2017. november 25., szombat

BDXL szabvány

  • (p)
Írta: elefant | Utoljára frissítve: 2013-04-05 09:35

A kétezres évek elején azért tört ki a formátumháború, mert szükség volt egy olyan új optikai hordozókra vonatkozó szabványra, amely lehetővé teszi minden korábbinál nagyobb mennyiségű adat eltárolását. A DVD által kínált 4,7 gigabájt ugyanis egyszerűen kevés a nagyfelbontású, extrákkal, és többcsatornás (veszteségmentesen tömörített) hangsávokkal kiegészített filmekhez. Mint az köztudott, végül a csatát a Blu-ray technológia nyerte meg a HD-DVD ellen, így ez az eljárás terjedt el a számítógépek, asztali lejátszók, és külső eszközök optikai meghajtóiban, illetve egyes konzoloknál (Sony PlayStation 3).

Sharp BD-AV70
Sharp BD-AV70 BDXL kompatibilis lejátszó

Egy szimpla, egyrétegű, első generációs Blu-ray lemez tárolókapacitása elérte a 25 gigabájtot, azonban ez még mindig nem volt elég bizonyos tartalmakhoz (például: többrészes filmek, sorozatok stb. ). Így teljesen érthető módon a gyártók folytatták a fejlesztéseket, és egyre-másra álltak elő az ennél is több adat elraktározásra módot adó lemezekkel. Idővel pedig már az 50 gigabyte-os, duplra rétegű diszkek is felkerültek a boltok polcaira.

A tárolókapacitásból azonban sohasem lehet elég, legalábbis ezt vallották a Sharpnál, így 2009-ben kifejlesztették a High Capacity Recordable and Rewritable Discs névre hallgató technológiát, amelynek a BDXL (a BD értelemszerűen a Blu-ray Disc-re utal, az XL pedig a méretre) nevet adták. Az ilyen típusú lemezek száz gigabájtnyi adat eltárolását biztosították már az első körben, sőt ezt az értéket sikerült később egészen 128 GB-ig feltornázni. Egy átlagos száz gigás korong összesen három adathordozó réteget tartalmaz, és maximum tizenkétórányi, 17 MBit/másodperc bitrátájú audiovizuális tartalom rögzítését biztosítja. Jelenleg a diszkek akár négyszeres sebességgel is írhatóak, és képesek kezelni az UDF 2.5, valamint UDF 2.6 fájlrendszer szabványokat.

Sharp BDXL lemez
Sharp BDXL lemez

A kétségkívül meglévő előnyei ellenére a BDXL technológia elterjedése nagyon lassan halad. Ennek elsődleges oka a viszonylag magas ár, mivel az ilyen típusú korongok három-négyszer annyiba kerülnek, mint a hagyományos Blu-ray lemezek. Ráadásul egy szimpla Blu-ray lejátszó nem kompatibilis ezzel a szabvánnyal, tehát a BDXL kezelésére képes külön célhardverekre is szükség van. Emellett eddig nem is igazán volt igény nagyobb tárolókapacitásra, legalábbis ami az otthoni felhasználókat illeti. Ugyanis még egy minden földi jóval megtámogatott Full HD film is simán felfért egy kétrétegű Blu-ray lemezre. Az UHD megjelenése és elterjedése azonban változtathat ezen, hiszen a Full HD-nél négyszer nagyobb felbontás esetében értelemszerűen az adatok száma is többszörösére nő, ehhez pedig a Blu-ray által kínált tárolókapacitás nem minden esetben elég. Emellett az üzleti felhasználók is hasznosíthatják ezt a megoldást, hiszen archiválásra az optikai hordozók is kiválóan alkalmasak. Áruk jóval kedvezőbb, mint a merevlemezeké, és nem kell attól tartani, hogy meghibásodás esetén az adatok nagy része vagy teljes egésze megsemmisül.

Ebből következően 2013 elején ott tartunk, hogy a számítógépekhez csatlakoztatható külső író és olvasó egységekből már elérhető jó néhány darab, de az asztali eszközök esetében a BDXL támogatású termékek aránya egyelőre elenyésző. Érthető okokból főleg a Sharp erőlteti az ilyen termékek piacra dobását, de a legtöbb gyártó még ódzkodik ettől.

Ha pontatlanságot találsz a cikkben, kérjük, írd meg a szerzőnek!
A bejegyzés utolsó frissítésének időpontja: 2013-04-05 09:35

Hi​rd​e​té​s​

H​i​rd​e​tés​

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.