Notebookok esetében a hangzás általában másodlagos szempont, a gyártók egy része elintézi azzal, hogy úgysincs elegendő hely normális hangszórók beépítésére, a rendszerhangok megszólaltatásához pedig egyébként sincs szükség komolyabb hangminőségre, minek vele vesződni. Aki erőteljesebb hangzást akar, úgyis fej- vagy fülhallgatót használ, esetleg irodában vagy otthon a külső hangszórók is szóba jöhetnek. Egyes gyártók éppen ebből kifolyólag nem voltak restek csak egyetlen hangszórót tenni egyes notebookjaikba, pedig a mono hangzás tényleg a legalja, ami egy notebook hangrendszerével történhet.
Ennek eredménye nem csak a siralmas hangminőség, hanem a hangerő hiánya is, így még a rendszerhangokat sem halljuk. Ez további problémákat okoz akkor, ha mégis meg szeretnénk nézni egy filmet vagy felvételt, de a háttérzaj miatt nem hallunk semmit. Márpedig nem mindig van kéznél egy-egy mobil hangszóró, vagy fülbe dugható alkalmatosság.
SonicMaster hangszóró vs. tradicionális notebook hangszóró
Abban persze a gyártóknak igazuk van, hogy a minőségi hangzás plusz helyet igényel a házon belül, ráadásul esetenként két hangszórónál több beépítése is indokolt lehet. Nem véletlen, hogy bizonyos gyártók felismerve a piaci rést külső hangszórók gyártására szakosodott, és az "okos" mobil eszközök elterjedésével egyre nagyobb piaci igény mutatkozik ezekre. Elsősorban ezeknél sem a hifi hangminőség elérése a cél, hanem a nagyobb hangerő és a dinamikusabb megszólalást helyezik előtérbe.
[+]
Pedig a notebookok jobb hangminőségére irányuló próbálkozások nem tegnapra nyúlnak vissza. Példának okáért a 2004-ben bemutatott, első generációs Toshiba Qosmio is Harman/Kardon hangszórókkal érkezett, noha ez nem volt átlagos modell. Sajnos az elmúlt 8 évben a trend, miszerint minőségi hangzást csak speciális modellekbe építenek, továbbra is megmaradt, pedig voltak próbálkozások (szintén az említett japán gyártót tudjuk említeni). Ennek oka vélhetően a felemás fogadtatásban keresendő, mivel a felhasználók többsége irreális elvárásokat támasztott a pár centiméteres hangszórókkal szemben, amikkel persze fizikai képtelenség volt ezeknek megfelelni.
[+]
Az idők szavára hallgatva viszont muszáj előrébb lépni, így vannak próbálkozások ezen a téren. A Samsung például szintén a Harman csoport égisze alá tartozó JBL-lel karöltve hangolta az NP550P5C notebook hangzását, és egy 2.1-es rendszert építettek be ebbe a típusba. A két szatellit hangszóró a billentyűzet fölötti részre kerül, míg a mélyebb hangok megszólaltatásáért felelős .1 csatornát alulra száműzték. Egyik hangszóró esetében sem kell irdatlan nagy tányérokra és kilós mágnesekre gondolni, a cél továbbra sem a hifi és házi mozi rendszerek megszégyenítése, hanem a hangminőség általános feljavítása: tiszta, érthető, az eddiginél dinamikusabb hangzás, nagyobb hangerő mellett, torzítás és oda nem illő rezonancia nélkül.
A .1 csatorna alul kapott helyet [+]
A próba során a hangszórók meglepően jól teljesítettek, de maximális hangerő környékén már fellépett némi torzítás. Szerencsére a csúszkát alacsonyabbra, a torzítási szint alá állítva is bőségesen elegendő volt a hangerő. Alacsonyabb jelszintű, tehát alapjában véve halkabb forrásnál (jellemzően filmeknél) viszont nincs gond, ilyen esetekben nyugodtan feljebb tekerhetjük a hangerőt, amire bizonyos forrásoknál szükség is lehet. Természetesen a hangzást mindenki saját ízlése szerint variálhatja, a feltelepített szoftverek között ugyanis olyan is található, ami erre lehetőséget ad.
Nem állítjuk, hogy a JBL (de említhetnénk a Dynaudio-t, Altec Lansing-ot, Beats Audio-t vagy SonicMastert) megváltja a világot, de kétségkívül hasznos kiegészítővel gazdagítja az adott konfigurációkat, és nem vagyunk feltétlenül rákényszerítve külső hangszórók vagy fülhallgatók használatára.
