Hirdetés

Visszaélések sms-sel

Visszaélések az emelt díjas sms-ekkel

Ha csak néhány pórul járt előfizető mondaná, akár elfogultnak is tűnhetne a vélemény, ám a szabályozás lyukait és a mobiltelefon-társaságok hozzáállását tekintve úgy tűnik, megállja a helyét az észrevétel: az emelt díjas sms-es átverésekkel kifejezetten jól járnak az operátorok.

Nincs egy éve, hogy bevezették az úgynevezett fogadott emelt díjas sms intézményét, ami annyit jelent: az fizet, aki sms-t kap. Elvileg az érdeklődőknek (akik például napi horoszkópot, sporteredményeket, tőzsdei árfolyam-ingadozásra figyelmeztető üzenetet rendelhetnének meg ily módon) fel kell iratkozniuk, azaz egy sms-ben jelezniük kell, hogy hajlandóak fizetni a megrendelt üzenetekért, ám ez a korlát könnyen megkerülhető. Egy vállalkozás rögtön a szolgáltatás indulásakor bugyuta kérdést tett fel hirdetéseiben, a nyereménnyel kecsegtetett hiszékenyek pedig elküldött üzeneteikkel valójában feliratkoztak, azaz fogadókészségüket jelezték az új szolgáltatás iránt.

A mintegy fél évvel ezelőtti eset már lezárult: a mobilszolgáltató nyomására a tartalomszolgáltató felhagyott a megtévesztő hirdetéssel, azonban a pórul jártaknak nem sok esélyük volt a pár száz forintos díj visszaszerzésére.

A csalfa tartalomszolgáltatók azóta számos más módon próbálkoztak – nemcsak a fogadott, hanem a küldött emelt díjas üzenetekkel is –, néhányan ismét ráfaragtak, a telefontársaságok leállították a szolgáltatást, de díjvisszatérítésről – egyetlen, különösen pofátlan átverést leszámítva – szó sem esett.

Átláthatatlan rendszerek

A magyarázat részben a rendszer bonyolultságában rejlik. Az előfizető – aki a mobiltársaságnak fizet – rengeteg áttétellel kapcsolódik a voltaképpeni tartalomszolgáltatóhoz. Aki a kért tartalmat adja, először egy emelt díjas számot szerez. Ezt szinte bármelyik telefontársaságtól kibérelheti, de jellemzőbb, hogy olyan, úgynevezett aggregátor céghez fordul, amelyik az egyik telefonos céggel szerződött. Előfordul, hogy más adja a telefonszámot és megint más az informatikai hátteret. Ebből következik, hogy egyetlen emelt díjas sms ára is több vállalkozás közt oszlik meg. A legtöbbet – jellemzően az sms árának a felét – maguk a mobilszolgáltatók tartják meg. Ez jelzi azt is, miért ilyen lomhák a telefontársaságok: az előfizetőket megkárosító sms-eken számukra csak haszon van.

Az sms árát az ügyfél gyakran nevesincs vállalkozásoktól – a már említett tartalomszolgáltatótól – kérheti vissza, s nem a mobiltársaságtól. Könnyen előfordulhat azonban, hogy a legfeljebb néhány ezer forintos tételért folytatott küzdelem ennél jóval többet felemészt: kideríteni, melyik cég a tartalomszolgáltató, hol székel, hogy kell a díjvisszatérítést kezdeményezni, esetleg néha rájuk csörögni, hogy utaljanak már – csak a telefonköltség többe van, mint az elbukott összeg. Miután pedig az átverős tartalomszolgáltatók az sms árának csak a töredékét kapják meg, ám a teljes összeget kellene visszatéríteniük – ráadásul maga az ügyfélszerzés sem mindig etikusan történik –, ragaszkodnak bevételeikhez.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha egy teljesen korrekt szolgáltatást rendel meg az ügyfél, csak éppen valami gikszer következtében nem, vagy nem azt kapja, amit kért: a tartalmat kínáló ezerszer inkább kárpótolja egy másik szolgáltatásával, semmint saját zsebből kipótolva visszaadja a pénzt.

Amikor nem véd törvény

Súlyosbítja a helyzetet, hogy egy szolidabb átverést követően a rendőrség akként nyilatkozott: az előfizető ráutaló magatartásával elfogadta a szerződési feltételeket, a szolgáltatást igénybe is vette, így az ügy a polgári jog hatálya alá tartozik – nyomozást tehát nem indít, az érintett ügyfél a bíróságon érvényesítheti igényeit. Az, hogy a tartalmat adók hirdetései nem mindig felelnek meg egy erről szóló kormányrendeletnek, legfeljebb a mobiltársaságot érdekli: ilyenkor egy ejnye-bejnye, súlyosabb esetben szerződésbontás jár, de sem a rendelet, sem más törvény nem teszi automatikussá, hogy a károsultak visszakapják a pénzüket, és persze a telefontársaságok nem is tesznek semmit ennek érdekében.

A jelenlegi szabályozatlan helyzetet jellemzi, hogy a telefontársaságok akkor is továbbutalják az esetleg épp az általuk kirúgott tartalomszolgáltatónak a pénzt, ha a számlázás időigényességéből adódóan az csak hónapokkal később – a szélhámosság napvilágra kerülését követően – érkezik be.

Egyes távközlési jogászok szerint a nem mindennapi ex-lex állapotot legfeljebb egy jogerős bírósági ítélet tisztázhatná, ha kimondja: a kétértelmű vagy hiányos hirdetés miatt emelt díjas sms-t küldők – nem tudván arról, hogy valójában milyen szolgáltatást is vesznek igénybe – nem is állnak szerződéses jogviszonyban a tartalomszolgáltatóval. Egy ilyen pert azonban valamelyik károsultnak kell indítani – a költségek azonban, még ha utólag meg is térítik, vélhetően mindenki kedvét elveszik attól, hogy évekig küzdjön olykor csupán pár száz forintos tételért.

 

Emelt díjas hívással vagy sms-sel kifizethető összegek felső határa (forint)
    mobilról vezetékesről  
06-90 percdíjas 1000 1000 hívás vagy sms
06-81 egyszeri díjas n.a. 4000 csak hívás
fogadott sms* egyszeri díjas 500 csak sms
*nincs kijelölt számmező

CHIP Magazin

  • Kapcsolódó cégek:

Előzmények

  • IT-bukták: A fantom halála

    Néhány éve hatalmas hírverés övezte az Infinium Labs Phantom nevű játékkonzolát, amely – nevéhez hűen – azóta sem került piacra.

  • Veszélyben a nyílt forráskód?

    Az Oracle és más óriások akvizíciói egyesek szerint komoly veszélybe sodorhatják a nyílt forráskódra alapozó mozgalmat.

  • Üzemanyagcellák - valódi mobilitás

    Mostanában mintha felgyorsult volna a kutatás üteme; 2007 már az üzemanyagcellák éve lehet.

  • Vissza a természetbe!

    A polgári helymeghatározó eszközök pontosságának növekedése egy új hobbi, a geocaching létrejöttéhez is hozzájárult.

Hirdetés