Hirdetés

Veszélyben a nyílt forráskód?

Veszélyben a nyílt forráskód?

Hét évvel ezelőtt, 1999-ben Ethan Galstad elhatározta, hogy vállalkozást indít barátjával közösen. A teendők között szerepelt egy olyan szoftver beszerzése, amely figyeli a hálózatot, és jelez minden problémát. Nem engedhették azonban meg maguknak egy kereskedelmi forgalomban lévő ilyen funkciójú program megvásárlását sem, így Galstad fogta magát, és elkészítette saját alkalmazását. Ezt aztán feltette egy weboldalra, ahonnan bárki ingyen letölthette és megtekinthette a forráskódot.

Galstad eredeti üzleti elgondolása megbukott, azonban az általa írt szoftver hihetetlen népszerűségre tett szert. Több mint 50 ezer cég töltötte le a Nagios néven futó nyílt forráskódú projektet, és bízta rá a hálózatfigyelést. A most 31 éves Galstad más programozókkal együtt folyamatosan fejleszti a szoftvert, miközben tanácsadással keresi a betevőt.


[+]

Történetünk főszereplője tehát egyike azoknak, akik e mozgalom kerekét hajtják. A legismertebb, legnagyobb hatású nyílt forráskódú projekt az ingyenes Linux. De emellett számos olyan projekt is fut, amelyekben olyan szoftvereket fejlesztenek, amelyekért egyébként súlyos összeget kellene fizetni. E projekteket önkéntesek hada támogatja, összességében több tízezernyi programozó, akik az általuk írt kódsorokat a neten keresztül osztják meg egymással és mindenkivel.

A sikerük óriási hatással volt az egész IT iparágra. A Linux ott van a világ szervereinek több mint egynegyedén, így a Windows teljes jogú riválisává fejlődött. A nyílt forráskódú megközelítés elég nagyszabásúvá vált ahhoz, hogy az IBM és a Sun a fő támogatójává váljon. Még arról is szárnyra keltek biztató – ám azért első hallásra kissé bizarrnak ható – hírek, hogy a félvezetőiparban is előállnak hasonló megközelítéssel.

Hirdetés

Szőröstül-bőröstül

A sikertörténet ellenére azonban az elmúlt hónapokban a nyílt forráskódú közösségen komoly aggodalom lett úrrá. A szoftveróriás Oracle hirtelenjében bekebelezett két kis, nyílt forráskódú programokat fejlesztő céget, és már célba is vette a harmadikat. Többen azt gondolják, hogy ez egy újonnan kibontakozó trend első tetten érhető jele: az erős lábakon álló, vagyonos óriáscégek felvásárolják az ígéretes, nyílt forráskóddal dolgozó vállalkozásokat. Így sok idealista, aki azért dolgozott, hogy alternatívát kínálhasson a nagy mogulok termékeivel szemben, egyszerre csak fogaskerékként ott találja magát bennük. Amikor a profit termelése válik a fő céllá, épp azok a tényezők vesznek el, amelyek korábban a nyílt forráskódú projekteket éltették.

A félelem tehát nem alaptalan: még néhány kivásárlás, és a nyílt forráskódú mozgalom komolyan megroppanhat. Rengeteg programozó a szabadidejében, éjszakánként, hétvégenként szűri a bugokat, írja a javításokat, mert úgy érzik, munkájukkal valami értékeset teremtenek. Megmarad-e a motiváció, ha holnapután valamelyik óriás taposómalmában találják magukat?

Az Oracle, amely egyik pillanatról a másikra az egyik legvehemensebb gyűjtögetővé vált e téren, hajlíthatatlannak látszik. Miután bekebelezte az Innobase Oy-t és a Sleepycat Software-t, már a JBoss-ra feni a fogát – egy open source cégre, amely middleware-eket készít. Értük 500 millió dollárt tenne az asztalra. Az Oracle-hoz közel álló források szerint mindez ráadásul csak egy átfogóbb bevásárlókörút kezdete. Ezek a cégek általában semmit vagy szinte semmit nem kérnek közvetlenül a szoftverért, azonban szép summához jutnak az előfizetési díjakból. Az Oracle fejese, Lawrence J. Ellison egy befektetői konferencián nemrég egyértelműen jelezte cége újkeletű törekvését: „Agresszíven betörünk a nyílt forráskód birodalmába”.

Újak és régiek

Hosszú évtizedekig egyetlen „embertípus” törődött a nyílt forráskóddal, a guru, aki kólát szürcsölve, éjszakába nyúlóan írta a kódot. A mozgalom viszont mára rendkívül széleskörűvé vált, divatos kifejezéssel élve mainstream lett. Az IBM e mozgalom egyik éllovasa: nagy erőkkel propagálja a Linuxot, és a rajta dolgozó legjobb mérnököket édesgette magához. A mamutcégnél több mint 900-an dolgoznak nyílt forrású projekteken.

Röviden a nyílt forráskódról

A nyílt forráskód (open source) mozgalom kezdetei a 60-as évekre nyúlnak vissza, amikor néhány programozó elkezdett kódokat cserélgetni egymás között. Az elnevezés abból ered, hogy a résztvevőknek, akik a kódot készítik, nyíltan meg kell osztaniuk azt másokkal. A legismertebb nyílt forráskódú projekt a Linux, amelyet 1991-ben készített el a már életében legendává vált finn programozó, Linus Torvalds.

A Linux óriási sikernek örvend, jelenleg a világ szervereinek egynegyedén fut. A nyílt forráskódú mozgalomban résztvevők száma mára több százezerre duzzadt, sokan közülük fiatalok, idealisták, és erősen küzdenek a begyöpösödött céges szemlélet és érdekek ellen. Mára a vállalatok jelentős része az alacsonyabb költségek és a rugalmasság miatt szívesen használ nyílt forráskódú szoftvert – megkezdték adatbázisaik és a middleware lassú cseréjét.

A külső forrásból befolyó pénz mostanra két, párhuzamos nyílt forrású „világot” kreált. Az egyik oldalon vannak a „hagyományos” beállítottságúak, akik már régóta jelen vannak, és általában nem adják el magukat külső befektetőknek. Aztán ott vannak az „újak”, akik befektetői pénzeket fogadnak el, hogy kiépíthessék az üzletüket. Számukra a nyílt forráskód nem a közösségről szól, inkább egyfajta marketing. Amikor a hagyományőrzők befektetői pénzt fogadnak el, gyakran átkerülnek a másik csoportba.

Galstad is többször kapott már ajánlatokat befektetőktől, akik részt kívántak volna vásárolni a Nagiosból. Eddig azonban ellenállt a „csábításnak”. Olyan példák lebegnek a szeme előtt, mint a Linux vagy a Firefox, amelyeket nonprofit alapítványok támogatnak, így nem adhatók el.

Mások azonban a kívülről jövő pénzt segítségnek látják olyan szempontból, hogy így használható, széles körűen támogatott szoftvert adhatnak a felhasználók kezébe. Teodor Danciu, egy román programozó három évvel ezelőtt vágott bele a JasperReport üzleti elemzőprogram készítésébe. Ezt ma már több mint százezer cég töltötte le. Éjszakánként és hétvégeken fejlesztette, mígnem népszerűsége olyan méreteket öltött, hogy egyedül már nem tudta kezelni. A programot így megvásárolta egy Szilícium-völgybeli induló cég, amely JasperSoftra változtatta a nevét, és Danciut is felbérelte programozónak. Az ügyes román szakember végre azt csinálhatja, amit szeret: teljes munkaidőben foglalkozhat a programjával, miközben pénzt is kap érte. Eközben a support is kielégítőbb lehet. Csak egy a bibi: a program most már jogilag nem az övé...

A példakép: Torvalds

A Linux-ikonnak tekinthető finn Linus Torvalds hasonló pályát futott be. A közösség és pénz határán járja kötéltáncát – méghozzá példaértékűen. Továbbra is menedzseli a Linux kódját, miközben a dolog üzleti részét olyan cégekre hagyja, mint a Red Hat, a Novell, vagy a nonprofit OSDL (Opern Source Development Labs). Torvalds fizetést kap az OSDL-től, míg a Linux számos további fontos fejlesztője olyan cégeknél dolgozik, mint az IBM vagy az Oracle. Torvalds bizakodó, mert szerinte az open source cégeket ugyan megvehetik, a közösséget magát nem. Amennyiben az Oracle rossz irányba viszi a megvásárolt szoftvert, a készítők belevághatnak egy új projektbe, felhasználva a nyílt forráskód azon részét, amelyiket csak szeretnék. Ez komoly sebet ejthet az Oracle-ön, a kifizetett milliók nyomban kidobott összeggé válhatnak.

Csöndes Áron

Hirdetés

Azóta történt

  • Visszaélések sms-sel

    Az emelt díjas sms-ekhez kapcsolódó szolgáltatások laza jogi szabályozása miatt sokan csak utólag kapcsolnak, hogy átverték őket.

Hirdetés