Új hozzászólás Aktív témák

• #4457 fdisk őstag Zé_Mester #4455

  Új Válasz 2007-12-12 13:01:11 #4457

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  fdisk

  őstag

  válasz Zé_Mester #4455 üzenetére

  Konnektorból próbáltad már hosszabítóval?
  Csak egy potméter kell és annyi feszt adhatsz amennyit nem szágyelsz.

  Mod.:Tuningolás alapelvei és menete lépésről lépésre

  Szeretném felhívni a kedves olvasó figyelmét arra, hogy a számítógép túlhajtása az alkatrészek meghibásodásához vezethet, mindenki saját felelősségére végzi. Az alkatrészek túlhajtás miatt meghibásodása a garancia elvesztésével jár, tehát azon számítástechnikai eszközöket melyek túlhajtás miatt meghibásodtak meg, se a forgalmazó se a gyártó nem köteles garanciálisan javítani, cserélni!!!

  A PC rendszer tuningolásánál a cél, hogy a rendszerünk egyes komponenseit minél magasabb teljesítmény nyújtására késztessük. Ezt a klasszikus tuning igazi jelentésén kívül a finomhangoláson kívül a rendszer teljesítményét jelentősen meghatározó alkotóelemek órajelének emelésével lehet elérni. Egy adott rendszer túlhajtása során annak gerincét képző hármas teljesítményét akarjuk a maximumig kihajtani, ami a CPU, a RAM (memória) és az alaplapi chipset (északi híd).

  A túlhajtás alapvető menete és főbb paraméterek platformfüggetlen, viszont a technológia fejlődésével bekerül a képbe néhány olyan új adatbusz, és paraméter, amire külön oda kell figyelni. Ahol ilyen eltérés van ott külön kiemelem mire kell figyelni AMD illetve az Intel alapú rendszereknél.

  A tuningolást ma már sok alapnál akár szoftveres úton a gyártó által adott program segítségével windows alóli is el lehet végezni. Ennek ellenére én itt inkább a tuningolás klasszikus iskolájából adnék ízelítőt, amiben a beállításokat az alaplap biosában végezzük el, mert itt tárul elénk a túlhajtási opciók legtágabb köre.

  Akkor jöjjön a tuningolás menete lépésről lépésre:

  0. Mielőtt bárki is nekikezdene a tuningolásnak vegye elő az alaplapja használati utasítását (manual) és különös figyelemmel olvassa el a bios beállításokra vonatkozó részt. Az egyes alaplap típusok biosában ugyanaz a beállítás más néven szerepelhet illetve a bios menü másik pontjában lehet, így ennek leírásának nincs értelme, míg a használati útmutató áttanulmányozásával könnyen megtalálhatók a keresett opciók.

  Az automata beállítások sokszor nem célravezetőek, azok eredményeit előre nem tudhatjuk, így ezeket lehetőleg kerüljük, végülis pont ezért akarunk finomhangolni, hogy a rendszer számára az optimális beállításokat megtaláljuk az alap sémák helyett.

  Először nem árt átgondolni nagyjából milyen órajel tartomány a célunk (ezt már vásárlás során érdemes figyelembe venni).

  I. A processzorok órajele egy belső órajel (intelnél fsb, amd-nél HTT) és egy úgynevezett processzor szorzó együttes paraméteréből áll. Manapság ennek a szorzónak a maximális értéke fixen meg van adva a processzorban, nagyobb érték nem adható meg, viszont kisebb beállítható. Így a processzor túlhajtás elsődleges eszközévé az fsb emelése marad. Magát az fsb-t az alaplapi északi hídja generálja a processzor felé, ezért ez a tuningolási mód rögtön az alaplat túlhajtását is jelenti, sőt a ramok órajele is összefügg az fsb-vel így közvetve a rendszermemóriát is túlhajtjuk, ami szintén szűk keresztmetszetet jelenthet.

  Az maximális tuning eléréséhez tehát arra van szükségünk, hogy kiderítsük, hogy a rendszer 3 fő komponense külön külön meddig nyúzható, tehát olyan beállításokon kell végigmenni, ahol egyszerre csak egy alkotóelemet stresszelünk.

  II. Kezdjük az északi híd potenciáljának kipuhatolsával, mivel az alaplap által elérhető maximális fsb alapjaiban határozza meg, hogy később meddig húzható a processzor és a ram.
  Ehhez a biosban a következők beállítására van szükség.
  1. - Fixáljuk a pci-e busz órajelét (100, egyes lapok esetében 101Mhz-ben)
  - Fixáljuk a pci busz órajelét az alap 33Mhz-ben
  - Ahol még agp-s alaplapról van szó ott az agp busz órajelét fix 66Mhz-re állítsuk

  2. A memória órajelét állítsuk a lehető legalacsonyabbra, amit a biosban be lehet állítani
  3. Amd rendszer esetén a HTT szorzót állítsuk 3x-ra (vagy akár 1x-re is lehet)
  4. A processzor szorzóját a beállítható lehető legkisebbre állítsuk be
  5. Tiltsunk le minden energiatakarékos megoldást
  6. Ezek után az fsb-t kezdjük el növelni 20 mhz-es lépésenként. Egy ilyen emelés után azt alkalmazva engedjük bebootolni a gépet és ellenőríttük, hogy stabil-e a rendszer, egyáltalán feláll-e, ha igen mehetünk tovább.
  7. Egy idő után ezen lépéseket érdemes kisebbre venni 5-10Mhz-enként lépni tovább.
  8. Amikor a rendszer már nem boot-ol be, elszáll kékhalállal, vagy más hibaüzenetbe akkor még megpróbálkozhatunk azzal, hogy az északi hídnak több feszültséget adunk az eddigi alappal szemben. Általában még 0,1-0,2V többlet nem okoz gondot. Ez némileg sekít és további többlet órajelet tudunk az északi hídból kicsikarni. Amikor már ez sem segít, jegyezzük fel az utolsó stabil órajel állapotot (a végén ugye 5Mhze-es lépésekben haladtunk!!!).
  Ezzel az első feladatunk meg is van, tudjuk mennyi az alaplap által szolgáltatható maximális stabil fsb.

