Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Vakegérke

    veterán

    Apró gyerekként színész akartam lenni. A suliban mindenki nevetgélt körülöttem, természetesen óra alatt is szórakoztattam őket. Hiába ültetett a tanító néni komoly, vagy stréber gyerek mellé, őket is "megrontottam". Ennek ellenére érdekes módon mégis ötös volt a magatartásom is.

    Mikor az Ihász Dániel általános gimnázium I/A osztályában koptattam a padot, egy reggel ráébredtem, hogy eddigi vágyam helyét átvette egy másik. Gépészmérnök leszek, akárki meglássa. Tervezek én majd olyan, de olyan gépeket... Hogy milyen gépeket, azt még nem tudtam, de a lelkesedés megvolt.
    Aztán a sors közbeszólt.
    A család anyagi helyzete rommá vált. Anyám mondta ugyan, hogy tanuljak tovább, akár vért izzadva is megteremtik a lehetőséget, egyszerűen nem volt bőr a képemen teherré válni. A tanév végén 4,72-vel hagytam ott a gimit. Mit mondjak, fájt a szívem.

    Ősszel a MÜM 2 sz. Ipari szakmunkás képző iskola tanulója lettem. Az emelt szintű csoportba iratkoztam be, amely nem 2, hanem 3 éves volt, mert úgy gondoltam, hogy majd munka mellett tovább tanulok, két év alatt megszerzem az érettségit, aztán irány a Műszaki Egyetem.
    Igen, könnyítettem a család terhein, hiszen ösztöndíjat, munkásruhát kaptam, és a szociális keretből sok más osztálytársammal együtt öltönyt, cipőt is. Az ebéd napi 1, azaz egy Forint volt, futotta az ösztöndíjból.

    1969, Szakmunkás bizonyítvány a kezemben, irány a munka frontja. Kapásból elit helyre kerültem, a Hungarocamion ifjú esztergályosa lettem. Úgy döntöttem, hogy egy évig pihentetem az agyam, aztán jöhet a tanulás. Ez csak részben igaz, mivel ősszel az MHSZ keretein belül megszereztem a jogosítványt. A-B-C-E kategória, mindösszesen kevesebb, mint 1.200 Forintért. Ja, kérem, abban a pfújrohadtátkos rendszerben még törődtek a fiatalokkal.

    1970, ideje lesz elkezdeni tanulni. Én terveztem, a hadsereg döntött. Június közepén bevonultam, 25 hónapot húztam le egyenruhában.
    Már nem volt kedvem tanulni, valahogy fáradtnak, kiszáradtnak éreztem magam.

    Voltam esztergályos, sofőr, smirgligyártó, gumigyári melós. Mindösszesen 6 munkahelyem volt, az utolsó kettő csak azért, mert 18,5 évi becsületes munka után (Miniszteri Dícséretet is kaptam) kirúgtak a kórháztól, mert külső cég vette át a szállítást.

    Akasztott ember nem voltam. :N

    Nyugdíjasan megvonom a vállam, nincs mit bánnom.

    [ Szerkesztve ]

    Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Új hozzászólás Aktív témák