Samsung UE55ES8000

A Samsung évek óta meghatározó szereplője a tévés iparágnak. Az egyik leginnovatívabb vállalatnak számítanak, például az elsők között voltak, akik piacra dobtak Full HD felbontású, aktív shutteres 3D televíziót; úttörő szerepet játszottak a médialejátszók tévébe építésében is, és ugyanez mondható el többek között az úgynevezett Smart TV rendszerekről. Úgyhogy egy topkategóriás Samsung tévét kipróbálni mindig érdemes, hiszen így nagyjából képben lehet az ember azzal kapcsolatban, hogy mire is számíthat a termékcsoporttól az adott évben.

Ráadásul a hírek, és a termékbemutatók arról szóltak, hogy kétmagos processzor került a felsőkategóriás televíziókba, továbbá ezeket felszerelték beépített kamerával és mikrofonnal is, így téve lehetővé a hang- és mozgásalapú vezérlést. A stock fotók alapján a dizájnban is újítottak, úgyhogy azonnal lecsaptunk a lehetőségre, amikor a cég magyarországi képviselete lehetővé tette, hogy néhány napig kipróbáljunk egy csúcsmodellt, konkrétan az UE55ES8000 típusjelzésű, 55 hüvelyk képátlójú terméket.

Külső

Az már első pillantásra látszik, hogy itt nem egy hétköznapi modellről van szó. A vállalat mindig is a bátor versenyzők közé tartozott, sosem féltek váratlant húzni, ha a dizájnról volt szó, elég ha csak a színezett élű Crystal Design koncepcióra gondolunk. De itt minden korábbinál tovább léptek. A mindössze 0,4 milliméter vastag fém keretek már megadják az alaphangot. Az anyagválasztás is remek, a szín is kellően elegáns-futurisztikus, ráadásul egyáltalán nem tolakodó, hiszen konkrétan alig látszik. A szennyeződéseket és a port is jól viseli, a kávával gyakorlatilag egy síkban lévő képernyő viszont túlságosan is tükröződik. A felső kávára került a beépített kamera a mikrofonok társaságában.

A cég már tavaly is kísérletezett különleges, nyakkal egybeépített talppal. A krómozott, csillag alakú kialakítás nem aratott osztatlan sikert, de ez az Organikus Talpnak nevezett kialakítás talán népszerűbb lesz. Az egész olyan, mintha egy szánkóra építettek volna egy tévét, de mivel színében tökéletesen illeszkedik a fém kerethez, ezért a végeredmény kifejezetten ízléses lett. Az egy darab kékesen derengő (kikapcsolható a világítás, ha bárkit zavar) logón kívül semmilyen egyéb díszítés nem került a tévére, habár erre nem is lett volna nagyon hely.

Az alkalmazott Edge-LED háttérvilágításnak köszönhetően a vastagságot sikerült három centiméterre csökkenteni. A három 1.4-es HDMI mellett (az egyik ARC támogatású) elhelyeztek három USB portot a mini jack, az Ethernet, a komponens, a kompozit, a digitális-, illetve analóg audió, a D-Sub és a Scart (adapterrel) csatlakozó társaságában. Az érintgombokat elengedték, és egy kisméretű joystickkal váltották fel őket. Ennek használata valamivel kényelmesebb, de még mindig össze sem lehet hasonlítani egy távirányítóval, úgyhogy ez tényleg csak akkor jöhet szóba, ha minden kötél szakadt. A fogyasztás ideális beállítások mellett 103 watt körül alakult, ami egészen jó szám egy ilyen méretű tévé esetében.

Képminőség

A képminőség megítélésekor alapvető különbséget kell tenni az alacsony felbontású analóg és a "normális" forrásból származó anyagok között. Azaz egy Blu-ray lejátszóról, médiaboxról származó vagy digitális műsorszórás révén a készülékre kerülő anyagba nem igazán lehet belekötni. Pixelesedés, akadozás vagy durva képzaj egyáltalán nem jelentkezett. Ugyanezt az analóg állományokról viszont nem lehet elmondani.

Bizonyos típusú adásoknál, ahol kisméretű objektumok mozognak gyorsan (jellemzően konkrétan billiárd közben) előfordult akadozás. Ezt az interpolációs technológiát alkalmazó Motion Plus funkcióval valamelyest lehet mérsékelni, de teljesen kiküszöbölni soha. Azért öröm az ürömben, hogy ez tényleg csak speciális tartalmak esetén bukkant fel. Olykor minimális zajosodás is megfigyelhető volt, főként akkor, ha a dinamikus kontraszt be volt kapcsolva. Egy-két adó műsoránál néha megjelent egy villanásnyi időre halvány auraszerűség az objektumok körül, de ez szerencsére nagyon ritkán jelentkezett. A logók, illetve a képernyőn átfutó feliratok megjelenítésével nem volt különösebb gond, bár egy-két döccenésre azért akadt példa. A ferde vonalak megjelenítésébe nem lehet belekötni, a lépcsősödés nem zavarta meg a műélvezetet.

Titkon reméltük, hogy legalább a topkategóriás modellnél elhagyják az Edge-LED technológiát, bevállalják a vastagabb és többet fogyasztó, ám valamivel jobb képminőséget biztosító mátrixos Full LED háttérvilágítást, ám ezen a téren csalódnunk kellett. A felhősödéss ennek megfelelően jelentkezett is, főleg a sarkoknál, de ez csak bekapcsolás vagy csatornaváltás során tűnik fel. A régebbi LCD tévéknél korábban általánosan elterjedtnek számító csóva effektust innen sikerült távol tartani, tehát utánhúzástól sem kell tartani. A betekintési szög horizontálisan 150 fok körül alakul, e felett sem lesz ugyan élvezhetetlen a kép, de az tény, hogy a tónusok kezdenek enyhén elcsúszni, elsősorban értelemszerűen a sötét árnyalatok.

Bár a Samsung az utóbbi időben nyitott a visszafogottabb, naturalistább színvilág felé, itt visszatértek a gyökerekhez. A korábbi tévék védjegyének számító harsány, élénk, kicsit plasztik összhatás mellett törtek lándzsát. Ettől én személy szerint nem lődöztem tűzijáték-rakétákat az égbe örömömben, de biztos sokan vannak, akiknek ez jön be.

Képjavító technológiák

Ezekből van annyi, mint égen a csillag, de lássuk most a legfontosabbakat!

Motion Flow: Erről már esett szó korábban, arról viszont nem, hogy három előre beprogramozott opció közül lehet választani, illetve helyet kapott a kínálatban egy Egyéni profil is. Itt mód nyílik az elmosódás, illetve a torzítás csökkentésének egy tízfokozatú skálán történő beállítására. Ezzel érdemes óvatosan bánni, mert túlságosan agresszívre állítva hajlamos furcsaságokat művelni a kép, érthetetlenül belassul vagy felgyorsul olyakor egy-egy pillanatra.

Digitális zajszűrés/MPEG zajszűrés: Lehet automatára állítani, ilyenkor nem sok vizet zavar, de a közepes vagy a magas fokozat azért már túlzás lehet. Nagyfelbontású, jó minőségű forrásból származó tartalmak esetén nyugodt szívvel kikapcsolható.

LED mozgásjavítás: Ez elméletileg gyorsan mozgó objektumok esetén automatikusan változtat a keretben kialakított fénykibocsátó dióda csoportok fényerején (micro dimming) a célból, hogy folyamatosabbnak tűnjön a mozgás. Aktiválásával előfordulhat, hogy néha enyhén villódzni kezd a kép, úgyhogy talán jobb kikapcsolni.

Dinamikus kontrasztarány: A kontraszt automatikus kiegyensúlyozása a világos és sötét területek közötti túlzott eltérés elkerülése érdekében. Ez remekül hangzik, de bekapcsolt állapotban előfordulhat, hogy enyhén villódzni kezd a kép, úgyhogy inkább jobb kilőni.

