A szemi-transzparens tükröt először a Sony tükörreflexes digitális fényképezőiben alkalmazták (Sony SLT-A33 és SLT-A55), de már korábban is voltak hasonló elven működő megoldások más gyártók kínálatában. A hagyományos dSLR fényképezőkkel szemben itt a tükör, ami igazából egy a fényt 70-30%-ban áteresztő üveglap, nem mozog, hanem rögzítve van a tüköraknában.

Ennek a megoldásnak előnye, hogy:

• nincs mozgó alkatrész, tehát a működés halkabb, biztonságosabb és gyorsabb,
• az optika által látott fény egyszerre kerül az AF-rendszerre és a képalkotó szenzorra, ezáltal az automatikus élességállítás folyamatosan működtethető,
• kisebb vázak építhetők,
• pontos elektronikus keresőket (EVF) lehet alkalmazni az optikai helyett.

Forrás: Sony

Azonban hátránya is van a rendszernek, mégpedig az, hogy a bejövő fénynek csupán 70%-a kerül hasznosításra, azaz 0,5 FÉ veszteséggel jut el a képalkotó érzékelőre.