Cooler Master Hyper TX3 és 212 Plus

Ha végignézünk az elmúlt évek processzorhűtős termésén, alig látunk komolyabb fejlődést. A heatpipe bevezetése óta lényegében csak a ventilátorok és a fémtömeg mérete változott. Itt-ott láttunk formabeli próbálkozásokat, és extrém, termoelektromos elemmel feldobott modelleket, de ezek inkább csak próba jellegűek voltak, kevés sikerrel. Egyetlen olyan újítást tudunk felsorolni, ami módosít a szokásos fémtalp-hőcső-lamellák hőátadási folyamaton. Az utóbbi időben egyre több hűtőnél hagyják el a fémtalpat, a hőcsövek egyenesen a processzor sapkájával érintkeznek. Két ilyen modellel, a Hyper TX3-mal és a Hyper 212 Plusszal, a Cooler Master is előállt. Ezek névben alig, külsőre annál inkább hasonlítanak egymásra. Mintha a TX3 a 212 Plus kisebb testvére lenne.

Szemből nézve a két bordát jól látszanak a hasonlóságok és a különbségek is. Mindkét modell az alaplappal párhuzamos irányban szellőzik. Hajlított hőcsövek tartják a sűrűn elrendezett lamellákat. A Hyper 212 Plus lényegesen nagyobb a TX3-nál. Előbbit 120 milliméteres, utóbbit 92 milliméteres ventilátorhoz tervezték. Az is látszik az alábbi képen, hogy a Hyper 212 Plusnak kissé eltolták a függőleges csöveit, míg a TX3-nál ezek egy-egy oszlopban vannak.

Lényeges eltérés továbbá, hogy a nagyobb modellnek négy, a kisebbnek csak három csöve van. Úgy alakították ki a bordákat, hogy a gyárival ellentétes oldalra még egy lapátkereket fel lehessen fogatni.

Alul nagyszerűen látható a hűtők egyedi tulajdonsága, a talpnélküliség. A finoman ellapított hőcsövek közvetlenül érintkeznek a processzor kupakjával, ezzel lényegében két fizikai átmenettel (a kupak és a talp, illetve a talp és a hőcső között) kevesebb van a hőleadási folyamatban, elvileg kevesebb veszteséggel jut a hő a processzortól a lamellákra.

Továbbfejlesztették a hűtők ventilátorát is. Korábban, a Hyper TX2 sorozat vékony lapátos modelljeinél anyaghiba miatt előfordult, hogy a légkavaró egyszerűen szétesett. Most hagyományosabb, hétlapátos modellekre váltottak. Lapátjaik érdekes, íves élet kaptak, az egyikre pedig Cooler Master felirat is került. Minél laposabb szögben állnak és minél jobban fedik egymást a lapátok, annál nagyobb lehet a ventilátor légszállítása.

Ma már teljesen általános, hogy a processzorhűtők PWM szabályozású ventilátort kapnak. Ezt az alaplap igénye szerint tudja beállítani, és a különböző szoftveres vezérlők is nagyobb valószínűséggel tudják kezelni, mint a régi háromtűsöket. A kisebb, 92 milliméteresnek 0,26 amperes, a nagyobb, 120 milliméteresnek 0,36 amperes motorja van. Processzorhűtős viszonylatban mindkét szám elég nagynak számít, akárcsak a percenként 2800, illetve 2000 fordulatos csúcssebesség. Említésre érdemesek a ventilátor sarkaiba helyezett rezgéscsillapítók.

Főbb paraméterek:

Felszerelés

Teljesen más felfogatási rendszert kapott a két, talp nélküli Cooler Master. A Hyper TX3 dobozában egy univerzális AMD-s és egy inteles rögzítőt találtunk. Utóbbi az LGA775 mellett az LGA1156-ot is támogatja, de az LGA1366-ot már nem. Előzékenyen két ventilátorhoz való drótos felfogatót mellékeltek.

Az AMD-s rendszer a szokásos keresztpántra épül, és Intel oldalon sem újdonság a négy gyorsoldó láb. Ezeket egy-egy fémlemezhez rögzítették, melyeket két-két csavarral kell a talapzat oldalára fogatni. Az alábbi képen látni, hogy milyen kicsi eltérés van a két LGA aljzat rései között, de az LGA1366 is csak pár milliméterrel van eltolva hozzájuk képest. Érthetetlen, hogy legalább az LGA1156-hoz és LGA1366-hoz miért nem tették egyforma távolságra a felfogató réseket.

