Hangszóróknál, hangsugárzóknál, fej- és fülhallgatóknál és mikrofonoknál is használt, hertzben (Hz) kifejezett mutatószám, amely arról szolgáltat információt, hogy az adott eszköz milyen tartományban képes kezelni, megszólaltatni a különféle frekvenciájú rezgéseket, azaz a hangokat. Két számmal jelölik, az első arra vonatkozik, hogy milyen tartomány alatt "vágja le" a basszust a termék, a második pedig, hogy mikor hal el a felső szólam (treble). Értelemszerűen az a jobb, ha az első érték minél alacsonyabb, a második pedig minél magasabb.

Frekvenciatartomány a Klipsch RF-7 II hangfal adatlapján

Ez egy fontos technikai specifikáció, de kizárólagosan nem lehet megítélni a segítségével, hogy hogyan is szólal meg, milyen hangminőséget produkál egy adott termék, hiszen a pontos frekvenciamenet ismeretében nem tudjuk, hogy mi történik a feltüntetett tartomány két pontja között. Ráadásul a megadott végértékek is trükkösek, megtévesztőek, hiszen egyes gyártók a két értéket változó hangnyomáscsökkenés mellett adják meg. Ezt jelzi a mögötte álló ±3 dB, ami extrém esetekben akár ennél jóval nagyobbal is találkozhatunk. Itt a minél kisebb annál jobb elv érvényesül (lehetőleg 0 legyen), de ha nincs feltüntetve, akkor mindig éljünk a gyanúperrel, hogy a leközölt adatok nem megbízhatóak, esetleg közük sincs a valósághoz.