Fekete tónus: Elvileg arra szolgál, hogy a kép mélységét növelje a fekete szín mélységének módosításával. Ám ez a gyakorlatban nem működik, viszont arra kiváló, hogy a valamilyen okból túl világos anyagokat szépen leszabályozza.

Bőrszín tónus: Ez régi Samsung találmány már. Egy harminc fokozatból álló skála segítségével kenhetünk pirosítót a képernyőn felbukkanó sápatag arcokra. Ha valami bibi akadna a bőr megjelenítésével, akkor érdemes elbabrálni vele.

Ideális képbeállítások, hang

A Samsung korábbi tévéire jellemző volt, hogy nem kínáltak túl nagy választékot az előzetesen beprogamozott profilok terén, és ezen sajnos most sem változtattak. Ennél is nagyobb baj, hogy a négy opció közül egyedül a Film tűnik használhatónak. A korábban remekül teljesítő Természetes opció is érthetetlenül világos lett, a Kiemelthez hasonlóan. Sajnos ezek analóg, kisfelbontású tartalmak esetén használhatatlanok, mert borzasztóan zajos lesz a kép. A Normál sem az igazi, mert ott meg szürke fátyol telepszik a képre, amin azért a fényerő csökkentésével lehet valamelyest segíteni.

Így tehát marad otthoni használatra a Film (ami egyébként remek), hiszen ha mondjuk egy világos helyen, szállodában, irodában, szórakozóhelyen vetnék be, ott a fent említett három fiók jól szuperálhat. Azért nem jár jó pont, hogy a Felhasználói profil ismét kimaradt a szórásból. Így valamelyiket a négy közül be kell áldoznia annak, aki elmolyolgatna azzal, hogy saját ízlése szerint állítgassa be a képet.

Egy kalibrátorral, illetve a LaCie Blue Eye Pro névre hallgató alkalmazás segítségével vettük szemügyre tüzetesebben az előzetes beállításokat. Sorrendben: Film, Kiemelt, Normál, Természetes. A kép jobb oldalán látható, hogy a bemért 18 szín milyen mértékben tér el a referenciától. Ennek meghatározására használatos a delta E, ami egy olyan numerikus érték, amely két különböző szín távolságát határozza meg egy színrendszeren belül. Minél kisebb a delta E értéke egy adott színnél, annál közelebb áll a referenciához, vagyis annál jobb.

Sajnos a mérések azt mutatják, hogy a kalibrálás nem sikerült a legjobban, hiszen a delta E értékek elég magasak, pedig szemre semmi gond nem volt a képpel. Mindesetre következzenek az általunk és a kalibrátor által legjobbnak vélt beállítások:

A képaránnyal nem vacakoltak sokat. A 16:9 mellett elérhető a 4:3 és két nagyított opció is. De talán a legjobb egyszerűen Automatán hagyni, ugyanis az elektronika remekül végzi a dolgát, és mindig tökéletesen, a lehető legkevesebb torzítással tölti ki a képet.

Hangok

Az ultravékony keretbe már végképp semmi esély nem volt hangsugárzókat építeni, így ezek a hátlapra kerültek. Ennek ellenére a megszólalással nincs különösebb gond, bár azt természetesen dőreség lenne várni, hogy úgy dörrenjen meg, mint egy kompakt házimozirendszer vagy akár egy soundbar. Összesen öt előre beállított profil között választhatunk, amelyek már nevükben (Normál, Zene, Film, Tiszta hang, Hangosított) is jelzik, hogy nagyjából milyen jellegű tartalom mellé szánják. Természetesen ezek nem kőbevésett szabályok, főleg, hogy olyan ordító különbség nem is fedezhető fel közöttük.

Bekerült ide két speciális hangzásmód is. A Dialog Clarity egyenletes háttérhangszintet biztosítva erősíti fel a beszédhangot, a Virtual Surround pedig elméletileg arra képes, hogy valósághű térhangzást hozzon létre, de ez annyi más hasonló megoldáshoz hasonlóan itt sem működik igazán. Erre és ehhez ugyanis a kétszer tíz wattos beépített hangszóró egyszerűen kevés. Érdemes megemlíteni még az Automatikus hangerő funkciót, melynek aktiválása után az elektronika magától kiegyenlíti a hangerőkülönbséget csatornaváltáskor. Emellett természetesen arra is mód nyílik, hogy bárki saját ízléséhez szabja a balanszot, illetve a magas- és mély hangok arányát, úgyhogy ha valakinek nem tetszenek az előzetes beállítások, akkor érdemes ezzel elszórakoznia.

Tévézés, Smart TV, házitükör

TV

A csatornakeresés a hagyományokhoz méltóan igen kulturált és gyors. Miután az ember kijelölte az antenna típusát, csak néhány percet kell várnia, hogy tévézni kezdhessen. A modell képes energiával ellátni az antennát, a jelfeldolgozásra pedig nem lehet panasz, hiszen egy átlagos, kisméretű szobai eszközzel is remekül együttműködött. A kép nem esett szét, az adás sem tűnt el.

Digitális adások esetén az Info gomb megnyomása után a képernyő felső részén rövid leírás jelenik meg az adott műsorról. Ez egyébként az Elektronikus Programmagazinból is elérhető, amibe a Smart TV rendszeren vagy a Guide gomb megnyomásán keresztül vezet az út. Az EPG felépítése logikus, a bal felső sarokban látszik az éppen futó tévéadás, mellette egy rövid leírás, alatta pedig maga a tévéújság.Egyszerre hat adó egyenként négy műsora fér ki a képernyőre, ami ma már kicsit kevés. Egy adott programra kattintva aktiválható a külső tárolóra történő időzített felvétel, vagy beállítható, hogy a megadott időpontban automatikusan kapcsoljon oda a készülék. Sajnos a programok típusuk (sport, hírek, film stb.) szerint nem rendezhetőek csoportba, pedig az egy kifejezetten hasznos szolgáltatás lenne.

Kislexikon

A tévékbe épített kislexikon ma már nem újdonság, hiszen nagyjából három éve jelentek meg az első olyan modellek, amelyek megkapták ezt a szolgáltatást. Az ötlet bevált, így a legtöbb piaci szereplő ilyen vagy olyan formában átvette. A megvalósításban azért akadnak különbségek; ezesetben meglehetősen felhasználóbarát utat választották. Öt nagy csoportra osztották az elérhető funkciókat, szolgáltatásokat és paramétereket, amelyeken belül további menüpontok kaptak helyet. A felépítése logikus, elég hamar meg lehet találni mindent, de akinek ez nem elég, azt várja az ábécérendbe szedett tárgymutató.

A szöveges magyarázatot (amely gyakran épkézláb tanácsokkal is szolgál az egyes beállításokkal vagy bizonyos funkciók használatával kapcsolatban) szép színes ábrákkal egészítették ki, ráadásul ha bármikor egy OK gombot nyomunk, a készülék felajnálja, hogy automatikusan oda ugrik, ahol az adott opció elérhető vagy indítható. Így nem csak pofonegyszerű és világos a dolog, de még a sebesség is teljesen rendben van. Emellett már csak hab a tortán, hogy a menürendszerben bármelyik opcióra vagy paraméterre lépve a modell egy rövid, de tömör, olykor képpel is megtámogatott szöveggel azonnal tájékoztat annak feladatáról. Ez még annak is hasznos lehet, aki otthon van a tévék, szórakoztatóelektronikai termékek világában

