Amanda - megismerem

A termoelektromos hűtés régóta ismert a tuningosok körében; általában Peltier-elemként emlegetik. Egy olyan megoldásról van szó, ami mozgó alkatrész nélkül, egyenáram hatására egyik oldalán hideget, a másikon meleget produkál. Működési elvének lényegét a XIX. század elején Peltier figyelte meg. Két vezetékből összeforrasztott áramkörben elektromos feszültség alatt az egyik forrasztási pont felmelegszik, a másik lehűl. A mai termoelektromos hűtők lelke egy félvezetőkből felépített Peltier-elem. Működése leginkább a kompresszorokéhoz hasonlítható, csak az összenyomott hűtőközeget itt elektronok helyettesítik. A töltött részecskék az elektromos áram hatására alacsonyabb potenciálú helyről magasabb potenciálúra vándorolnak, energiahiány jön létre, ami hőfelvételt okoz, vagyis hűt. Ahogyan a kompresszornál, a hűtéssel ellentétes oldalon a Peltier-elem is felmelegszik, ráadásul itt számolni kell az elem ellenállásából adódó melegedéssel, valamint a hideg és meleg rész közelsége okozta hőkiegyenlítődéssel. A termoelektromos hűtőknek van egy problémájuk. Kicsi a hatásfokuk, ezért meglehetősen sokat fogyasztanak, és emiatt sok hőt termelnek, amitől valahogyan meg kell szabadulni. Akit komolyabban érdekel a termoelektromos hűtés elvi működése, olvassa el a HKL szakújság kiváló, magyar nyelvű írását.

Kíváncsian vártuk, hogy a Titan mérnökei hogyan küzdöttek meg a nehézségekkel, amikor megtervezték az Amanda hűtőket, melyekben Peltier-elem a főszereplő.

Első látásra az Amanda egy teljesen szokványos, alaplappal párhuzamosan szellőző, hőcsöves hűtő. Egyedüli extrája, hogy két ventilátora van.

Az egyik szellőztető a megszokott irányban áll, tehát a bordára fúj, a túloldali pedig szívással növeli a hatásfokot.

Az oldalán egy műanyag elem tereli a levegőt; ilyet sok alaplappal párhuzamosan szellőző processzorhűtőnél láttunk már. A Titan harcos hölgyes matricát ragasztott ide, mely minden bizonnyal Amandát ábrázolja.

A termoelektromos hűtő processzorral érintkező felületét nem polírozták fel túlzottan. Alapvetően háromféle Amanda létezik. Az egyiket LGA775-ös processzorfoglalatra, a másikat AMD K8-as aljzatokra lehet felszerelni – ezek kaphatóak idehaza is. Sajnos a mindkét típushoz jó változat még nem érkezett meg Európába.

Alul az extra kábelekből már sejteni lehet, hogy itt nem csak egyszerű hőcsöves hűtőről van szó. Közvetlenül a processzorral érintkező lapka alatt egy kis hőérzékelő látható. A Peltier-elem kicsivel távolabb, egy 3 mm-es fémlap után következik. Melegedő oldalára szintén hasonló fémdarabot rögzítettek négy csavarral.

Látszik, hogy a hőcsöveknek csak a fele indul a processzor közeléből, a többi a Peltier-elem melegedő részét hűti. Mondhatni egy hőcsöves-termoelektromos kombihűtésről van szó.

Amanda - vetkőztetem, szerelem

A bordát lemeztelenítve kiderült, hogy nem egy egészről, hanem két félről van szó. A talpnál látottak után ezen egyáltalán nem lepődtünk meg.

Oldalról látszik, hogy a lamellák meglehetősen sűrűek. A Peltier-elemet hűtő csövek valamivel szűkebb U-betűt formálnak, mint a processzorhoz közeliek. Az utóbbiakra valószínűleg azért volt szükség, hogy besegítsenek a hűtésben és kisebb teljesítményű, de főként kisebb fogyasztású termoelem is elég legyen.

