Hirdetés
-
[SoP] Konzolokra is megjelenik a Marvel Rivals
gp A következő zárt béta júliusban érkezik, ez már mindhárom platformon futni fog.
-
Féltucat régi Samsung kapott új One UI-t, köztük az A52s
ma A 6.1 olcsó, drága, ütésálló és közönségkedvenc készülékekre is megérkezett.
-
Két OLED kijelzőt is bevet a GPD DUO
ph A készülő notebook biztosan úgynevezett AI PC lesz, de nem tudni, hogy milyen platform kerül bele.
Új hozzászólás Aktív témák
-
dekoherencia
csendes tag
válasz neduddgi #921 üzenetére
Tehat te okosabbnak hiszed magad Einsteinnel.
Mert o ezt mondta a fotonrol:
All the fifty years of conscious brooding have brought me no closer to answer the question, 'What are light quanta?' Of course today every rascal thinks he knows the answer, but he is deluding himself.http://todayinsci.com/QuotationsCategories/P_Cat/Photon-Quotations.htm
Ajanlom mindenkinek ezt az idezetet, aki fotonnal dobalozik es azt HISZI, hogy az egy reszecske.
De tudnam idezni Michio Kaku-t, aki szinten azt irta, hogy a feny semmi mas, mint rezges az 5th dimenzioban.
-
dekoherencia
csendes tag
válasz dekoherencia #937 üzenetére
Hogyan lehet valami egyszerre reszecske es hullam?
In Feynman's full modern formalism, the propagators still go forward and backward in time just like the photon in Wheeler-Feynman, the antiparticle goes backward, and the particle forward (the photon is its own antiparticle).
http://physics.stackexchange.com/questions/28111/why-did-feynmans-thesis-almost-work
-
dekoherencia
csendes tag
válasz neduddgi #921 üzenetére
Mar be lett egyszer idezve.
http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1965/feynman-lecture.html
A Maxwell egyenleteknek van egy idoben visszafele halado megoldasa. Ez teljeseb egyenrangu a QED path-integraljaval. Nem tudom mit nem lehet ezen erteni.
A feny es minden elektromagneses hullam klasszikus hullam. Annyi az elteres, hogy a vilagunkat ket Dbrane alkotja, az egyiken visszafele mennek a hullamok. Ezet szuperpozicioja adja a valoszinusegi hullamfuggvenyt.
Az elnyelodes egyetlen ponton jon letre, nyilvan a visszafele halado hullam egyetlen pontbol indul ki, ami kioltja az idoben elore halado hullamot.Mivel a kolcsonhatasnal MINDIG a hullam hullamhossza szamit, ezert a kolcsonhatas a hullam-hullam scattering szerint zajlik le. Ezt jol mutatja ez a kiserlet.
Tovább vitte a gondolatmenetet Einstein, aki a “hurkát” sok részre bontotta fel. Az általa javasalt kísérletben, melyet Rupp végzett el, világító csôsugár-ionok nagy sebességgel haladnak el egy optikai rács mögött, a rácsvonalakra merôlegesen. A rácsvonalak a fényt eltakarják, míg a rácsvonalak között a fény átjut, a hurka tehát annyi darabra "vágódik" szét, amennyi rácsvonal van. A kísérletbôl kétféle eredményt várhatunk.1. Az atom a fénykvantumot momentán, pillanatszerûen emittálja. Így az egész energia valamelyik rácsközön jut át és frekvenciaváltozás nélkül észleljük a fotont. A hullámsor többi része hatástalan marad, tehát hatástalan a feldarabolás is.
2. A hullámsort sûrû feldarabolással megváltoztattuk – olyan érteIemben, mint az antenna kisugárzását a rádióban a beszéd frekvenciája szerint való kivezérléssel – azaz moduláltuk. A moduláció azt eredményezi a hullámtan szerint, hogy a vivôfrekvencia (jelen esetben a fény rezgésszáma) mellett megjelenik a két odalfrekvencia, melyek a moduláció frekvenciájának a vivôfrekvenciához való hozzáadásával ill. levonásával keletkeznek. Változás történt tehát a fény színében.
Rupp kísérlete a 2. eredményt adta: kimutatható volt a fény rezgésszámváltozása.
http://www.termeszetvilaga.hu/tv100/tv898/foton2.html
Ha nemletezo hullamok lennenek a QM hullamai, akkor ez nem lehetne igy, A hullamok leteznek, hiszen modulalni lehet veluk az energiat. Ha a foton egy reszecske lenne, akkor ez nem igy tortenne.
Ha ezt nem tudod felfogni, foglalkozz valami massal, ne fizikaval.
-
dekoherencia
csendes tag
válasz dekoherencia #940 üzenetére
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0806/geszti0806.html
A lelki áttörést a hatvanas évek végétõl John Stuart Bell hozta meg (4. ábra), aki - miután huszonéves korában megalkotta fõmûvét, a híres Bell-egyenlõtlenségeket - óriási lendülettel kezdte támadni és gúnyolni a koppenhágai szellemû kvantummechanika világát. Tõle származik a hírhedten sértõ hangulatú betûszó: a kvantummechanika »FAPP« (For All Practical Purposes, azaz minden gyakorlati célra) kiválóan mûködik, miközben az értelme homályban marad.
Ennyit a QM-rol. Nem en mondtam. lol
Az csak egy leiro elmelet. -
dekoherencia
csendes tag
válasz dekoherencia #939 üzenetére
A fenti kiserlet megmutatja azt, hogy a szelsosegesen reszecske-centrikus modell mindig hibas eredmenyt ad.
Marpedig a Koppenhagai-ertelmezes ilyen, tehat hibas. -
dekoherencia
csendes tag
válasz dekoherencia #942 üzenetére
Olvasnivalo
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0960077902000437
www.m-hikari.com/astp/astp2009/astp1-4-2009/ordASTP1-4-2009.pdf
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0960077902000437
www.m-hikari.com/astp/astp2009/astp1-4-2009/ordASTP1-4-2009.pdfhttp://motls.blogspot.hu/2012/06/why-feynmans-path-integral-doesnt.html
http://physics.stackexchange.com/questions/28111/why-did-feynmans-thesis-almost-work
Sosem szabad elfelejteni, hogy mindig egy maganvelemenyt olvasunk, nem a teljes igazsagot.
De a legpontosabb elmelet jelenleg a QED. Ennek a kiindulopontja a Feynman-Wheeler elmelet.
A hullamok letezesere ezer kiserletet lehetnee felhozni, Nem olyan nehez ezt osszerakni.
Felesleges kodositeni. -
-
dekoherencia
csendes tag
válasz dekoherencia #944 üzenetére
Ugye aki eleteben nem szamolt idoben elore es hatra halado hullamokkal, az nem erti, hogyan tuntethet el egy ilyen hullam egy masikat. Nos, nem tul nehez kiszamolni, lehet probalkozni.
A vegeredmenyt elarulom. Az eredo hullam fazisa csak az idokoordinatatol fogg fuggni, a terkoordinatak mindig kiesnek. Mintha valahol mar talalkoztam volna ezzel... ja , a kvantumfizikat pont ilyen hullamok irjak le.xD -
dekoherencia
csendes tag
válasz dekoherencia #945 üzenetére
Ezek idoiranyu hullamok, es koherensek, az osszes elektron fazisa csatolt, mintha egyetlen elektron lenne mind.
A fermionok negativ elojellel interferalnak.
Ez annyit jelent, hogy a fermionhullamok a ter egeszeben tokeletesen kiejtik egymast.A vakuum uresnek LATSZIK. Csakhogy a latszat mindig csal,
-
dekoherencia
csendes tag
válasz dekoherencia #946 üzenetére
Jellemzoen a Pauli-féle kizárási elvet is rosszul ertelmezik.
Ket elektron nem lehet ugyanabban az allapotban. Ez igaz, csakhogy..Helyesen ez ugy hangzik: ha sikerul valahogy ket elektront ugyanabba a kvantumallapotba hozni, akkor egyiket sem fogjuk tudni detektalni.
