IP2122

A tajvani székhelyű, 2000-ben alapított Vivotek megfigyelőrendszerekre specializálódott, mégpedig az IP-alapú hálózati megoldásokra. Elsősorban az alsó- és középkategóriában támaszt komoly konkurenciát a piac többi résztvevőjének; kínálatában a hálózati kamerák, videoszerverek és a megfigyelést segítő szoftverek egyaránt megtalálhatók. Most négy, egymástól számos tekintetben elütő kamerája járt nálunk, reprezentálva az aktuális termékválaszték jellemző súlypontjait.

A Vivotek fix kameráinak egyik alaptípusa az IP2122. Fémtestén felül és alul is találunk csavarmeneteket, így kétféleképpen rögzíthetjük a mellékelt állványhoz. Az újabb kamerák már fejük tetejére is fordíthatók, és a konfiguráció során elektronikusan állíthatjuk vissza helyes irányba a képet. Hátul tápcsatlakozó, szenzorral vagy riasztóval használható digitális ki- és bemenet, rejtett reset gomb és 10/100 megabites Ethernet interfész sorakozik. A BNC kimenetre monitor köthető, ez megkönnyíti a telepítés helyszínén a pozíció és az élesség beállítását.

Objektívje mögött egy 1/4 colos CCD érzékelő dolgozik 512x582 pixeles natív felbontással, de a kamera Motion JPEG jelfolyama a PAL szabványhoz igazodva 704x576 pixel, illetve ennek törtrésze lehet. Hangátvitelt ez a modell nem kínál.

A Vivotek eszközökhöz CD-n mellékelt Installation Wizard segítségével feltérképezhetjük a helyi hálózatba kötött kameráinkat. Bekapcsolás után először DHCP-szerver után kutatnak a kamerák (ennek pontos menetéről érdemes elolvasni a felhasználói útmutatót), később természetesen egyéni beállításokat, fix IP címet is megadhatunk. Az Installation Wizardban feltűnik a kamerák típusszáma is, de elsősorban MAC címük alapján azonosíthatjuk őket. A kiválasztott eszközök webes felülete Internet Explorer ablakban nyílik meg, ahol első alkalommal telepítenünk kell egy ActiveX vezérlőt.

Az IP2122 nyitóképernyőjén már változtatható a kép minősége és mérete; ezeket a paramétereket itt sem, és a részletesebb konfigurációs menüben sem számokkal jellemzik, hanem csak szövegesen. Jobbra a kimeneti relé kapcsolói, illetve a pillanatkép gombja látható, a bal oldali ikonnal lépünk tovább a konfigurációs menübe. Aki még csak ismerkedik a Vivotek eszközökkel, magának a kamerának az alapbeállításait és a mozgásérzékeléshez, riasztáshoz kapcsolódó beállításokat is elvégezheti varázsló segítségével – ez jó képet ad a működés logikájáról. A „root” nevű adminisztrátor számos felhasználót létrehozhat, emellett mód van korlátozott jogosultságú demo üzemmód engedélyezésére is.

A hálózati rész ez esetben magában foglalja SMTP levelező- és FTP fájlszerverek adatainak beállítását is; ezeket akkor használja a kamera, ha valamely esemény bekövetkeztekor értesíteni akarja a felhasználót, illetve pillanatképeket küld a látottakról.

A Video menüpont alatt túl sok képi paramétert nem tudunk állítani, a már említett jellemzőkön kívül itt találjuk a sávszélesség korlátozásának lehetőségét is. A képminőség majd minden Vivotek kameránál fényerő, kontraszt, telítettség és színárnyalat szabályzókkal is befolyásolható, általános fényviszonyok között nálunk eddig többnyire az alapértékek váltak be legjobban, bár adódhatnak olyan helyzetek, amikor érdemes változtatni. Kivételes, hogy ugyanezen pont alá sorolták be a mozgásérzékelést. Az IP2122 esetében csak a teljes képre adhatjuk meg a mozgásként értelmezendő változás paramétereit.

IP7138

A digitális hálózati kameráknak számos előnyük lehet az analógokhoz képest, ezek közül két fontos jegy a megapixeles felbontás, illetve a hálózati kábelen történő táplálás lehetősége. Az előbbi részletesebb képet, illetve – főként tágas helyiségekben, szabad téren – nagyobb megfigyelt teret eredményez, utóbbi jelentősen hozzájárulhat a telepítési idő és költség csökkentéséhez. A Vivotek ezt a két ütőkártyát kívánja kijátszani az ugyancsak fix IP7138-cal.

Az IEEE 802.3af Power over Ethernet szabvánnyal kompatibilis kamera 1,3 megapixeles, 1/3 hüvelykes CMOS érzékelővel bír. A divatosabb szabású, műanyagból készült készülékház elején egy kis lyuk mögött mikrofon kapott helyet, de hátul mikrofonbemenetet és vonali kimenetet is találunk – a kamera AAC és GSM-AMR kódolású hang továbbítását támogatja.

A reset gomb nyílása, a digitális ki- és bemenet is hátul kapott helyet, a többszínű visszajelző LED – természetesen kikapcsolható – fénye egy felső csíkon keresztül válik láthatóvá. Az oldalsó nyílásba CF memóriakártyát lehet illeszteni, melyre állóképeket és videót is menthetünk, riasztás esetén erre is rögzíthető a kamera által látott kép.

A bejelentkezés után látható webes felület és konfigurációs menü tipikusan vivotekes, nem tartogat semmi meglepetést, de az előzővel ellentétben varázslót sem tartalmaz. Nem baj ez, egyszerűen és gyorsan konfigurálható a kamera enélkül is.

Az IP7138-nak routerre sincs szüksége ahhoz, hogy az internethez kapcsolódjon, mivel ismeri a PPPoE protokollt, egy DSL-modemre közvetlenül is rácsatlakoztatható. Párhuzamosan két videofolyamot tud közvetíteni, az egyik lehet a normál megfigyelésre szánt, nagyobb felbontású és bitrátájú változat, a másik pedig egy mobil eszközök számára is emészthető videostream az esetenkénti ellenőrzéshez. Támogatja az RTP, RTSP, RTCP protokollcsaládot is, valamint a multicastingot mindkét folyam esetében. A következő fülön a dinamikus DNS több szolgáltatót is felsoroló beállítása található. Különvették a hozzáférésvezérlési részt, ahol IP címek szerint definiálhatunk tiltott és engedélyezett kapcsolatokat.

A videobeállításoknál MPEG-4 kódolás esetén 800x600 pixel a maximális felbontás, Motion JPEG kódolásnál azonban kihasználhatjuk a szenzor 1280x1024 pixeles natív felbontását is. Ez persze befolyásolja a képkockák sűrűségét is, mivel 800x600 pixelnél vagy efölött legfeljebb 8 (valójában 7,5) fps-t választhatunk, csak kisebb felbontások esetén mehetünk el a másodpercenkénti 25 képkockás értékig. A minőséget szokás szerint közvetve is meghatározhatjuk a sávszélesség korlátozásával. A képen legfeljebb öt fekete kitakarás (privacy mask) helyezhető el, melyek mindegyike tetszés szerint méretezhető és pozicionálható.

A mozgásérzékelés menüpontjában a Vivotek kamerák többségéhez hasonlóan először egy tetszőleges méretű és helyzetű ablakot hozunk létre, ehhez határozzuk meg némi kísérletezéssel a változás mértékét és az érzékenységet. Ilyen ablakból maximum hármat használhatunk. Az általunk ismert Vivotek eszközöktől valamelyest eltér az Application menüpont, ahol azt állítjuk be, mi és mikor számítson riasztást kiváltó eseménynek, illetve ha ilyen esemény bekövetkezik, mit csináljon a kamera. Többfajta profilt is létre lehet itt hozni eltérő időintervallumokra, trigger eseményekre (mozgásérzékelés, szenzor jele stb.), melyekre a kamera kimeneti reléjén ad riasztást vagy képét egy szerverre, esetleg saját CF kártyájára menti. Szerverből megint csak többfélét adhatunk meg, van FTP és HTTP feltöltés, mailküldés, illetve a helyi hálózaton elérhető tárolóra is átmásolható az anyag.

A CF kártyához kapcsolódóan van még pár speciális funkció. A Recording pont alatt előre beállított időpontokban vehetünk fel általunk meghatározott méretű videókat bármelyik streamből, a karbantartási rész pedig a kártya formázásának és unmountolásának lehetőségével egészül ki a szokásos pontok (újraindítás, gyári alapbeállítások, firmware-frissítés) mellett.