Arra számítottunk, hogy a két 92 mm-es ventilátor jó erős lesz, így meglepődtünk, amikor nagyon alacsony, 0,08 amperes áramerősséget olvastunk a címkén. Amanda nem csak jól hűt, hanem halk is lenne?

A csomagban egy PCI foglalatba dugható bővítőkártyát is találtunk. A rajta található áramkör nem volt túl bonyolult. Egy perifériákhoz való, négytűs tápcsatlakozót kell rá kötni. Ezen keresztül kapja az áramot, ami egy kombinált csatlakozón a két közösen szabályozott ventilátorhoz és egy kéttűs csatlakozón a Peltier-elemhez vezet.

A kártya hátsó panelján három állapotjelző LED van. A zöld akkor világít, ha a hűtés ki van kapcsolva. A piros akkor villan fel, ha a beépített hőmérő 15 foknál alacsonyabb vagy 75 foknál magasabb hőmérsékletet mér. Ilyenkor a nyomtatott áramkör kis hangszórója is megszólal. Normál üzemben 25 fokos hőmérséklet fölött és 75 fokos alatt a narancssárga lámpácska világít.

Az Amanda szerelőkészlete tartalmaz néhány érdekes elemet. A hűtőt alapvetően egy méretes hátlap és négy csavar tartja. Mivel tömege meghaladja az egy kilogrammot, két feszítős kábelt is kapunk hozzá, amellyel kipányvázhatjuk. A PCI kártyához két vezetékköteg jár, és kapunk egy adag hővezető pasztát, meg egy használati útmutatót is.

Szemből nézve Amanda nem tűnik túl nagynak. 92 mm széles ventilátora kényelmesen elfér az északi híd mellett.

Oldalról nézve már más a helyzet. Maga a borda is meglehetősen hosszú, amit a két ventilátor még tovább nyújt. Asus tesztlapunkon, a processzorfoglalat elhelyezése miatt, hátsó ventilátort már nem tudtunk az Amanda mögé rakni, bár nincs is rá túl nagy szükség. Ahogy a képen is látható, az első ventilátor benyúlik a két memóriafoglalat fölé. Aki AMD processzorhoz szeretne Amandát, az különösen figyeljen a processzorfoglalat elhelyezésének irányára, mert ha véletlenül olyan alaplapot választ, amin 90 fokkal elforgatták az aljzatot, akkor komoly gondjai lesznek a hűtés felszerelésével. Valószínűleg belelóg majd a tápba és talán az AGP vagy PCI kártyahelyek közül is elfoglal néhányat, hiszen 170 mm hosszú.

Félve építettük be a több mint egy kilós monstrummal felszerelt alaplapot, de a szerelvény meglehetősen stabilan állt. Bár nagyon óvatosan bántunk vele, biztos, ami biztos, az egyik pányvát is bevetettük.

A műanyagba húzott kábelt át kell fűzni a ventilátor egyik lyukán, a szál másik végét pedig a házhoz kell hurkolni hasonlóan, mint a mobiltelefonok nyakpántját. A két részt fém csavarmenettel lehet egymásnak feszíteni.

Főbb paraméterek:

Amanda - kipróbálom, véleményem

A termoelektromos Titan Amandát szokásos Intel Pentium D 830 processzorunkkal próbáltuk ki. Ellenfele szintén megszokott eszközünk, a Coolink U8-92 hűtője volt 1900-as percenkénti fordulatszámon. Hogy érdekesebb legyen a helyzet, a processzort nem csak alapórajelén, 3 GHz-en, hanem a Coolinkkel elérhető maximumon, 3,75 GHz-en, illetve a TEC hűtő csúcstuningján, 3,9 GHz-en is megnéztük.

