Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Petykemano

    veterán

    válasz Lacccca87 #21 üzenetére

    > Ez normalis a szabad piacon, mondhatni idoszakos ontisztulas, ami utan jobb helyzetbe kerul az ipar.

    Ezen az egyen vitatkoznék, hogy tényleg így van-e.
    Persze Adam Smith korában, amikor egy vállalkozás legjobb reményei szerint sem tudott még egy városban sem monopol helyzetbe kerülni, akkor valóban igaz lehetett még, hogy az a jó, ha egy ilyen öntisztulási folyamat során a rossz, kapzsi, elavult technológiával dolgozó vállalkozások mennek, és jó, fogyasztóbarát, új technológiával hatékonyabban működő vállalkozások jönnek.

    Viszont a technológia fejlődése nem csak az olcsóbb, hatékony termelést termelést, hanem az egyre nagyobb és piaci és politikai befolyását tekintve egyre erősebb cégek kialakulását is lehetővé tette.
    Már a XIX század második felére és a XX. század első felére sem volt igaz az az Adam Smithi elképzelés a családi vállalkozásokról, hanem az volt jellemző, hogy a gigantikus tönkreteszik, leversenyzik, felvásárolják egymást - verseny helyett valójában monopol helyzetre törekedve.
    A verseny valójában nem a kapitalizmus érdeke, hanem egy kényszer, amit természetes jellegéből fakadóan igyekeznek lerázni magukról a cégek. És persze piaci és informális befolyásukat is felhasználva igyekeznek új szereplőket ellehetetleníteni a piacra való belépéstől. Ha másként nem megy, végül felvásárolják. (Lásd: Adobe)

    A kapitalizmus természetes monopol-helyzetre való törekvése ellen a XX. közepéig még igyekeztek az államok tenni. Ismeretes példa a Standard Oil vállalat feldarabolása.

    Aztán két dolog történt:
    - egyrészt a neoliberalizmus eszméje mainstremmé vált és sikerült elhitetni az emberekkel és a döntéshozókkal, hogy hatékonyabb (érsd: olcsóbb termékek előállítását teszi lehetővé), ha a vállalatok nem végzik egymással versenyezve a fejlesztési és más gazdasági tevékenységeiket, mert a verseny redundanciával jár, ami hatékonytalan, pazarlás, ellenben ha engedjük a cégeket összeolvadni, akkor a méretgazdaságossági előnyökből a fogyasztók is jobban járnak. Persze ma már tudjuk, hogy a fogyasztók nem jártak annyira jól, mint a céges profit.
    - hogy mégsem lehet újra elővenni a darabolás kérdését az a globalizáció miatt van. A cégek globalizálódtak, az államok nem. Minden nagyobb állam kénytelen támogatni a valamilyen mértékben honos mamutvállalatait, mert ha feldarabolná őket a jobb verseny érdekében, akkor egy konkurens állam monopolhelyzetben levő "nemzeti hőse" méreténél fogva letarolná piacot.

    Ebből fakadóan persze értem, hogy örülni kéne annak, hogy a rosszul működő, a munkásaikat biztosan rosszul fizető szállító vállalatok kiestek és helyüket átveszik a jobb technológiával dolgozó nagyok, csak sajnos lehetséges, hogy épp a pengeélen táncoló kicsik tartották féken a nagyokat a mono/oligopolisztikus árazás érvényesítésétől.

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

Új hozzászólás Aktív témák