Négy határozott nyomással, gyorsan a helyére lehet illeszteni a Hyper TX3 processzorhűtőt, és a leszerelése sem igényel több időt. Az egész művelet elvégezhető házba szerelt alaplapon is, mert nincs szükség hátlapi merevítőre. A ventilátort célszerű utolsó mozzanatként feltenni, mert némileg leárnyékol két rögzítőlábat.

A hőcsövek kellően magasra emelik a nem túl széles, 92 milliméteres ventilátort és bordát, nem veszélyeztet hardveres ütközés a környező alaplapi bordákkal.

Teljesen új rögzítőrendszert kapott a Hyper 212 Plus. Összevonták az AMD-s és inteles megoldást, szóval lényegében nincs is fölösleges darab a készletben. Itt ismét két ventilátor felfogatásához elegendő hajlított drótot kaptunk.

Első lépésben az ollószerű központi elemet kell megfelelő méretűre nyitni. Ennek nemcsak a közepe, hanem a négy, csavaros lába is állítható. Három pozíciójuk van az egyes Intel LGA foglalatokhoz. Természetesen az AMD rendszerekkel is kompatibilis, csak akkor más szögben kell kinyitni középen.

A rögzítő másik része egy termetes hátlapi panel, ami egyik oldalával az alaplapnak támasztva Intel, a másik oldallal használva AMD deszkákkal kompatibilis. Négy csavart kell beletekerni, ezekre támaszkodik majd a processzorhűtő.

Az egész sok csavarozást igényel, de lényegében bolondbiztos, szinte lehetetlen rosszul vagy féloldalasan feltenni. Itt is érdemes a ventilátor felszerelését a végére hagyni.

Lényegesen szélesebb a 120 milliméteres ventilátor a 92 milliméteresnél, de a hőcsövek emelésének köszönhetően a Hyper 212 Plus sem ütközik a környező bordákba. Komolyabb vasdarabokkal felszerelt alaplap esetében azért érdemes ellátogatni a hűtő honlapjára, ahol a Hyper TX3-hoz hasonlóan részletes rajzot találunk a hűtő egyes méreteiről.

Mindkét talp nélküli Cooler Masternél azt tapasztaltuk, hogy a megszokottnál picivel több pasztát és egyenletesebb kenést igényelnek a talpas modelleknél. Nem elég a processzor közepére nyomni az anyagot, mert a csövek és a köztük lévő fémbetét találkozásán húzódó árkok elnyelik, ezért nem terül szét egyenletesen.

Tesztelés

Ismét jól bejáratott, enyhén tuningolt négymagos Core 2 Extreme QX6700 processzorunkat tettük a hűtők alá.

• Intel Core 2 Extreme QX6700@ 3,00 GHz, 1,45 V
• Asus P5E3 Deluxe Wi-Fi AP alaplap
• 2 x 1024 Mb Samsung DDR3-8500 RAM
• Radeon HD 3850 grafikus kártya
• 400 GB-os Samsung SATA merevlemez
• Cooler Master Real Power 550 W tápegység
• Casetek CK-1020 ház elöl 80 mm-es, hátul 92 mm-es ventilátorral

Húsz perces terhelés után felírtuk a processzormagok hőmérsékletét. Ez rendszerint jó tíz fokkal magasabb érték, mint a CPU hőmérséklete. Az eredményt táblázatba foglaltuk, melyben áttetszővel láthatók korábbi tesztjeink mérései. Ugyanezzel a rendszerrel végeztük őket, tehát közvetlenül összevethetők mai versenyzőink értékeivel. Fontos kiemelni, hogy a hűtőknél 1-2 fokos eltérés lényegében elhanyagolható, és a különböző alaplapok ugyanazzal a hardverrel akár BIOS verziónként is más-más eredményeket hozhatnak. Első körben a processzorhűtők csúcsteljesítményére voltunk kíváncsiak. Ehhez vagy saját ventilátoraikat tekertük maximumra, vagy percenként 1500-at forgó Coolink lapátkerekünket használtuk, valamint minden esetben bekapcsoltuk a ház első és hátsó ventilátorát.