• Intel Pentium D 830 processzor, tuningolva 3,75 GHz és 3,9 GHz, 1,4625 volt
• Asus P5WD2 Premium alaplap
• 2 x 512 MB Corsair TwinX1024-8000UL memória
• Asus GeForce 7900 GT TOP videokártya
• 160 GB-os Maxtor merevlemez
• Cooler Master Real Power 550 W tápegység
• Casetek CK-1020 ház hátul 9,2 centiméteres Coolink ventilátorral

Grafikonjainkon egy megközelítőleg 20 perces, 100%-os processzorterheléses melegítési időszak és utána pár perces terheletlen kihűlési folyamat látható. A vonalakat vízszintesen némileg elcsúsztattuk egymástól, hogy a felfutás és a lecsengés jobban láthatóvá váljon.

Az alap, 3 GHz-es órajelen az Amanda 8 fokot vert a Coolinkre, ami nagyszerű. Még jobb, hogy a Titan hűtő jelentősen megemelt feszültséggel, 3,75 GHz-en is hidegebben tartotta a processzort, mint az U8-92 alapfeszültségen és 3 GHz-en. A tuningos, 3,75 GHz már sok volt a sima léghűtésnek, a processzor egészen 80 fokig melegedett alatta. Ezen az órajelen jó 20 fokkal kapott ki az Amandától. A Titan hűtője még 3,9 GHz-en is 65 fokon tudta tartani a kétmagos Pentiumot. A Coolink hűtővel ezen az órajelen, pár perces CPUburn izzítás után újraindult a rendszer, bár a processzor „csak” 80 fokig melegedett.

Hangban is sokat vártunk Amandától, mert két ventilátora meglehetősen alacsony fordulatszámon, percenként 1500-on jár csak. Sajnos, csalódnunk kellett, ugyanis a két lapátkerék nagyon morgós volt. Két halk csereventilátorral az Amanda nem csak nagyon hatékony, hanem szinte hangtalan hűtő is lehet. Két nagy teljesítményű szellőztetővel pedig még jobbá tehető.

A tesztek közben a rendszer felvett teljesítményét is feljegyeztük konnektoros műszerünkkel, ami a teljes rendszer fogyasztását méri. A Coolink alapórajelen nyugalomban 142 wattot, terhelve 219 wattot vett fel. A TEC hűtőnél a két érték 204 W és 276 W volt. A táp 80% körüli hatásfokát figyelembe véve nagyjából 45-50 wattot fogyaszt a Peltier-elem. Ami érdekes, hogy terhelve és terheletlenül is nagyjából ugyanannyi volt a többlet. A 3,75 GHz-en a Coolinkkel 170 és 270 wattot mértünk, az Amandával pedig 228 és 330 wattot, tehát ismét 45-50 wattot emésztett fel a Peltier-elem.

Értékelés

A Titan Amanda termoelektromos hűtője nagyon jól vizsgázott. Teljesítménye nagyszerű, különösen komolyabban melegedő processzoron iskolázta le a léghűtések között jónak számító Coolink U8-92-t. Ahogy tesztünkben is látszott, nem csak hidegebben tartotta a CPU-t, de tuningolni is jobban lehetett vele, tehát inkább a vízhűtésekhez mintsem a levegősökhöz hasonlítható. A Peltier-elem előnye a vízzel szemben, hogy nincs mozgó alkatrésze, így elnyűhetetlen és karbantartást sem igényel. Ha ventilátorai nem brummognának, akkor hangban is nagyon jó lehetne az Amanda.

Az éremnek van másik oldala is. A Titan Amanda ugyan könnyedén felszerelhető, de túlsúlyos, túlméretes és 50 wattot fogyaszt. Házba építve a 170 milliméteres szélesség még nem olyan nagy probléma, de szállításkor nagyon kell majd vigyázni a több mint egy kilós tömeg miatt. Ahogyan teljesítménye, úgy 21 500 forintos vételára is a vízhűtésekéhez van közelebb.

Véleményünk szerint azok a tuningosok járnak jól a Titan Amandával, akik többre vágynak egy izmos léghűtésnél, de nincs kedvük vízhűtést szerelgetni, karbantartani, és gépüket nem házban, hanem egy tesztpadon vagy asztalon hajtják, így a több mint egy kilós súly nem okoz nekik gondot.

rudi

A Titan Amanda hűtőt a Gold Comp Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.