Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • modder

    aktív tag

    válasz Zsolt1 #2316 üzenetére

    szerintem átrendezted a kódot ahhoz képest, ahogy a hibaüzenetek állapotában volt :D

    Egyik dolog:
    adatok uzenetek[uzszam]=elso();

    [...]

    adatok elso() { ... }

    az elso() egy darab elemet ad vissza, míg az uzenetek egy tömb.
    Nagyobb gond, hogy ha az elso() még tömböt is adna vissza valamilyen csoda folytán, akkor sem inicializálhatnád így az uzenetek változót. Ha inicializálni akarnád, akkor:
    adatok uzenetek[uzszam] = {adat1, adat2, adat3, adat_uzszam-1}

    Miért?
    - Mert fordítási időben tudni kell a tömb méretét, ha inicializálni is akarod deklarálásnál!
    - Mert nem lehet egész tömböket másolni az értékadás operátorral. Tömb másolása vagy memcopy() fv. vagy for-ciklussal lehetséges. Általában az utóbbit használjuk.

    Ha belegondolsz, hogy az adatok uzenetek[uzszam] egy sizeof(adatok)*uzszam hosszú memóriaterület, rájössz, hogy az értékadásnak egy ilyen hosszú memóriaterületet kéne átmásolni úgy, mint a memcpy() fv. Ez túl sok hibához vezetne valószínűleg ezért nincs benne.

    Másik dolog:
    adatok[] elso() { ... return uzenetek2; }

    sem működik. Nem tudom tanultad-e hogyan működik a függvényhívás és mi a stack. Amikor hívsz egy függvényt, akkor a függvény visszatérési típusának megfelelő méretű memória területet szabadon hagy a stacken fv hívása előtt, visszatéréskor ide másolja a visszatérési értéket. Ehhez tudni kell a visszatérési érték pontos hosszát.
    Ezért nem térhetsz vissza tömbbel, mert annak nem tudod az egzakt hosszát futásidőben.

    Visszatérhetnél pointer típussal:
    adatok* elso() {... return &uzenetek2; }

    Ezzel már csak az a baj, hogy a mód, ahogyan uzenetek2-t deklaráltad, az a stacken jött létre, és megszűnik létezni, miután a függvény visszatért, ezért ha visszatérés után hivatkoznál rá, memóriaszemétre mutatna. (new-val lehetne a heap-en foglalni, de most ez nem kell)

    Megoldás:
    adatok uzenetek[uzszam];
    elso(uzenetek, uzszam);

    void elso(adatok[] uzenetek, uzszam) { beolvasol az uzenetekbe }

    Amint látod a függvényargumentumokat lehet visszatérési értékek tárolására is használni. Tömb esetében ez ilyen egyszerű. Ha nem tömböt használsz, akkor referenciát kell átadni:
    void valami(adat& uzenet) { uzenet = createUzenet(); }

    Ez teljesen elfogadott, hogy lefoglalod a memóriaterületet a tömbnek először, és ezt adod át a függvénynek, hogy feltöltse adatokkal.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák