Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Calogero

    addikt

    December

    Alacsonyan száll a füst,
    Lecsapja a szél.
    A hóharmat színezüst
    Titokról mesél.

    Decemberi délután
    Leng az utakon,
    S erdőben az ősz után
    Bánat lovagol.

    Csupa párás puha csend
    Az egész világ.
    Csudavárás, puha rend
    Lengi lelked át.

    Ugye hallod? Dalomat
    Nem én dalolom.
    Penget szűz jégcsapokat
    Egy égi malom.

    Ez a dal már nem enyém,
    Kezemből kifolyt.
    Szálas, száraz jegenyén
    Kék vércse sikolt.

    Ez a dallam maga: tél,
    Magányos, hideg.
    Átfújt rajtad, mint a szél,
    Fagyos a szíved.

    Bennem is halott a nyár,
    Nincs már melegem!
    Varjúhad kiáltja, kár!
    Nincs már szerelem!

    Ha én zokognám e dalt,
    Megbocsátanék.
    Lelkem száraz és kihalt,
    Szívem csupa jég.

    Nézd a világ gyászban áll,
    Zokog a patak.
    Szerelem meghalt, mint a nyár
    A kertek alatt.

    Rekviemet hóvihar
    Sípja orgonáz.
    Nem az enyém ez a dal,
    Enyém csak a gyász!

    Alacsonyan száll a füst,
    Lecsapja a szél,
    A hóharmat színezüst
    Titokról mesél.

    Decemberi délután
    Leng az utakon,
    S erdőben az ősz után
    Bánat lovagol.

Új hozzászólás Aktív témák