Működés

Átlagos sebességűnek nevezhető a Sony DSC-W270 működése, hiszen a bekapcsoló megnyomása után 2.53 másodpercet kell várnunk, mire elkészülhet az első kép. Két legnagyobb felbontású, legjobb minőségű exponát között 2.23 mp a kényszerpihenő, a teljes átfogást pedig 1.86 mp alatt abszolválja az optika.
Apropó optika: a Carl Zeiss Vario-Tessar képstabilizált lencserendszerű kétféle működési móddal. Az egyiknél csak felvételkor stabilizál a rendszer, a másiknál folyamatosan nyugodt képet biztosít.

A készülék több olyan digitális funkciót vonultat fel, amely megkönnyíti, kiegészíti a fotózás menetét. Ezen funkciók egyike a DRO, amely dinamikatartomány-optimalizálóként működik. Így lehetőségünk van arra, hogy a nehézkes fényviszonyok közepette is használható képeket készíthessünk. Az árnyékos és a nagyon világos részeken is megmaradnak a képrészletek.

Egy másik hasznos képessége a masinának a konfigurálható mosolyfelismerő automatika. Többféle "mosolyküszöböt" állíthatunk be, s ha fotóalanyunk az automatika ingerküszöbét eléri, automatikusan kiold a zár, a kép elkészül - ennek köszönhetően garantáltan elcsíphetjük a "legvidámabb" pillanatot.

A mosolyfelismeréshez fűződik az arcfelismerés funkció. Kiválaszthatjuk, hogy fotóalanyunk gyermek, vagy felnőtt, s az arcmemória segítségével akár mozgás közben is képes az elektronika a biztos fókuszálásra és a legjobb beállítások alkalmazására.

Szinte az összes gyártó kompaktja rendelkezik intelligens témafelismeréssel - nincs ez másképp a Sony W270 készülékénél sem. Próbára tettük a rendszert, amely valóban hatékonyan választotta ki fotónkhoz a megfelelő sémát.

A Sony egyedi csatolóján keresztül a készülék képes képeinket közvetlenül nagyfelbontású tévénkre továbbítani, így indíthatunk "diabemutatót", melyhez akár zenei aláfestést, képi hatásokat is rendelhetünk.

Aki a makrózás megszállottja, az nem fog annak örülni, hogy a W270 fókuszrendszere tíz centiméternél nem engedi közelebb a gépet a tárgyhoz. Bár az ügyesebbek így is készíthetnek lélegzetelállító felvételeket, de erre a célra vannak sokkal alkalmasabb jelöltek.

A lőrésnyi vaku gyenge teljesítményt nyújt, arra elég, hogy közelről megvilágítsa a témát, de csodákat ne várjunk tőle. Derítéshez használjuk bátran, de megvilágításhoz inkább válasszuk meg okosan a fotózni kívánt téma helyszínét, hogy ne legyen gond a fénnyel.

Felvételeinkhez válogathatunk négyféle képhatás közül: lehetnek élénkek a színek a "vivid" mód hatására, készíthetünk szépia és fekete-fehér hangulatú képeket is. A negyedik képhatás a gyárilag előválasztott, ez ugyanis a "normál" színvilágot tárja elénk.
Aki nem rendelkezik külön képretusáló szoftverrel, az már a fényképezőben is módosíthatja az elkészült képet, persze csak módjával: lehetőségünk nyílik a téma körülvágására, vagy művészi szűrők alkalmazására, de módunkban áll az esetleges vörösszemek kijavítására is.

Összefoglalva: A Sony DSC-W270 az ettől a kategóriától már megszokott funkciókat nyújtja, az általános működési sebessége kielégítő, de nem a leggyorsabb. Ez nem csak az elektronikának, hanem a már korábban említett kezelőszerveknek is "köszönhető".

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!