PT3122

A PT3122 már vízszintes és függőleges irányú pásztázással (pan/tilt) is szolgál, vezérléséhez a helyszínen kis infrás távirányítót is használhatunk, de igazából a hálózaton keresztüli, a megfigyeléssel egybekötött mozgatásnak van gyakorlati haszna. Fejjel lefelé is felszerelhető, ilyenkor a képet a webes kezelőfelület megfelelő opcióival állíthatjuk ismét talpra.

A kamera a kétirányú hangátvitelhez beépített mikrofont, illetve mikrofoncsatlakozót és vonali kimenetet kapott. Hátul, a tápadapter és a 10/100 megabites Ethernet interfész társaságában találjuk a digitális be- és kimenetet, míg a reset gomb nyílása ezúttal oldalt kapott helyet. Az állapotjelző LED-ek – már ha nincsenek kikapcsolva – elöl, a márkajelzés alatt láthatók.

A PT3122 egy 1/4 colos, 512x582 pixel valós felbontású CCD érzékelőt tartalmaz. A PAL szabványhoz igazodva 704x576, 352x288 vagy 176x144 pixeles, MPEG-4 vagy Motion JPEG kódolású mozgókép között választhatunk. A legnagyobb felbontásban legfeljebb 10 képkockát továbbít a kamera másopercenként, a többinél 25 fps a maximum.

A fő webes felület – természetesen – annyiban különbözik a fix kamerákétól, hogy a mozgást vezérlő elemeket is tartalmaz. A nyilak önmagukért beszélnek, a Home állás alapesetben egyenesen előre mutat, de át is programozható, a „Go to” feliratú legördülő menüből előre definiált pozíciókat választhatunk ki. Ezalatt állítható a pásztázás finomsága, a nyilak egyszeri lenyomásához tartozó elfordulás mértéke. A Pan gomb hatására a kamera ütközésig jobbra fordul, balra tesz egy 270 fokos fordulatot, majd visszatér az eredeti állába (mindeközben a függőleges szögön nem változtat). A Patrol az előre meghatározott pozíciókat veszi sorra, a Stoppal értelemszerűen bárhol megszakítható a kamera mozgása.

A konfigurációs menü Camera control pontjában állíthatjuk be a kamera mozgásának finomságát kézi vezérlés, illetve automata pásztázás során. Kitüntetett pozíciókat névvel láthatunk el, közülük bármelyik kinevezhető alapállásnak (Home) is. Ezen helyek listájáról választhatjuk ki végül, melyek és milyen sorrendben kerüljenek be az „őrjáratba” (Patrol).

A mozgásérzékelés beállítása a szokott sémát követi, a képfelületen három független ablakot helyezhetünk el. Az Application menüpont kialakítása a gyártó általános gyakorlatát tükrözi, fent beállítjuk az időintervallumot, alatta a riasztást kiváltó eseményt, majd a kamera teendőit határozzuk meg, végül kiválasztjuk, hogy a képeket e-mailben vagy FTP-re feltöltve továbbítsa. A szerverek adatait a Network részen lehet megadni.

PZ6124

A PZ6124 nemcsak okos, de határozottan modern szabású, elegáns megjelenésű is. Fehér műanyag borításába ékelődik elöl egy fekete betét Vivotek márkajelzéssel, LED-ekkel és a mellékelt apró távirányító érzékelőjével. Hátul kétoldalt a Wi-Fi antennák szabványos csatlakozóit találjuk, hiszen rádiós adatátvitel is lehetséges, köztük sorakozik a tápcsatlakozó, az Ethernet port, a mikrofonbemenet, a digitális ki/bemeneti érintkezősor, majd a képet és hangot továbbító AV-kimenet. A reset gomb nyílása oldalra, a mikrofon a kamera mozgó részébe került.

