Keresés

Hirdetés

Aktív témák

  • Cs.Orsolya

    aktív tag

    válasz tildy #24807 üzenetére

    Most már csak az a kérdés, hogy ki törekszik sikeres megértésre, ill. vajon kinek a részéről lehet elkönyvelni sikert konkrétan: a srácok/férfiak részéről, vagy a mi részünkről!? :DDD

    Csak eszembe jutott az egyik pasim, amikor 2 hétig próbáltam elmagyarázni neki tök logikusan, érthetően, a legegyszerűbb lelki dinamikával, hogy azért vagyok zűrös vele is, mert magammal nem vagyok most okéban, és hogy vele semmi bajom, csak egyszerűen kaptam egy pofáncsapást arra vonatkozóan, hogy illúziókat kergettem. 2 perc után folyton elvesztette a fonalat, és közölte velem, hogy ő ehhez tökre tehetségtelen, és nem érti, mit beszélek. Ettől feszült lett, én meg a feszültségétől lettem feszült, és akkor a téma mindig arra terelődött, hogy ő miattam ne legyen már zűrös, és maradjon már önmaga akkor is, ha én rosszul érzem magamat. Erre mindig jött a válasz, de hát ő szeret engem, és ha nekem rossz, akkor neki is rossz. Mondtam neki, hogy oké, ez eddig rendben, de ettől még nem kell mélyrepülésbe kezdenie hangulatilag, mert akkor nekem még bűntudatom is lesz pluszban, amitől még szarabbul érzem magamat. Na, és így minden egyes "beszéljük meg"-ből az lett, hogy jól elkalapáltuk egymás hangulatát, összevitáztunk, és tehetetlenek lettünk mind magunkkal, mind a másikkal. Ekkor rájöttem, hogy a pszichológiai továbbképzése eltart kb. 20-30 évig még, és egyszerűbb, ha mással beszélem meg, vagy megtartom magamnak, és megpróbálom elterelni a gondolataimat a bajomról, ha vele vagyok...

    Mondjuk ugyanez, ha együtt élsz valakivel, nehezebb. Ilyenkor kell visszavonulni a játszósarokba. :U

    "Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik."

Aktív témák