Hirdetés

Szia uram, cserepes monstera deliciosa érdekel? – Leafy Corner teszt

A Leafy Corner a cozy játékok sorát gazdagítja, mégpedig ezúttal egy növénybolt menedzseléséről, gondozva mindenféle cserepes flórát, amiket aztán lelkes vásárlóknak adhatunk el. Fokozatosan bővíthetjük üzletünket, de mindenek felett áll a nyugis kikapcsolódás.

Teher alatt a pálma sem nő

A múlttól a jövőig, a kocsmáktól a kártyaüzletig, a kenyértől a tisztítómosásig akad már mindenféle szimulátor videojáték, amelyben általában egyszerű játékrendszerek és legfeljebb közepesen összetett üzleti elemek jelentik a kihívást. A Leafy Corner is ebbe a sorba illik: egy növényboltot bíz ránk, ahol a feladatunk kialakítani az üzlethelyiséget, elhelyezni cserepeket, elültetni bennük mindenféle növényeket, gondozni őket, majd eladni az üzletbe látogatóknak. Ez egy jóval egyszerűbb folyamat, mint ahogy azt feltételeznénk, ugyanis a játék menedzsment-része még a műfaji átlagnál is minimálisabb, a legtöbb feladat pár kattintással lezavarható, a program pedig nagyon simulékony, ráadásul további beállításokkal tehető még egyszerűbbé.

Kezdésnek létrehozhatjuk karakterünket, aki gyakorlatilag a teljes játékélmény alatt a pénztárgép mellett áll, animációja pedig szinte kizárólag a vásárlók rendeléseinek felütésére korlátozódik. Ezután belevethetjük magunkat utcasarki növényboltunk kialakításába. Elhelyezhetünk polcokat – akár a falakra is –, vehetünk asztalokat, berakhatunk székeket vagy kis lépcsőket, amiket aztán telepakolhatunk különféle színű cserepekkel. Sőt, akár a földre is elhelyezhetjük őket, még az üzlethelyiség közepére is, ha a kaotikusabb kialakítást preferáljuk.


[+]

Itt pedig végre eljuthatunk a növényekig, amiket egy külön menüpontban találunk. Miután elültettünk például egy orchideát, időnként meg kell locsolnunk azt. Mindegyik szerzeményünknek eltérő vízigénye van, és egy gombnyomással válthatunk „vízöntő módra”, hogy tápláljuk pajtásainkat. Ha valamelyik szomjas, egy üres, kis vízcsepp jelöli; amikor pedig locsolunk, egy nagyobb vízcsepp töltődik: a cél, hogy ne öntözzük túl, ugyanis akkor elrohadhat. Egy beállítással azonban kikapcsolhatjuk a növények halálát, így sem az alul-, sem a túllocsolástól nem pusztulhatnak el. Sőt, mérsékelhetjük a vízszomjukat is, így nem kell olyan sűrűn kattintgatni. Nem egy komplex folyamat, de sok zöld szerzet és gyorsított időfolyam mellett igen hamar kiszáradhatnak. Egyébként szuperül tud festeni a nagy zöldségkeverék, ahogy egyre több helyen egyre több életforma nyeri el végső stádiumát.

[+]

Miután vannak növényeink, elkezdenek vásárlók érkezni az üzletbe, akik beleszeretnek majd egy-egy cserepesbe, leemelik a polcról, majd odabattyognak a pénztárhoz. Rájuk kattintva eladhatjuk termékünket, majd jöhet a következő. Semmilyen időlimit nincs, így nem kell sietnünk. Ha pedig zavarnak a bóklászó népek, ideiglenesen becsukhatjuk a boltot: ez ideális, ha szeretnénk zavartalanul elhelyezni díszelemeket, beszerezni új szerzeményeket vagy szimplán átrendezni a vállalkozásunkat. Van, amikor egyes figurák kérdőjeleket szórva állnak, rájuk kattintva pedig egy specifikus igényt teljesíthetünk: paramétereket adhatnak meg, fotót vagy rajzot mutathatnak, esetleg épp latin nevet határozhatnak meg. Ha tudjuk, ki a kiszemelt, akkor rábökve elviszi őt; ha tévedünk, semmi negatív következménye nem lesz az elmulasztott eladáson túl.