Az optika jobbra és balra 135–135 fokkal, felfele 90, lefele 45 fokkal fordítható el. A pásztázás mellett (pan/tilt) távolról szabályozhatjuk a zoomot, a fókuszt és a rekesznyílást is! A negyedcolos, 542x586 pixeles CCD érzékelő önmagában nem rendkívüli, 704x576 (max. 12 fps), 352x288 és 176x144 (max. 25 fps) felbontásokkal használhatjuk. Az objektív 10-szeres zoomot kínál (4,2–42 mm), amely mellett 10-szeres digitális nagyítás is rendelkezésre áll, bár utóbbit jobb inkább nem használni. Full-duplex hangátvitelt is támogat a kamera, mikrofonját pedig visszhangelnyomással egészítették ki.

Az üzembe helyezéssel kapcsolatban annyit érdemes tudni, hogy a kamera gyári alapbeállítás szerint egy „default” nevű SSID-t keres vezeték nélküli, 802.11g-kompatibilis hálózati interfészén. Ilyen nevű hozzáférési pontja remélhetőleg senkinek sincs, ezért a PZ6124-gyel először Ethernet portján keresztül tudjuk közölni a hálózati paramétereket. A sugárzott SSID megadása után akár ki is húzhatjuk a kábelt, a kamera DHCP révén be tud szerezni minden szükséges információt. Persze a Network és a különválasztott Wireless menüpontban magunk is részletekbe menően konfigurálhatjuk a kamerát.

A PZ6124 fő kezelőfelülete a PT3122-höz képest összetettebbé vált a plusz funkciók miatt; a pásztázásén kívül a zoom és a fókusz lépésközei is változtathatóak. A kamera új irányba fordítva automatikusan korrigálja az élességet, tapasztalataink szerint többnyire helyesen. A kamera képe alatt a hangátvitel gombjai láthatók, mellettük az alkalmazott protokollról kapunk információt.

A riasztáskor használandó SMTP vagy FTP szerverek adatai külön oldalra kerültek, akárcsak lentebb a mozgásérzékelés kalibrálására való ablak, illetve a riasztás beállítására szolgáló rész. A logika ugyanaz, mint a legtöbb Vivotek eszköznél. Trigger esemény lehet a digitális bemenet jelének változása vagy képi mozgásérzékelés, a válaszreakció pedig a digitális kimenet aktiválása és/vagy képek küldése a felhasználónak.

A képminőség ennél a kameránál több szempont szerint finomhangolható, külön beállítási lehetőséget kapott például a fehéregyensúly, és hasznos funkció, hogy gyenge megvilágításnál a PZ6124 automatikusan fekete-fehér képre válthat, így képe sokkal tovább értékelhető marad.

Külön oldalt kapott a hangátvitel, ahol rendelkezhetünk az irányról (full-duplex, half-duplex vagy csak egyirányú), a forráról (beépített vagy külső mikrofon), a hangminőség javítását célzó eljárásokról és az alkalmazott bitrátáról.

A Camera control pont alatt a kitüntetett helyekhez nem pusztán kameraállásokat rendelhetünk, hiszen mindegyiknél másféle lehet a zoom, a fókuszt és a rekesznyílás is. Ez különösen akkor hasznos, ha a megfigyelni kívánt tér különböző részein eltérő fényviszonyok uralkodnak, illetve nagyobb távolságkülönbségek is vannak.

Tesztelés

A tesztelésről annyit kell előrebocsátanunk, hogy két helyszínen próbáltuk ki a kamerákat, mindkettő tipikus irodai környezetnek mondható: világos helyiségek, 5–6 méternél nem nagyobb belső távolságok. Minden esetben nappali verőfényben kezdtük a tesztelést, majd esti szürkületben és tisztán mesterséges világítás mellett is megnéztük a képüket. A szubjektív megítélést nem tudtuk kizárni, és azt tapasztaltuk, hogy néhány esetben a kamerák beállításainak (felbontás, tömörítés, bitráta stb.) finom módosításai is a képminőség jelentős változását okozták. Az alábbiakban általános észrevételeinket közöljük. Hogy egy típus adott helyszínen, adott feltételek között megfelel-e a célnak (izgalmaktól mentes botanikai megfigyelésektől a bevételt követelő rabló azonosításáig), arról bevásárlás előtt külön próbával érdemes meggyőződni.

