Hirdetés

Toxic X1900 XTX - csúcskártya vízhűtéssel

Sapphire Toxic X1900 XTX

A mai csúcskategóriás ATI videokártyák bizony szakasztott egyformák. Hajdanán a Radeon 8500 vagy a 9000-es széria idejében még többféle áramköri felépítés létezett. Bizonyos gyártók speciális monitorozókkal és feszültségállítókkal egészítették ki termékeiket, és megannyi színkombinációval találkoztunk; egyes gyártók termékeit már színükről fel lehetett ismerni. Ahogyan egyre összetettebbek lettek a kártyák, kezdtek egyre jobban hasonlítani is egymásra. Ma már oda jutottunk, hogy minden ATI Radeon X1800 és X1900 megszólalásig hasonlít egymásra: pirosak, nagyok. Csak a hűtésük és a dobozuk, no meg a benne található körítés szokott különbözni. A legerősebb X1900 XT és XTX esetében még a hőleadó is szinte mindig ugyanaz az agyonunt, hangja miatt agyonszidott, de kétségkívül hatékony batár.

Hirdetés

Ezzel a hagyománnyal szakított a Sapphire, amikor életre hívta Toxic sorozatát. A szokásosnál jellemzően magasabb órajelű kártyák egyedi hűtést kaptak, leggyakrabban az Arctic Cooling aktuális ATI Silencerét. Ahogyan egyre több gyártó vette át az Arctic Cooling hűtőt, a Sapphire szükségét érezte, hogy újra valami egyedit alkosson. Mivel a Zalman speciális hűtői is gyakran jelentek meg a konkurensek termékein, még merészebb lépésre volt szükség. A Radeon X850 XT királysága idejében felröppentek hírek egy speciális, folyékony fémmel hűtött Sapphire Blizzard kártyáról, mely végül nem került a nagyközönség elé. A következő Blizzard már X1900 XTX-alapokra épített, és egy gyors átkereszteléssel mai tesztalanyunk, a Sapphire Toxic X1900 XTX lett belőle.

Már a termetes dobozon is látszott, hogy nem szokványos kártyával van dolgunk. Az átlátszó műanyag mögött vastag habszivacs volt, belsejében a nagy videokártyával.

Mielőtt a VGA vizsgálatát megkezdtük, vetettünk egy pillantást a körítésre. A kimeneti, HDTV-s és bemeneti kábelköteg mellett kaptunk két DVI/D-Sub átalakítót, egy-egy RCA és S-Video kábelt, valamint hattűs PCI Express tápcsatlakozót. Ahogyan a kábelek, úgy a két-két meghajtós és médiakezelő szoftverekkel megtöltött DVD sem nevezhető extra felszerelésnek; igazán mellékelhettek volna egy CD-tartót, kulcstartót vagy valami játékvezérlőt, esetleg egyéb apróságot.

A kártya, de főleg hűtésének látványa el is feledtette velünk a körítést. Két csővel egy hatalmas fekete valami kapcsolódik a videokártyára, azon belül is a GPU fölötti blokkra. Ebben a rendszerben is cseppfolyós anyag áramlik, úgy mint a korábbi Blizzardban, de már kevésbé exkluzív, egyszerű hűtővíz. A megoldás valójában a Thermaltake-től származik, csak néhány módosítás és pár sapphire-ös részlet került rá.

A GPU-ra telepített blokkon Sapphire címke feszít. Körülötte a memóriamodulokat alacsony, alumíniumból készült bordák hűtik, melyek, úgy tűnhet, nem kapnak majd levegőt; szellőzésükre később visszatérünk. A folyadékot szorítókkal biztosított csövek szállítják.

Bár első látásra nem úgy tűnik, maga a blokk nagyon egyben van. Eltávolítani a hátoldali négy csavar kitekerése után lehet, szóval egyszerűbb levenni, mint a gyári hűtőt. A GPU felőli oldalon látható négy csavarra csak akkor lenne szükségünk, ha a teljes Thermaltake készletet vásároltuk volna meg, és más, nem Radeon X1800 vagy X1900 kártyára szeretnénk felszerelni a blokkot.


A fekete csöveken Thermaltake feliratok árulkodnak a vízhűtés származásáról

Részletek

A hűtést eltávolítva látszik, hogy a hőleadót, ventilátort, pumpát és tartályt rejtő doboz nem olyan testes, mint a Thermaltake Tidewater, amely két bővítőkártyahelyet foglal el. A Toxic X1900 XTX egysége csupán egy kártyafoglalat szélességű. A vékonyabb tokba vékonyabb ventilátor és sejthetően kisebb hőleadó zóna került. A 12 voltról üzemelő pumpát egy kék kábelharisnyába bújtatott vezetékpár eteti, mely négytűs perifériacsatlakozóban végződik.

A blokkot közelebbről szemlélve, látszik, hogy rézből van, és a GPU peremére biztonsági keret is került, nehogy csavarozás közben megsérüljön a drága szilíciumlapka. A vékony csöveket fogóval gyorsan és könnyedén eltávolítható bilincsek fogják, így a későbbiekben a blokkot akár kiegészítő radiátorral is használhatjuk majd.

A nagy fekete tartály hátoldalára is került egy Sapphire matrica. Ahogy a képen is látható, a ventilátor erre az oldalra is fúj egy kis levegőt, amit elsősorban a memóriamodulok bordái hasznosítanak majd. Az egységet PCI vagy PCI Express foglalatba kell támasztani és a hátlaphoz is odafogja egy csavar.

A pumpa fölött egy kis kidudorodó ablak van. Nem sokat láthatunk rajta keresztül, csak annyit, hogy belül rugóba húzott csövek tekeregnek. A Toxic feliratos matrica alatt van a picike puffertartály, a ventilátor mögött pedig a hőleadó.

A Thermaltake weboldala szerint a vízhűtés 10 000 óráig utántöltés nélkül is kibírja, a pici pumpa élettartama pedig 40 000 óra. A szivattyú alatti részen, a tartály hátulján találunk egy szintjelzőt és egy töltőkupakot. Itt ellenőrizhetjük a folyadék állapotát, szükség szerint utántölthetjük. Ehhez a művelethez tanácsos kiszerelni az egységet.

A szellőztetésért felelős ventilátor fordulatszáma kétféle lehet. „Low” állásban megközelítőleg 1700-at pörög percenként, „High”-on pedig majdnem háromezret. A kapcsoló csak a ház kinyitásával érhető el, de akkor kényelmesen, mert a hőleadó külső élén van. Lakik mellette egy LED is, ami a vízhűtő működését jelzi. Örültünk volna egy előlapra kivezetett szabályzópanelnek.

A videokártyát beszerelve a GPU-blokk vastagsága miatt a hűtőegységet nem tudtuk közvetlenül a szomszédos kártyahelyre telepíteni, így a rendszer felemésztette a két szomszédos foglalatot. A mai szuperintegrált alaplapok mellett ez nem okoz különösebb gondot, hiszen maradt még 2-3 üres hely. Egy kis szervezéssel két ilyen kártya is elfért volna CrossFire-ben.

Tesztek, értékelés

A speciális hűtésű Sapphire kártyát a referencia Radeon X1900 XTX hűtő és a friss Zalman VF900-Cu ellenében próbáltuk ki. Ezek a levegős megoldások eggyel kevesebb kártyahelyet foglalnak, mint a kompakt vízhűtés, de kisebb méretük miatt talán kevésbé hatékonyak. Az izzasztáshoz hagyományosan FarCry-t használtunk, és a tesztkonfigurációnk is a szokásos, Pentium D 830-alapú rendszer volt:

  • Asus P5WD2-E Premium
  • Intel Pentium D 830
  • Coolink U8-92 processzorhűtő
  • 2 x 512 MB Corsair DDR2-1000 RAM
  • ATI Radeon X1900 XT
  • 160 GB-os Maxtor merevlemez
  • Cooler Master Real Power 550 táp
  • Casetek CK-1020 ház hátul 9,2 centiméteres Coolink ventilátorral

Az első tesztkörben a vízhűtést „High” álláson hajtottuk, a Zalmant maximális, percenként 2400-as fordulatra tekertük, a gyári Radeon X1900 XTX hűtőt pedig stabilan 100 %-os üzemre húztuk. Ekkor a leghangosabb egyértelműen a gyári hűtő volt, hangját a szomszéd szobában dolgozók is zavarónak találták. A legcsendesebb a VF900-Cu volt; lamelláinak köszönhetően az egészséges szélzaj mellett nem sok zavaró felhangot hallottunk. Nem így a Toxic vízhűtésénél. A cső- vagy tölcsérszerűen kialakított hőleadónak enyhe trombitajellege volt, így a gyári hűtőhöz vagy az Arctic Cooling Silencereihez hasonló, nem túl kellemes hangszíne volt. Természetesen halkabb volt a maximumra tekert gyári hűtőnél, de halknak egyáltalán nem neveznénk. Ez nem is csoda, hiszen ventilátora percenként 3000-es fordulat környékén járt.

Hűtésben nagyon közel állt egymáshoz a három homlokegyenest eltérő megoldású termék. A vízhűtés hőmérséklete valamivel lassabban emelkedett, ez azért van, mert a víznek először fel kellett melegednie. Sajnos ez a jelenség a kihűlésre is érvényes volt. A két léghűtő nagyon gyorsan elérte maximumát. A gyári megoldás esetében ez néhány fokkal a Toxic vízhűtés alatt, a Zalmannál néhány fokkal a vizes fölött volt.

A VGA felületi hőmérsékletében is közel volt egymáshoz a három hűtő, de a sorrend megfordult. A leghidegebb a VF900-Cu alatt maradt a videokártya, talán azért, mert annak jobban szétterül a légáramlata. A második helyen a vízhűtés végzett. Harmadik lett a maximumra tekert gyári hűtő, melynek levegője a házon kívülre távozik, így nem tudja megmozgatni a VGA környékén megrekedt hőt.

A második menetben a Sapphire Toxic X1900 XTX hűtését „Low” állásba tettük, ez percenként 1700 körüli fordulatot jelent. A Zalmant 1400-ig tekertük vissza, a gyári hűtést pedig alapértelmezett, automatikus módban hagytuk. Hangra egyértelműen a VF900-Cu volt a leghalkabb. A második helyen végzett a vízhűtés, amely most jóval halkabb volt korábbi produkciójánál, de a Zalmannál sokkal hangosabb maradt. A gyári hűtés 67 %-ig pörgött fel és most is a leghangosabb volt.

A vízhűtés megmutatta, mire is képes valójában! Két konkurensét messze maga mögött hagyta, ráadásul korábbi, maximális fordulatszámon mutatott eredményénél csak néhány fokkal volt gyengébb. Ez annyit jelent, hogy a hőleadó és az egész vizes rendszer már a lassabban járó ventilátorral is megközelítette teljesítőképessége határait. A nagyobb légáramlat – hangosabb ventilátor – nem sokat segített rajta. A jobb működéshez inkább nagyobb hőleadó felületre vagy más áramoltatásra lenne szükség. A leghalkabb Zalman alaposan lemaradt a vizes mögött, de a gyári hűtés sem szerepelt sokkal jobban, közel 10 fokot kapott a Toxictól.

Érdekes, hogy felületi hőmérsékletben is a vizes megoldás nyert. A lehalkított Zalman alacsony légszállítása már csak a második helyre volt elegendő, de a gyári hűtést azért meg tudta előzni.

Értékelés

A Thermaltake-től származó kompakt vízhűtéssel szerelt Sapphire Toxic X1900 XTX vételára 170 000 forint környékén mozog. Standard hűtéses társát nagyjából 20 000 forinttal mérik olcsóbban, a Zalman VF900-Cu pedig megközelítőleg 10 000 forintért kapható. Ha eltekintünk az alig lassabb, de sokkal olcsóbb Radeon X1900 XT-től, akkor azt lehet mondani, hogy a vízhűtés felára 20 000 forint, és 10 000 forinttal drágább az egyik legjobb léghűtésnél.

A többletköltségekért elsősorban egy exkluzív kártyát kapunk, amit nem kell szerelgetni, és a dobozból kirántva máris több és jobb a tucat Radeon X1900 XTX-eknél. Akinek ablakos számítógépháza van, büszkén mutogathatja irigykedő társainak, de emellett halk üzemre állítva sokkal jobban hűt, mint konkurensei és ehhez nem társul komolyabb zaj. A teszteredmények alapján majdani tulajdonosa nyugodtan állíthatja a vízhűtést a halkabbik fokozatba, mert teljesítménye úgy is kielégítő, ezzel a külső szabályozó hiánya már nem is zavaró. Gond lehet két VGA használatakor, mert a hőleadós, pumpás, tartályos egység elfoglal egy kártyahelyet, de ebben az esetben kiegészítő radiátorral, pumpával és tartállyal használhatjuk a GPU-blokkot.

A Sapphire Toxic X1900 XTX exkluzív termék, igazi csúcsmodell. Ára képességeihez mért, de aki ilyet vesz, annak nem kell aggódnia, hogy valamelyik LAN-partin hasonlóval találkozik. Érdekessége mellett hűtésére sem lehet panaszunk, ezért tetszett minősítést érdemel.

 

Sapphire Toxic X1900 XTX

rudi

A Sapphire Toxic X1900 XTX-et a HRP Hungary Kft., a Zalman VF900-Cu-t a Pixel Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.

Hirdetés

Azóta történt

  • Bombázóval a Zalmanok ellen

    Az Evercool lopakodó repülőgépre hasonlító videokártya-hűtőjét versenyeztettük a Zalman legújabb és korábbi csúcsmodelljével.

Előzmények

Hirdetés