ATI CrossFire™:
2005. Május 31.-én debütált az ATI korábban Multi-Rendering (AMR), majd Multi Video Processing (MVP) néven emlegetett technológiája, amely két videokártya összekapcsolását és teljesítményük összeadását teszi lehetővé. A végül CrossFire™ néven piacra került eljárással a kanadai vállalat az NVIDIA SLI-jére reagált. A jókora késésből adódó hátrányt kompenzálandó az ATI egy „okosabb” technológiát ígért, így nem csoda, hogy az SLI akkori fogyatékosságainak kiküszöbölését várták a legtöbben...Nos, az ATI-nál valóban történt előrelépés, bár a siker néhány kérdésben vitatható volt.
A CrossFire egyszerre vált elérhetővé Intel és AMD processzoros platformok számára, az előbbit az RD400, az utóbbit az RD480 kódnevű chipset szolgálták ki, mindkettő Radeon Xpress 200 CrossFire Edition néven került forgalomba. Az alaplap két PCI Express x16 foglalatába illesztett videokártyáknak nem volt muszáj egy gyártótól származniuk, de csak azonos családba tartozó kártyák működhettek együtt, és bizony megkerülhetetlen volt egy úgynevezett CrossFire Edition grafikus kártya beszerzése, ebben lehetett fellelni ugyanis a munka megosztását, illetve a kép összefűzését végző egységet (compositing engine-t).
További – és talán az egyik legfontosabb – újítás az volt, hogy az ATI megoldása nem igényelt speciális, az egyes játékokra optimalizált meghajtóprogramot, így a cég állítása szerint valamennyi 3D-alkalmazásban, akár már kissé elavult játékokban is jelentkezhetett a sebességnövekedés. A kanadaiak a két kártya közötti feladatmegosztáson is csavartak egyet, így már három módszert kínáltak.
AFR / Scissor / Supertile módok
Az elsőnél az egyik kártya a páros, a másik a páratlan képkockák számításával foglalkozott (Alternate Frame Rendering), így ez akkor volt használható, ha két azonos teljesítményű grafikus vezérlő dolgozott együtt. A második az ATI által Scissorsnak (olló) nevezett eljárás volt, ahol a képterület felső felét az egyik, az alsó felét a másik GPU számolta ki. Mivel itt – az NVIDIA SLI-hez hasonlóan – a megosztott képterület nagysága dinamikusan változtatható volt, így egy gyorsabb és egy gyengébb kártya futtatásához is megfelelő volt. Az első két eljárás D3D és OpenGL alkalmazások alatt egyaránt működött, a harmadik, új módszer azonban csak D3D-hez volt használható. A SuperTiling a képkockát sakktáblaszerűen osztotta fel a két GPU között, így hatékonyabb számítást és terhelésmegosztást ígért.
A következő nemzedék:
Az ATI Radeon X1950 PRO (RV570) megjelenésével a CrossFire új megvalósítása is debütált.Az új CrossFire szemre és felépítésre közelebb áll az NVIDIA SLI-jéhez, mint elődjéhez. A kártyák között kis híd tartja a belső kapcsolatot, ráadásul nem is egy, hanem kettő. Ezek a GeForce-okhoz hasonlóan a nyomtatott áramkör szélén vannak.
A képösszerakást végző áramkör – szintén az SLI-hez hasonlóan – a GPU-ba költözött, ennek tudható be az RV570 és R580 tranzisztorszámának vártnál kisebb különbsége. Az összeillesztő GPU-ba telepítésének az az előnye, hogy most már Radeon-vonalon sincs külön master kártya.A friss CrossFire és az SLI kis átkötői nagyon hasonlítanak egymáshoz, de nem teljesen egyformák. Különbözik a forgalmazási módszerük is.
ATI CrossFireX™:
2007 novemberben az AMD útjára indította a Phenomot, és egyúttal bejelentette a 790FX chipsetet is, amely a négy felkínált PCI Express foglalat révén elődeitől szemmel láthatóan is különbözött. Akkortájt még csak annyit tudtunk, hogy a négy bővítőfoglalat révén akár három-négy VGA is összeköthető lesz, de az ezt támogató videokártyák és meghajtóprogramok hiányában még nem volt kihasználható. Az AMD 2008 elején bocsátotta ténylegesen útjára a CrossFireX-et, amely a CrossFire továbbfejlesztésének tekinthető, és lényegében annyiban különbözik tőle, hogy segítségével akár kettőnél több GPU-t is összekapcsolhatunk.
A CrossFireX bevezetése megkövetelte a meghajtóprogram-írók rugalmasságát is. Mint tudjuk, a szimpla CrossFire három üzemmódot ismer, azaz három különböző módon képes kiszámolni a képkockákat.
A három vagy akár négy számolóhoz, azaz GPU-hoz azonban muszáj volt azt a módszert használni, ami minden körülmények között optimálishoz közeli eredménnyel kecsegtet, így végülis a CrossFireX csak és kizárólag AFR módban működik. A CrossFireX-ről tudni kell, hogy több különböző videokártyával is kiépíthető, de alapfeltétel, hogy ezek egyazon teljesítménykategóriába tartozzanak (tehát pl. 3800-asok). Ha több különböző órajelű és/vagy memóriaméretű videokártyát kötünk össze, akkor a gyorsabb VGA-knak meg kell várniuk a lassabbat, tehát ez egy korlátozó tényező lehet. A memóriaméretek különbözősége nem okoz galibát, de ez esetben is a kisebb memóriaméretű videokártyákhoz igazodik a teljesítmény, tehát ha összepárosítunk egy 512 és egy 256 MB-os videokártyát, akkor az 512-es is 256-osnak fog látszódni.
2009Q2-es Kompatibilitási Lista
forrás: PROHARDVER!
[ Összeállította: leviske ]
----------------
Mit tegyünk ha nem működik a Crossfire?
Az utóbbi driverekben elég jól működő általános rutinok találhatóak. Egy D3D-re és egy OpenGL-re. A kompatibilitás nem garantált, de ritkán fordul elő probléma.
Az első lépés, hogy a program indító fájljáról legyen egy biztonsági másolat. Amennyiben D3D-s a program nevezzük át a fájlt "AFR-FriendlyD3D.exe"-re, ha OpenGL-es, akkor "AFR-FriendlyOGL.exe" legyen a neve. Ezután teszteljük az eredményt.
[ Összeállította: Abu85 ]
[ Módosította: philoxenia ]
)
![;]](/dl/s/v1.gif)
), ami az adott lapon hajlandó elindulni...
) chipset esetén felesleges is próbálkoznod...az NVIDIA nem hülye hogy elősegítse a konkurrens VGA gyártó eladásait...
vki esetleg tud vmi információt? 
(3dmark03,05,06)