Hirdetés

Műnövény ez inkább

Az igények kielégítéséhez jöhet jól a növényenciklopédia, ami mindenféle hasznos információt tartalmaz az elérhető élőlényekről, legyen az a vízigény, hogy állatbarát-e, hogy tisztítja-e a levegőt, és így tovább. Kicsit sajnáltam azért, hogy itt nincs szöveges leírás, amivel kicsit művelődni is lehetne. Valahogy az egész játékra igaz, hogy a növények gondozásáról többet nem igazán tudunk meg. Nem mondom, hogy feltétlenül ettől a játéktól vártam, hogy majd jobb kertésszé tesz, vagy hogy majd most nem barnul el a sokadik jukkám otthon, de az mindig plusz, ha egy ilyen alkotás próbál kicsit informatív is lenni, valós információkat is átadni a sima szórakoztatás mellett. Mindegy, a szórakoztatás terén elérhetők kihívások is, amelyekért pontokat kapunk, ezeket pedig új fajokra, díszelemekre, cserepekre vagy bútorokra válthatjuk. Itt is egy – szerintem – téves döntés, hogy mindent ugyanabból a pontból nyithatunk meg: miért pazarolnám el ezeket egy végtelenül cuki cicás kaspóra, ha az alternatíva a további feladatok teljesítéséhez szükséges, közepes vagy nagy méretű növény? Jobb lett volna ezt szétválasztani, mert így még azt a keveset is megköti a játék, ami elérhető benne.

[+]

Az ilyen feladatok mellett vannak nagyobb célok – például X eladás vagy Y segítség –, amelyek teljesítésével szintet léphetünk. Ez újabb lehetőségek feloldását kínálja, a nagyobb méretű növényektől a nagyobb mennyiséget igénylő telefonos rendelésekig, plusz így tudjuk – maximum kétszer – bővíteni üzletterünket is. Összesen hat szint elérhető, aminek a végén a húsevőket vehetjük meg, és mindez 3-4 óra alatt teljesítehető. Olyan rovarevők várnak a végén, mint a kancsóka, ami illatokkal csábít be bogarakat, majd a „kancsószerű” részeiben található folyadékokkal felemészti. Ebből a folyamatból mi azonban semmit sem láthatunk, és még ez az izgalmasabb növénytípus is ugyanolyan lesz csupán, mint a többi.

[+]

Itt pedig elérkeztünk a játék végéhez és jelentős korlátaihoz. Az egész elképesztően könnyed és felületes. Ez egyrészt jó, mert vagány kompakt kis dzsungeleket alakíthatunk ki, szöszmötölhetünk a mosolygós-lábas cserepekkel, így-úgy pakolászhatunk mindent. Másrészt azonban valahogy elég hamar elfogy a motiváció, és nincs igazából miért folytatni a játékot. Elérhetők jópofa, úgynevezett variegált növények, amik többszínű, tarka példányok, amelyeket sokszori elültetés során véletlenszerűen nyerhetünk ki. Tőosztással a felnőtt növényeket szaporíthatjuk – szintén kreatív, hogy gondoltak rá, de túl nagy jelentősége nincs. Ráadásul én kifejezetten hiányoltam a virágokat, nélkülük pedig nagyon egyszínűvé válik az egész. Aztán felsorolok csak pár dolgot, amivel fel lehetett volna dobni az egészet: a földminőség jelentősége, gombák termesztése, üvegházi mókák, a termesztési körülmények jelentősége, vagy mondjuk a vevők, a város, esetleg alkalmazottak nagyobb, esetleg narratív szerepe. Ezek mind valamennyi mélységet kölcsönöztek volna az élménynek.

[+]

Így azonban a Leafy Corner végtelenül sekélyes lett. Szép, kellemes hangulatot teremthetünk, de egyszerre tud lapos lenni és szöszmötölős. Macerás egyenként elhelyezni a cserepeket vagy épp váltogatni közöttük és válogatni közülük; untam, hogy nekem kell mindig rákattintgatni a vásárlókra; és fárasztott, hogy mennyire kevés opció állt a rendelkezésemre. Minimális az interakció, és bár a kis babaházszerű prezentálás kellemes, a növények szépen festenek, és van egy kellemes hangulata az egésznek, a játéköröm igen hamar elmúlik. El tudom képzelni azonban, hogy frissítéseken keresztül fokozatosan mélyítik el, mert a koncepcionális alapok ott vannak, de jelenlegi formájában inkább olyan, mint egy műnövény, amit kiteszünk a polcra és hozzá se kell nyúlnunk egy-egy felületes poroláson túl. Lehetett volna belőle egy izgalmas, gondozandó flóra, ami megjutalmazza, ha törődünk vele, de egyelőre nem tartunk itt.

A Leafy Corner PC-re, PS5-re, Switch-re, Xbox One-ra és Xbox Series konzolokra jelent meg.

A tesztjátékot a kiadó Fireline Games biztosította.

Georgiadisz Leonidas

Összefoglalás

A Leafy Corner egy cozy boltvezető móka, ahol növényeket eladva alakíthatunk ki egy zöldellő kis üzlethelyiséget. Ez mind bájos, cuki és kellemes, de mélysége nincs nagyon, a kevés lehetőség miatt pedig igen hamar megunhatjuk.

A Leafy Corner pozitívumai:

  • Kellemes hangulat;
  • jópofa koncepció;
  • könnyű kezelhetőség.

A Leafy Corner hiányosságai:

  • Nincs mélysége;
  • szöszmötölős tud lenni;
  • hamar kifullad.