iranyitottat teszek a linksysre, akkor iranyitott kell az usb-s wifire is. nem?''
Nem bizony. Vagyis az egyikből nem következik a másik. Lehetséges, hogy a pont-pont kapcsolatnál csak az egyik oldalra kell irányított, és az is elegendő. Mindenesetre 30m antennakábel szintén értelmetlen dolog: H155 -ös kábel 0.5dB/m, tehát 15dB vesztesége lenne (a betáplált teljesítménynek csupán 3%-a jutna el az antennáig, és ez visszafelé - vétel irányban - is igaz lenne).
#678: ''szetpattintottam a joszagot, es a nyaklaprol, egy egyszeru kis arnyek nelkuli vezetek megy abba a kihajthato antennaba. ez akkor most mi?''
Nézd meg jobban, biztos vagyok benne, hogy árnyékolt az a kábel, akármennyire is vékony. Csak a belső ere igen rövidre van hagyva, ill. az árnyékolás is szinte tőben van a nyákra forrasztva. A fém árnyékoló lap pedig valószínűleg magát a rádiós modult takarja, abból jön ki az antenna vezetéke. Ilyen USB-s kütyüre is lehet külső antennát fabrikálni, ha leforrasztod az eredeti antennakábelt, és a helyére rövid (!) vékony kivezető- (pigtail) koaxkábelt forrasztasz, másik végén megfelelő csatlakozóval. Csak a nyákra kell vigyázni, hogy ne váljon le. A témában ajánlott ez a régi topik: [link]. -
And
veterán
A WRT54G-re egyszerűbb antennát tenni, mivel azon gyárilag van csatlakozó.
''Mi van akkor, ha a koztes epuletbe beteszek egy AP-t ami wifin fogja a jelet es tovabbitja utp-n a kiskunyhoba?''
Két okból is nehéz ügy: az első, hogy sima AP-t (pl. gyári firmware-rel szerelt WRT54G-vel) nem tudsz kliens, vagy WDS-, esetleg ''egyszerű'' repeater módokban használni. Amit Te ott szeretnél, ahhoz repeater-mód kell: WDS-módot külső firmware-rel tud a WRT54G, de ahhoz az első WRT54G-routernél is be kell állítani a WDS-linket. Ha ahhoz hozzáférsz, akkor ez nem probléma. A másik nehézség az általad leírt elrendezésből közetkezik: ha jól értem, a köztes épület fizikailag a fémkonténerek és az első WRT54G között van. Ezért ott csak körsugárzót tudsz használni, aminek általában kisebb nyeresége van, mint a jobb irányított típusoknak. Ha az a 80m-es fákkal teli szakasz nem árnyékol túlzottan, ebből sem lesz gond. Ekkor viszont a kunyhókra is külső antennát kellene raknod, hogy bent legyen vétel, ha csak nem az ablakhoz teszed a rádiós klienseket.
Ha viszont úgyis ki van kábelezve az a 30-40m -es táv, az sokkal jobb megoldás lehet: a WRT54-nek amúgy is van 4 db. LAN-portja, azokról simán továbbvihetnéd a hálót a köztes épületből a konténerek felé.
Ha a konténeren belül is wifi lefedettséget szeretnél, az UTP-kábel(ek) végére egy natúr AP is elegendő, és meg van oldva. Hogy van-e értelme olyan kis helyiségben rádiós elérésnek, az más kérdés.
[Szerkesztve]
. Le is írtam, hogy nekem rosszabb tapasztalataim voltak az RG58-assal. 30m koax már nagyon durva. Még H500-as v. H1000-es kábellel is 7,5..8 dB csillapítást jelent (mindkét irányban!), az ára pedig egy vagyon lenne. A H155 -ös 250Ft/m körül van, H500 kb. a duplája. Más megvalósítás: erősítős USB-hosszabbító (mondjuk ez sem olcsó), vagy olyan wlan-eszköz (kliens módot tudó AP, wireless router) használata, amelyet utp-háló+tápkábellel közel tudsz vinni az antennához.
, annak más a célja, nem az adás/vétel irányok miatt van némelyik routeren / AP-n kettő).
Aktív témák
- Politika
- Dragon Age: Origins
- Horgász topik
- Motoros topic
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Képeken az egyik kameráját elvesztő Sony Xperia 10 VI
- Samsung Galaxy Watch4 és Watch4 Classic - próbawearzió
- Hardcore café
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- További aktív témák...
- -31% ÚJ BONTATLAN Lenovo Legion 5 Pro:R7 6800H,16GB DDR5,1TB,16" QHD+ 500nit 100% sRGB,RTX 3070 150W
- Asus Rog Ally Z1 Extreme
- SAPPHIRE INCA EP-10 - 10 x RX 5700 XT - professzionális bányászgép - eladó!
- Samsung Galaxy S22 5G 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Lenovo Legion 7, 16,0"WQXGA, Ryzen 9 6900HX, 32 GB DDR5, RX6850M XT 12 GB, 1TB SSD, 1,5+ év garancia
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest