Ez már nem játék, túl jó ahhoz

„Hol késik Endre?”

„Most telefonált, sajnos erős hóvihar volt Münchenben, egy óra késéssel tudott csak felszállni.”

Endre nem utas, nem légiutas-kísérő és nem is pilóta. Azaz nem igazi pilóta. Endre szimulátoros pilóta. Endre nagyon szeret repülni. Endre is virtuális hobbit űz, hisz ma már virtuális világok, virtuális életek, virtuális hadi ütközetek, virtuális sakkmérkőzések és virtuális autóversenyek korában élünk. A virtuális repülés is létezik, és köszöni, jól van.

Ez már nem játék

Az első széleskörűen ismert repülést szimuláló szoftver, a Microsoft Flight Simulator 1 1982-es megjelenésekor még álmodni sem mertünk volna azokról a számítástechnikai audiovizuális megvalósításokról, amelyeket manapság már természetes, mindennapos jelenségeknek tartunk. Mit láthattunk volna a nyolcvanas évek elején a monitorunkon, ha repülőgép-szimulátorozásra szántuk volna szabadidőnket? Legjobb esetben is négy színt, egy választható repülőgépet, egyetlen árva panelt néhány műszerrel, illetve húsz elérhető repülőteret – mai szemmel nézve mindez kétségkívül megmosolyogtató teljesítmény. Nem túlzok akkor, ha azt állítom, a Flight Simulator 1 és a ma elérhető repülőgép-szimulátoros technológiai megvalósítások összehasonlítása olyan, mintha a Price of Persia 1-et és a Crysist próbálnánk meg grafikailag összemérni.

Hol tart ma a virtuális repülés? A számítástechnika fejlődésének és az internet adta lehetőségeknek köszönhetően a repülőgép-szimulátoros pilóták egyre bővülő nemzetközi csapata eljutott arra a szintre, amikor már nélkülözhetetlen a valódi repülésből származó ismeretanyagok jelentős hányadának elsajátítása. Aki látta már valaha egy utasszállító repülőgép pilótafülkéjét belülről, pontosan tudja, mennyire összetett és – látszólag – bonyolult rendszerről van szó. Nos, szinte ugyanezt láthatjuk viszont a saját otthoni monitorunkon is, úgyhogy előzetes tanulmányok nélkül ne is várjuk, hogy képesek leszünk biztonságosan üzemeltetni egy elsőre ártalmatlannak tűnő virtuális repülőgépet.

A mai legnépszerűbb kereskedelmi forgalomban kapható repülést szimuláló program, a Microsoft Flight Simulator 9, illetve a legújabb a Microsoft Flight Simulator X adta vizuális megjelenítési lehetőségek és a lemodellezhető repülési paraméterek tehát a közelmúltban új dimenzióba terelték a repülésre fogékony „fotelpilótákat”. A monitoron elénk táruló változatos világkép már jól felismerhető, a szimulált repülőgépek rendszerei egyre inkább tükrözik a valódi repülőgépekét, az időjárást pedig az interneten keresztül valós meteorológiai jelentések alapján hozzák létre a programban. Vagyis ha (az igazi) Ferihegyen esik, a virtuális Ferihegyen is esni fog, ha orkán tombol a szimulált oslói repülőtéren, akkor ép ésszel meg se kíséreljük a felszállást a virtuális Oslóban.

A legvalósághűbb élményt a különféle virtuális szimulációs hálózatok adják, ahová felcsatlakozva nem csupán más pilótákkal találkozhatunk a „légtérben”, hanem légiforgalmi irányítókkal is, akik szintén az otthoni számítógépük segítségével csatlakozva, a valódihoz megszólalásig hasonlító radarkliens programon keresztül tartják a kapcsolatot a repülőgépekkel és nyújtanak légiforgalmi irányítói szolgáltatást; természetesen ezt – akárcsak a szimulátoros pilóták – pusztán hobbiból, szórakozásból teszik.

Az egyik legnépszerűbb virtuális légtér a VATSIM (Virtual Air Traffic Simulation Network) több szerverrel üzemel, és egy egyszerű kliensprogramon keresztül érhető el, amely kiegészítő szoftverként fut a Microsoft Flight Simulator alatt. A pilóták és a légiforgalmi irányítók voice-over-IP technológiával léphetnek kapcsolatba egymással, amely a valós életben használt rádióforgalmazást szimulálja. A hálózat célja a légi forgalom minél valósághűbb szimulációja, amelynek értelmében a kommunikáció pilóta és irányító között pontosan olyan kifejezések és szabályok szerint zajlik, mint a valóságban. Nem csoda, hogy egyre több valódi pilótanövendék csatlakozik fel a VATSIM-re gyakorlásképpen, hiszen a hálózat ingyenes, éjjel-nappal, az év minden napján elérhető, a cél pedig közös – viszont a virtuális repülőgépen nem ülnek valódi utasok.

Mivel a világ összes repülőterét és azok épületeit, kifutópályáit, gurulóútjait, dimbjeit-dombjait fizikai képtelenség lenne néhány gigabájtnyi adatmennyiségbe zsúfolni, néhány kivételtől eltekintve közvetlenül telepítés után elég sivár, mondhatni „default” tájkép fogad bennünket. A Microsoft szerencsére nem csukta rá az ajtót a fejlesztőkre, így a felhasználói élmény fokozására komplett iparág fejlődött ki annak érdekében, hogy a szimulátoros pilótáknak mindenféle kiegészítő anyagokat gyártsanak. Az Alpok nagyfelbontású tájegységeinek a szimulátor programba integrált képeitől kezdve a Himalája legeldugottabb repülőteréig, ingyenes és fizetős megoldás keretében, szinte az égvilágon minden formában készültek már a látványvilág fokozására szánt kiegészítők. E módon nyílt lehetőség arra is, hogy az alapmodelleknél sokkal résztelesebb repülőgépek jelenhessenek meg a piacon, míg végül eljutottunk egy virtuális Boeing 747-es szimulált pilótafülkéjébe, amelyről egy igazi 747-es kapitány is csak annyit mondott, hogy olyan (leszámítva a monitort), mintha csak dolgozni menne.

Ha ez még nem lenne elég, a valósághűség határait tovább feszegetve sorra alakultak és alakulnak meg az igazi légitársaságok mintájára működő „virtuális légitársaságok”. Hazánkban természetesen a Malévot sikerült a szimulált égboltra költöztetni.

A Malévnál is kiválóan működik a virtuális közösség

Még egy ok a repülésre

Néhány lelkes ifjú az évezred elején nagyot gondolt, és valósághű közösséget szervezett az egyre több tagot számláló magyar szimulátoros társaság számára. A Malév Hungarian Airlines Virtual 2003 őszén kezdte meg működését, majd ezt követte egy hivatalos megállapodás 2004 tavaszán a Malév Hungarian Airlinesszal, melynek eredményeképpen egy máig tartó szoros kapcsolat él az anyacég és virtuális mása között. A Malév folyamatosan rendelkezésre bocsátja virtuális csapatának menetrendjeit, útvonalait, flottaspecifikációit és üzemeltetési szabályzatait. Így elmondhatjuk, hogy a Malév VA a szimulátoros keretek között a lehető legvalósághűbben modellezi a valódi Malév működését, elsősorban természetesen a pilóták szempontjából.

A Malév Virtualnak jelenleg közel száz aktív státuszú pilótája van, az állományba folyamatosan vesznek fel új tagokat. Mivel a virtuális Malév magas színvonalra, minőségi munkára törekszik, a jelentkezők abban az esetben repülhetnek a Malév színeiben, amennyiben megalapozott repülési ismeretekkel rendelkeznek és megfelelnek a szakmai követelményeknek. Ezért az új tagoknak, ha még soha nem foglalkoztak a repüléssel, komoly ismeretanyagot kell elsajátítaniuk, és sokat kell gyakorolniuk, hogy valósághű üzemeltetési eljárások keretében teljesítsék a rájuk bízott járatot – legyen az egy rövid Budapest–Szófia, vagy akár egy embert próbáló, több órán át tartó repülés. A magas színvonal biztosítása érdekében a pilóta legfontosabb manővereit egy virtuális fekete doboz rögzíti, majd az adatokat tapasztalt supervisorok ellenőrzik és értékelik.

A Malév Virtual pilótái között akad középiskolás diák, egyetemista, mérnök, rendőr, jogász, egyéni vállalkozó, valódi légiforgalmi irányító, légiutas-kísérő és természetesen több, a valós repülés közelében dolgozó vagy tanuló ifjú, középkorú vagy éppen idősödő lelkes aviátor. Amellett, hogy szabadidejük egy részében virtuális járatokat repülnek, folyamatosan képzik magukat, hogy még nagyobb szeletet sajátítsanak el a valós repülés ismeretanyagából. Szerencsére napjainkban a világhálón több ezer könyvoldalnyi anyag áll szabadon rendelkezésére bárkinek, aki késztetést érez arra, hogy belevesse magát az aerodinamika, a repülésmeteorológia vagy akár a légi navigáció rejtelmeibe. A lehetőség bárki előtt nyitva áll.

Természetesen a virtuális légtér leginkább este és hétvégenként népesül be, hiszen a legtöbb szimulátoros pilótának ekkor van lehetősége időt szakítani kedvenc hobbijára. Éppen ezért a pilóták a légiforgalmi irányítókkal karöltve az ilyen időszakokra terveznek olyan eseményeket, amelyeknek célja a lehető legnagyobb forgalom koncentrálása egy bizonyos repülőtérre, országra vagy országrészre, esetenként több országrészre vagy akár kontinensszeletre. Különösen népszerűek az olyan események, ahol egy valós repülőtér forgalmát igyekeznek reggeltől estig szimulálni, hiszen ekkor várható a legnagyobb irányítói lefedettség és a legtöbb virtuális légi jármű mozgása, néha még a valóságot meghaladó mértékben is.

2007 nyarán a Malév VA csapata egy eddigi példátlan ötlettel állt elő, melynek találóan a Malév Real Operations Day nevet adták. Kora reggeltől másnap reggelig a Malév Virtual a valódi Malév összes aznapi menetrend szerinti és charterjáratát valós időben teljesítette, azaz pontosan akkor indultak a Malév-járatok a virtuális légtérben, mint az igaziban – e módon könnyűszerrel megtörténhetett volna akár az is, hogy az otthoni fotelből navigáló pilóta az ablakon kitekintve „saját magát” látta volna emelkedni, majd eltűnni a felhők között. Úgy tűnik, ezen a ponton a szoftver megszűnik szoftver lenni, a játékos pedig nem játékos többé: valódi és mű, fém és pixel eggyé olvad – ilyen élményt talán egyetlen számítógépes program sem tud nyújtani.

Mintegy tükröt tartva a valóság és a szimuláció közé, a szimulátoros pilóták egy olyan közösséget alkotnak, amelynek kétségkívül egyedüli igaz célja a repülés feltétlen és odaadó szeretetének terjesztése. Természetesen a társulat fiatalabb tagjai közül többen a valódi repülésben képzelik el jövőjüket; nemritkán a virtuális repülőgép vezetésével járó új élmények, ingerek következtében. A „másik oldalon” a magyar virtuális légiforgalmi irányítás, a Vacchun a közelmúltban immáron második tagját ünnepelte a valódi légiforgalmi irányítók soraiban. Nem lennék meglepődve, ha a közeljövőben pilóta és légiforgalmi irányító már régi ismerősként üdvözölné egymást a valódi légtérben.

Mielőtt elfelejteném, Endre végül csak negyedórát késett, mert Ausztria fölött sajnos kifagyott a repülőgépe. Az utasok sikeresen teleportáltak, és a holnapi géppel jönnek haza.

Ifj. Zettner Tamás