IP7138 – PZ6124 – PT3122 – IP2122

Az IP2122 kézikönyve felhívja a figyelmünket, hogy már a gyári alapbeállításban sem tudunk jelszó nélkül belépni a webes felületre. Kezdeti jelszóként a kamera alján látható sorozatszámot ajánlgatja, ám minthogy effélét itt nem láttunk, a MAC címmel próbálkoztunk – sikerrel. Ezt mindenesetre érdemes azonnal lecserélni. Az élességállítást követően jó minőségű képet kaptunk, a kamera a természetes fény gyengülése, majd mesterséges világítás bekapcsolása után is használható, világos képet adott. „Good” és „Detailed” minőségnél távolabbi tárgyak is jól látszottak, az „Excellent” opció érdekes módon túlzottan megemelte a kontrasztot, ezért rosszabb volt, mint a másik kettő.

A mozgásérzékelés kalibrálása – ahogy a többi kamera esetében – itt is igényel némi türelmet, de utána megbízhatóan működött. A képi mozgásérzékelést kiváltó (trigger) eseményként beállítva 4–10 kilobájtos JPEG képeket töltött fel az IP2122 az FTP szerverre; az eseményről az általunk megadott számban és időközönként, ezenkívül egy-egy kockát a megelőző és a rákövetkező helyzetről (ezek fájlnevében videopre, videotrg és videopos előtag szerepel, azaz az ábécérend kicsit zavaróan nem követi az időrendet). Hogy mennyire lehet ezeket az állóképeket például egy bűnelkövető azonosítására használni? Két-három méteren belül minden rendben volt, ettől távolabb – különösen gyengébb megvilágítás esetén – a tömörítés miatti blokkosodás, illetve a bemozdulás miatti életlenség miatt már nem bizonyos, hogy azonosításra alkalmas képeket kapunk. (Valós idejű megfigyelés során az elmosódás sokkal kevésbé jelentkezett.) Olyan helyeken (irodákban, üzletekben), ahol egyenletes, kellően erős megvilágítás van, nagyobb távolságból is készíthetünk hasznavehető állóképeket.

Az IP7138 üzembe helyezése során nem adódott különösebb nehézség, annál több időt töltöttünk azzal, hogy elfogadható minőségű képet szolgáltasson számunkra. Úgy tűnik, elérte a kamerát a kisméretű, de nagyobb felbontású szenzorok átka – az egyes pixelek zsugorítása miatt kevesebb fény esik egy-egy képpontra, ami sötétebb és zajosabb képben mutatkozik meg. Mindez itt az eleve gyengébb CMOS technológiával párosul. A videobeállításoknál sokat trükköztünk a tömörítés, a képméret és az fps-ek megfelelő kombinációjának megtalálása érdekében, ám a fényviszonyok kisebb megváltozása is könnyen romba döntötte eredményeinket. Kifejezetten világos helyiségben nincs nagy baj, de a fény gyengülésével a kép elég hamar elveszíti színeit (ezen a telítettség növelése sem segített), még gyengébb megvilágításnál pedig ez a kamera rosszabb képet szolgáltatott, mint tesztünk bármely másik szereplője.

Úgy tűnt, a legnagyobb gondot a zaj okozza. Világos környezetben még nem túl zavaró, bár feltűnik, hogy azt a képi részletességet, amit a nagy felbontásnak köszönhetünk, a folyamatos „zsezsegés” határozottan lerontja. A fény gyengülésével gyorsan nő a zaj, és ezen csak ront, ha csökkentjük a felbontást, a leghasználhatóbb képet még így is 800x600-as méretnél vagy a kamera natív felbontásán értük el. Ami nagyobb gond, hogy a zaj olyan mocorgást idéz elő a képen, hogy a normál körülményekre kalibrált, betörőket jelezni hivatott mozgásérzékelő folyamatos riasztásba kezd. Na nem mintha történne emiatt bármi a piros négyzet folyamatos villogásán kívül. Legalábbis ugyanazzal az FTP szerverrel, amelyre a többi Vivotek kamera mukkanás nélkül feltöltötte az események képeit, az IP7138 nem tudta felvenni a kapcsolatot. Ennek okára nem sikerült rájönnünk. A megapixeles felbontással, a kétirányú hangátvitellel és a PoE-támogatással a Vivotek kétségtelenül jó irányt vett, de ezen a terméken lenne még mit csiszolni...

