Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • duvi

    nagyúr

    válasz SpaceJam #45018 üzenetére

    " Egy űrhajó bármilyen sebesség mellett ugyanakkora sebességgel tudna forogni, max nem változik a haladási vektora. Ehhez képest itt a fordulás sebességfüggő, a lendület pedig csak nyomokban felfedezhető. Full árkádia. "

    Értem én, hogy gőzmozdony, de ha már fentebb belinkeltem, legalább nézd meg, hogy mitől megy ;) Itt pont azt demonstrálják, amit éppen kritizálsz. Ehhez még idézek az összefoglalóból, amit bárki érdeklődő elolvashat:
    "- Flight Assist: repülés rásegítés, melynek használatával légköri manőverezést kapunk. Viszont ennek kikapcsolásával, átváltunk a csillagközi fizika szabályaira. Konkrétan a súlytalanság törvényei fognak érvényesülni manőverezéskor (pl. nehezebb megállni, viszont könnyebb fordulni)"
    Sok mindent el lehet mondani az ED-ről, de hogy árkád lenne a repülésszimulációja, azt biztosan nem :N Az más kérdés, hogy te repültél FA offal, mert nem is tudtál róla, vagy túl nehéznek bizonyult.

    Azt megértem, ha valakinek nem tetszik az ED, mert ízlések és pofonok, de amikor olyasmiket ír amikről halvány fogalma sincs, az elég gáz. Nagy reményekkel beleugrottál az ED és csupán a felszínt karcolgatva ítélkezel. Tényleg kíváncsi, hogy az itt felsoroltakból miket csináltál végig, illetve szereztél meg?

  • Munkas

    aktív tag

    válasz SpaceJam #45018 üzenetére

    1., A Newtoni mechanika szerint majdnem igazad van (ott sem mindig, ld. holdra szállás), de a frameshift drive úgy működik (elméletben), hogy a téridőt gyűri alattad (kb. elfőtted húzza utánad nyújtja). Viszont, nagyobb tömegű testekhez közeledve, a nagyobb gravitációs potenciálon a tér(idő)ben hosszabb (és/vagy lassabb) utat kell megtenned.
    2., Jól, látod, a forgás így is működik a manőverező hajtóművekkel, de a kanyarodás már nem. Mivel a főhajtómű (thrusher) előre-hátra mozgatja az űrhajót. Ennek a tolóerejét lehet elfordítani: ha maxra rakod, akkor csak tol vagy lassít, de nem fordít. Ha kanyarodnál is, akkor nyilván a gyorsítás/lassítás lesz kevesebb az erővektor cosinusával. Te viszont tolóerőt állítasz a pilótafülkéből. Ezért van a kék csík, ami kb. a sebességvektor sinusa: ha kimaxolod, akkor irányban sin(90°), ha merőlegesen mennél, akkor sin(0°), így nem lenne sebességed, csak maximálisan fordulnál. De erre jobb a manőverező hajtómű, ezt csinálják az űrtechnikában is.
    Én már „figyelem” egy ideje a játékot, és asztrofizika terén követi azokat az ismereteket, amiket most hiszünk (tudunk?).
    Deck esetén látod, hogy mi történik: bemész, leszállsz háttal az ajtónak, ha elindulsz, akkor megfordít, hogy irányban indulhass. Ez a protokoll. (kis hajó esetén nincs előnye, de egy kezdő pilóta nem tudna kimenni egy Type-9-el).
    Csillaghoz érkezés is a frame shift drive fizikájából adódik: a legnagyobb tömegnél tesz ki, a hipertérből. Ha jól tudom a játék kezdeti időszakában nem is volt rendszeren belüli frameshift, mert ez szembe megy evvel az elvvel, csak unták a játkosok a sok rendszeren belüli utazást.
    A hangárba beállós animáció, szerintem technikai, a játéknak kell idő, hogy betöltse a modulok cserélési animációit. Ezt úgy kel csinálni, hogy érkezéskor leteszed a hajót, aztán starport service és közben megnézed a mission board-ot, vagy ami még fontos, és addigra lefut a háttérben.
    A hajók terén én meg pont azt utálom, mindegyik máshogy néz ki. Ha beülök egy IFA-ba vagy Mercédeszbe, akkor azért belülről nagyjából minden ott van ahol keresem (ablak, ajtó, gáz, fék, index stb.), de itt nem.

Új hozzászólás Aktív témák