  III. Jöhet a processzor stresszelése.
  A biosban az előzőekben beállítotthoz képest csak néhány változtatást követünk el a többit az fsb limit keresésnél beállított értéken hagyjuk:
  1. processzor szorzóját beállítjuk a lehető legmagasabbra
  2. fsb-t az alapértékre állítjuk és elkezdjük és szintén a korábban vázoltak szerinti lépcsőfokokban haladjuk és minden lépés után teszteljünk. Azt már tudjuk, hogy mi a maximális elérhető fsb, így ha korábban stabilitási gondok lennének, akkor már a processzor a limit.
  3. Ilyen limit esetén a processzornak adott feszültségének növelésével még további Mhz-eket lehet kihozni, majd amikor itt is végetér a móka álljunk vissza az utolsó stabil állapotra.
  4. Amikor nem stabil a rendszer a következő jelek lehetnek: ha a rendszer restartol, vagy kilép magából egy programból, akkor a processzornak még jót tehet némi többlet feszültség (vcore). Viszont ha lefagy a rendszer akkor annak már a túlmelegedés az oka, így többlet vcore adása nem tanácsolt, sőt inkább csökkenteni célszerű és megállapodni egy alacsonyabb órajelben, hogy ezzel elkerüljük a rendszer károsodását.
  Jegyezzük fel tehát az utolsó stabil órajelet, ez lesz a processzor vége.

  Innentől két lehetőségünk van, vagy külön kiteszteljük a ramokat is, vagy a most megtalált maximális processzor órajelhez keressük meg a lehető leggyorsabb memória órajelet és időzítéseket.

  IV. Processzorhoz maximális ram órajelek megkeresése
  A biosban az előzőekhez képest elvégzendő beállítások:
  1. ram időzítéseket tegyük by spd-re, de inkább ajánlott kézzel beállítani a memória gyártója által ajánlott időzítéseket
  2. a memória órajelét az eddigi minimumról egy aránnyal állítsuk gyorsabbra majd jöhet a teszt
  3. Itt nem lesz olyan sok lépcsőnk mivel a tuningolásnál az fsb-vel valószínűleg már eleve olyan mértékig tuningoltuk a memóriákat, hogy nem sok tartalék van benne, ha egyáltalán van még.
  4. A memóriáknak is lehet többlet feszültséget adni, sőt manapság a memória gyártói a szabvány alapértékeihez képest rendszeresen magasabb üzemi feszültséget adnak meg. Nézzük meg mit ajánlanak és kézzel állítsuk be a ram-nak az ajánlott feszültséget. Túl sok feszültség a memóriák meghibásodását okozhatják!!!
  5. A memória időzítéseket akár egyesével is finomhangolhatjuk, minden egyes állítás után teszteljünk. Ez nagyon időigényes, túl alacsony időzítés a modulok meghibásodásához vezethet én inkább óvatosságra intenék mindenkit.

  V. Ezután amd rendszerek esetén még a HT szorzót érdemes magasabbra állítani, ha eddig 1x-esen volt, akkor megnézni néhány szorzón, hogy meddig stabil a rendszer és utána azon üzemeltetni. Jelenlegi amd alapú konfigoknál általában a 3x, vagy 4x-es szorzó szokott az elfogadható lenni (alap szorzó az 5x-ös).

  Ha ezzel is megvagyunk örülünk a túlhajtott rendszernek és sokat teszteljük még, hogy valóban stabil-e.

  Az egyes tuning lépések között a stabilitás tesztelésére néhány program, amit érdemes futtatni: orthos, superPI, régi 3dMark2001, saját kedvenc játékaid, everest

  Amennyiben a hosszú utat választod a végére leírom a RAM tesztelését:
  Biosban a következőkre van szükség:
  1. fixálni amit kell
  2. proci szorzót minimálisra venni
  3. ram órajelét beállítani a gyári specifikáció szerinti értékre
  4. ezután az fsb-t 5-10Mhz-enként lehet növelni és tesztelni mindig. Mivel ram/fsb arányt nem csökkentettünk sőt fixen kértük a magasabb órajelet ezért nem kell majd magas fsb a ram végének meghatározásához.
  5. A feszültség és időzítés teszteléséhez használhatóak a korábban a rammal kapcsolatban leírtak. Rendkívül óvatosan kell bánni a ramokkal és pontos kitesztelésük nagyon időigényes.

  Használjátok örömmel frissen tuningolt rendszereiteket és minden lelkes tuningolónak órajelekben gazdag túlhajtást kívánok!
  by sebgutkopf

  [ Szerkesztve ]

  A célba először a csíkóhal ért be, a remény hal meg utoljára.De a reményhal megdöglött, az új kedvencem egy szarok rája! ¤¤¤

Új hozzászólás Aktív témák