Meg kell hagyni, maximális fordulaton mindkét Cooler Master processzorhűtő alapos zajt keltett. Ennek meg is lett az eredménye. A Hyper 212 Plus olyan óriásokat közelített meg, mint a Scythe Ninja, de az abszolút élmezőnytől sem nagyon – 5-7 fokkal – maradt le. Méretéhez képest jól szerepelt a Hyper TX3 is. Sikerült négy fokkal megelőznie elődjét, a Hyper TX2-t, igaz, ehhez percenként ezerrel magasabb fordulatszám kellett.

Második tesztkörünk azt mutatja meg, hogy nagyjából azonos légszállításnál mire képesek az egyes bordák. Itt a 120 millimétereseket percenként 1500-as, a 92 millimétereseket percenként 1800-as fordulatra állítjuk. Most még előbbre kapaszkodott a Hyper 212 Plus. Feljutott a ranglétra hetedik helyére, olyan vetélytársak közé, amelyek lényegesen drágábbak nála. Ráadásul hasonló fordulatra állított ventilátora sem volt zajosabb a többinél. Azért bőven hallottunk egészséges szélzajt tőle.

A szerényebb méretű Hyper TX3 a hátsó harmad élén végzett. Ismét sikerült megelőznie a TX2-t, de előnye azonos sebességű ventilátornál két fokosra olvadt. Hangban úgy éreztük, hogy a TX2 valamivel jobb volt nála.

A harmadik körben tovább csökkentettük a processzorhűtők ventilátorának fordulatszámát. A 120 milliméteresek már csak percenként 1200-at, a 92 milliméteresek percenként 1500-at pörögtek, így szinte minden esetben kellemesen halk hűtést kaptunk. A Hyper 212 Plus maradt a hetedik helyen, igaz, körülötte alaposan átrendeződött a mezőny.

Bámulatosan előre ugrott a Hyper TX3. Ezt minden bizonnyal a lapos lapátszögű ventilátorának köszönheti, mely vetélytársainál nagyobb légszállítást produkált. Ezúttal előnye 3 fokra nőtt a TX2-höz képest, de szerintünk ismét valamivel hangosabb volt nála.

Végezetül pokoli körülményeket teremtettünk a házban azzal, hogy a lassan járó processzorhűtő mellől kilőttük a ház ventilátorait. Ekkor még előbbre jutott a Hyper 212 Plus. Már csak három olyan csúcsmodell tudta megelőzni, amelyek súlyban és árban is jóval fölötte állnak. Azért hangban nem tartozott az abszolút elitbe a Cooler Master versenyzője. A halk környezetben már határozott morgást hallottunk ventilátora felől.

Mondhatni szokásos helyén végzett a Hyper TX3, ismét három fokkal verte elődjét, amelynél újfent hangosabbnak hallottuk. Ahogyan a Hyper 212 Plusnál, ennél is morgó tónus vegyült a ventilátor hangjába.

Értékelés

Úgy gondoljuk, egészen jól sikerültek a Cooler Master mondhatni talp nélküli processzorhűtői. Bár a Hyper TX3 és a Hyper 212 Plus nevükben nem mutatnak közeli rokonságot, kialakításukban nagyon hasonlítanak egymásra. Szóval az a nagy kérdés, melyiket érdemes választani. Teljesítménye alapján a nagyobb ventilátoros Hyper 212 Plus sokkal jobbnak tűnik, hiszen hatékonyabban hűt, mint a TX3 és még halkabb is. Igen, 7500 forintos árával drágább nála, de olyan csúcsmodellekhez közeli teljesítményt nyújt, amelyek gyakran kétszer ennyibe kerülnek. Ráadásul igény szerint könnyedén halkabbra cserélhető a ventilátora, vagy akár második darab is rászerelhető. Mindezek fényében a Cooler Master Hyper 212 Plus különösen ajánlott minősítést érdemel. Aki viszont abszolút csúcs vagy abszolút halk léghűtőt akar, az nézzen szét a dupla áron kapható modellek között.

Egészen jól sikerült a Hyper TX3 is, mely ugyan valamivel hangosabb és gyengébben hűt, mint nagyobb testvére, de 5000 forint alatti árával lényegesen olcsóbb is nála. Ez a modell azoknak ajánlott, akik a gyári megoldásnál halkabb és jobb processzorhűtőt szeretnének barátságos áron. Ventilátorát feltekerve elég lehet tuninghoz is, igazán halk üzemhez viszont célszerű egy csendesebb légkavarót keríteni hozzá.

Cooler Master Hyper 212 Plus	Cooler Master Hyper TX3

rudi

A Cooler Master processzorhűtőket az Expert Computer Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.