A PT3122 zokszó nélkül tette, amit kértünk tőle. Képminősége legjobban a középső felbontásban tetszett; a legnagyobb felbontás esetén (ez egyébként is interpolált kép, hiszen a szenzor 512x582 pixeles) a mozgó objektumok képe elmosódásra hajlamos volt, és gyorsabb kameramozgásoknál is ugyanezt tapasztaltuk. A kamera romló fényviszonyok között is meglepően sokáig használható képet szolgáltatott. A szomszéd szobából beszűrődő, minimális fény mellett személyazonosításra már nem volt alkalmas, azonban a tárgyakat, a helyszínen zajló cselekményt egész jól fel lehetett ismerni így is.

Az FTP szerverre feltöltött állóképek hasonló fájlméretűek voltak, mint az IP2122 esetében, kevésbé sújtotta viszont a minőséget a tömörítés miatt előálló blokkosodás, ez pedig határozott előnyt jelentett a képen látható személyek azonosíthatósága szempontjából.

A PZ6124 munkára fogása zökkenőmentesen zajlott, sem a kezelhetőséggel, sem az automatikus funkciókkal szemben nem volt kifogásunk. A kamera rendszerint magától megtalálta a helyes élességet; persze ha egy képkivágásban közeli és távoli tárgyak is láthatók, és a mélységélesség nem elég az összes befogására, akkor nekünk kell korrigálnunk, de a távvezérlési lehetőségnek köszönhetően ez nem gond. A legnagyobb (Double) felbontás itt is nagyobb a CCD natív felbontásánál, míg a közepes (Normal) kisebb annál – a képminőséget a közepes felbontásnál ítéltük a legjobbnak. A fehéregyensúlyt a kamera jól eltalálta, a manuális állítgatás tesztkörnyezetünkben inkább csak rontott a minőségen. A PZ6124 végre magától kikapcsolta a mozgásérzékelést is, ha pásztázni kezdtünk vele.

A PZ6124 által az FTP szerverre feltöltött fotók jellemző fájlmérete inkább a 20 kB körül volt, ami kisebb tömörítést jelent, ennek köszönhetően pedig élesebb, jobb minőségű képeket. A fájlok neve video előtaggal kezdődik, ezt dátum és időpont követi, majd egy sorszám, végül egy utótag utal a riasztást kiváltó eseményhez való viszonyra (pre, trg, pos). A praktikus nevezéktan révén könnyen visszakereshetők az események, ugyanakkor a fájlkezelőben ábécérendben megjelenő képek egyúttal időrendben is maradnak.

A kamera iránti szimpátiánkba rosszallás is vegyült, ugyanis a feltöltött képek többsége furcsán töredezettre sikerült – kontrasztosság ide vagy ode, ezek ebben a formában használhatatlanok. Először kiiktattuk a böngészőben futó klienst, hogy a kamerának ne kelljen „kétfele figyelnie”, majd ellenőriztük hálózatunkat: a kamerától eltekintve vezetékes és vezeték nélküli helyi hálózatunkon is adáscsend honolt, a távoli FTP szerver sem tűnt leterheltnek. Ezek után újra próbálkoztunk, de az eredmény ugyanaz volt. A kamera processzora nincs felnőve a feladathoz, esetleg enyhébb, firmware-frissítés útján orvosolható problémáról van szó? Nem tudjuk, csak reméljük az utóbbit, mert egyébként jó kis eszköznek tartjuk a PZ6124-et.

Végül meg kell említenünk, hogy minden kamerához adnak olyan szoftvert, mellyel egyszerre több kamera képe figyelhető és tetszés szerint elmenthető, visszajátszható, illetve melyen keresztül ugyancsak el lehet érni a fent leírt webes konfigurációs felületeket. Az IP2122-höz a szoftver egyszerűbb, legfeljebb négy csatorna képét kezelő, ST2202 jelű változatát mellékelik, a többivel a 16 csatornás ST3402 érkezett a CD-n.

A Vivotek minden esetben részletesen közli a kamerák konfigurálását és vezérlését lehetővé tevő HTTP/CGI interfész leírását, így azok másféle kezelőprogramokba is integrálhatók. Az IP2122 esetében a konfigurációs fájl FTP protokollon keresztül is feltölthető a kamerába, illetve néhány funkció Telneten keresztül is elérhető.