Ez az elektronok vakuum allapota. Mind ugyanabban az allapotban van, egy szuperfolyadekot alkotnak.
Ez megfelel a Dirac-vakuumnak.Elektron-pozitron parok keletkeznek es tunnek el benne, mert a hullam nem tokeletesen szimmetrikus. De valojaban a vakuumot teljesen kitoltik. Ezek nem csupan matematikai terek. A Dirac-vakuum /vagy eter/ valosagos, csak szinte merhetetlen.
-
dekoherencia
csendes tag
válasz dekoherencia #947 üzenetére
Dehat amit irok az is csak egy maganvelemeny.
Egy dolog biztos. Jelenleg a QED a legpontosabb elmelet. Ott egyetlen reszecske minden lehetseges uton terjed. Egy hullamteret alkot.
A QED gyokerei a Feynman-Wheeler elmeletig nyulnak vissza. A hurelmeletesek is a path-integral modszert hasznaljak. Kell ennel tobb?
Mit is mondott egyszer valak? A vegso elmelet onnan ismerheto fel, hogy nem lehet mashogy.
Nos, Feynman megtalalta a vegso elmelet fele vezeto egyetlen lehetseges osvenyt.Aki azt allitja, hogy ez nem a klasszikus fizika megalkotoinak a vallan nyugszik, az egyszeruen nem ismeri a reszleteket.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fermat-elv_(optika)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fermat-elv_(optika)
A William Rowan Hamilton által a mechanikában megfogalmazott „legkisebb hatás elvének”, és a Fermat-elvnek a meglepő hasonlósága vezette Schrödingert arra, hogy felírja a kvantummechanika alapegyenletét, a Schrödinger-egyenletet. Ezen is túllépett Richard Feynman amikor megmutatta, hogy létezik a kvantummechanikának egy olyan alternatív alakja amely tisztán a Fermat-elven alapul. A fizikai gondolkodást a geometriai optikától indulva a klasszikus, majd a kvantummechanikán át elvezeti a kvantumoptikáig.
A valosagra a hullamok fizikaja ad magyarazatot. Ezt a hurosok tudjak.
Aki nem tanulta meg a klasszikus fizikat, az nem is fogja erteni soha.... -
dekoherencia
csendes tag
válasz dekoherencia #948 üzenetére
Az osszes EPR tipusu kiserletben az egyik foton polarizacios iranya mindig meroleges a masik meresi pont polarizatoranak iranyara.
Hogyan lehet ez, ha egyszer Feynman szerint is leirhato a QM lokalis elmelettel?
Nos, ez itt most inkabb csak egy koltoi kerdes volt...Egy terben szetterjedt hullam nem valtoztathatja meg a polarizacios iranyat. Ez lehetetlen.
Az EPR fotonok polarizacioja mindig merolegesek egymasra. Es az egyik polarizacioja mindig egyezik az egyik oldali polarizator allasaval.Pedig mi akar a foton terjedese kozben forgathatjuk a polarizatort. Nos, erre egyetlen lokalis elmelet ad magyarazatot. Amit leirtam.
De bonyolithato a kiserlet: quantum repeater
Új hozzászólás Aktív témák
- Fujitsu Lifebook E546 , 14" Kijelző, I3-6100U, 8GB DDR4, 128GB SSD, WIN 10, Számla, garancia
- Fujitsu Lifebook E544 , 14" Kijelző, I7-4712QM, 16GB DDR3, 128GB SSD, WIN 10, Számla, garancia
- Dell Latitude E6430, 14" HD+ Kijelző, I7-3720QM, 8GB DDR3, 320GB HDD, Nvidia 1GB, WIN 10, Számla,
- Dell Latitude E5540, 15,6" Kijelző, I7-4600U, 16GB DDR3, 500GB HDD, Nvidia 2GB, WIN 10, Számla, gar
- Dell Latitude E5540, 15,6" Kijelző, I5-4310U, 8GB DDR3, 500GB HDD, WIN 10, Számla, garancia
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest