Képminőség
A tévé egyik legnagyobb erőssége a színkezelés, a színek megjelenítése. A valósághű, gazdag tónusoknak köszönhetően jól esik ránézni a képernyőre. A túlzott, műanyag hatású harsányságnak nincs nyoma, de ahol arra van szükség, ott az árnyalatok kellőképpen élénkek. Még mindig jó pár olyan tévé vásárolható, amelynél úgy tűnik, mintha egy halványszürke fóliát húztak volna a képernyőre, de szerencsére itt ettől nem kell tartani. A kalibrátorral megtalált, ideálist közelítő beállítások mellett 0.05 cd/m² feketeszintet mértünk, ami azt jelenti, hogy a valós kontrasztarány ilyenkor 1:1640 volt.
A minőségi forrásból származó nagyfelbontású tartalmak esetén, normális beállítások mellett nagyon jól teljesít a készülék, viszont az alacsony felbontású tévéadásokat, videókat nem kedveli. Hajlamos csúnyán zajosodni, pixelesedni olykor, ami a Digitális Zajcsökkentés nevű képjavító funkcióval valamelyest orvosolható, de tökéletesen nem képes kiküszöbölni a hibákat. A felbontás felskálázására hivatott Resolution+-ról gyakorlatilag ugyanezt lehet elmondani. Érdemes tehát ezzel is próbálkozni, ha valaki nem elégedett a végeredménnyel. Az Aktív háttérvilágítás-vezérlést viszont jobb nem erőltetni, hiszen bekapcsolt állapotában az elektronika az aktuális képtartalomhoz igazítja a fényerőt, amivel elméletileg kontrasztos kép érhető el, viszont néha enyhe villogással járhat a használata.
Az Automata fényerő-érzékelést pedig azért felesleges birizgálni, mert aktív állapotában a fényerő a külső fényviszonyoktól függően változik, magyarul az elektronika ismét a felhasználótól függetlenül nyúl bele a beállításokba. Akadozással egyáltalán nem találkoztunk, mindenesetre a ClearScan névre hallgató interpolációs technológia segítségével folyamatosabbá tehető a kép. Ám azért ezzel is érdemes óvatosan bánni, mert túlságosan agresszív fokozaton a végeredmény a szappanoperák képvilágát idézi majd.
Bár a tesztképből kiviláglik, hogy a háttérvilágítást homogénnek nevezni erős túlzás lenne, az átlagos, mindennapi használat során a felhők, foltok nem szúrnak szemet, és a glow effekttel sem találkoztunk. Utánhúzás sem jelentkezett, viszont néhány tévéadásnál megfigyelhető volt egyfajta, az egyes objektumok körül vibráló auraféleség, ami egy idő után kifejezetten zavaróvá vált. A betekintési szög horizontálisan és vertikálisan is jó, tehát teljesen oldalról vagy fölülről is nézhető a kép, az árnyalatok ilyenkor sem kezdenek torzulni. A 16:9 és 4:3 képarány mellett kiválasztható a Mozi és a Super Live mód is, viszont ezek pont ugyanazt produkálták, mint a 16:9, úgyhogy nem igazán világos, pontosan miért is kerültek be a kínálatba. Aki nem akar ezzel vacakolni, az választhatja a dolgát hibátlanul végző automatikus kitöltést is.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