Okostévé

A Samsung továbbfejlesztett 2012-es Smart TV rendszeréről, illetve a All Share féle megosztásról itt már írtunk részletesebben, úgyhogy most nagyon nem mélyednénk bele, főleg, hogy egyelőre még nincs száz százalékos állapotban. Az viszont tény, hogy a sebességének a kétmagos processzor igen jót tett. Korábban az volt az egyik legnagyobb baj ezekkel, hogy lassan töltötte be az alkalmazásokat, és a böngésző is olykor csigatempóra váltott. Itt viszont az ezzel járó idegbajt el lehet felejteni, hisz még akkor is viszonylag korrekt a tempó, ha olyan weboldalra tévedünk, amit okosan teletömtek Flash-sel. A csatlakoztatható egér és klaviatúra csudajót tett a Smart TV-nek, így az ember valahogy sokkal szívesebben kattint erre a szolgáltatásra, mint korábban.

Tükröm-tükröm

A készülék beépített kamerája lehetővé teszi, hogy a tévé digitális tükörként funkcionáljon, vagyis lehet pózolgatni a tévé előtt, aminek magában sok értelme nincsen. Viszont amennyiben csatlakoztattak hozzá pendrive-ot vagy merevlemezt, képes álló- (akár sorozatfelvétel is szóba jöhet) vagy mozgóképek rögzítésére, ami mondjuk egy házibuliban pompás mulatság lehet (főleg, ha a többieknek nem szólunk róla, hogy a képeket rögzíti is a tévé).

Kezelés

Menürendszer és távirányítók

A különféle hang-, kép- és rendszerbeállításokat tartalmazó menürendszer semmit sem változott a tavalyi évhez képest. Ezzel egyrészt nincs semmi baj, hiszen maga a struktúra logikus, könnyen átlátható, és az egyes menüpontok kellően sekélyek, tehát eltévedni nem nagyon lehet, plusz nagyjából minden a helyén is van. Aki az elmúlt években már látott közelről tévét, annak az itteni navigáció sem okozhat problémát. Apróság ugyan, viszont a külsőn csiszolhattak volna egy kicsit. Nem mintha csúnya lenne a felület, csak hát mégis eltelt egy év, és egy ilyen kategóriánál talán már belefért volna a váltás.

A dobozba két távvezérlő került, a hagyományos periféria mellé ugyanis csomagoltak egy különleges távirányítót is. Ezen csupán hat gomb kapott helyet, viszont applikáltak rá egy tapipadot és egy mikrofont is. Az első értelemszerűen a Smart rendszer, illetve a böngésző használata során jöhet nagyon jól. A másik pedig akkor lehet hasznos, ha valakinek nincs kedve a tévével kiabálni, esetleg valamilyen egyéb zaj, így például a légkondi megakadályozza a hagyományos hangvezérlést. Ilyenkor elég ezt az orr alá dugni és beledörmögni a kívánt parancsot. A szálcsiszolt fekete fém színvilág pazar, a lekerekített élek pedig nem csak jól néznek ki, de a fogást is kényelmessé teszik.

Mindazomáltal a tapasztalatok azt mutatják, hogy a dedikált funkciógombok hiánya miatt – legyen bármilyen pofás darab – az emberek mégis inkább a hagyományos távirányítót fogják többször használni. Annak ellenére, hogy a Samsung néhány éve formatervezési műalkotásoknak is beillő távvezérlőkkel állt elő, e készülék mellé egy teljesen szimpla darab került. De ezzel nincs is semmi baj! A csillogó és iszonyú kényes lakkfeketét elengedték, és helyette a szálcsiszolt matt fekete mellett tették le voksukat. A gombok kialakításakor odafigyeltek, hogy azok formája és mérete eltérő legyen, így idővel már vakon is lehet püfölgetni a távirányítót.

Az is remek, hogy a háttérvilágítást sok más spórolós gyártóval ellentétben nem hagyták le róla. A fontosabb funkciógombokkal nem takarékoskodtak, úgyhogy ebbe a kiegésztőbe nem nagyon lehet belekötni. Itt kell megemlíteni, hogy külön megvásárolható körülbelül tízezer forintért a vállalat saját, Bluetooth adatátviteli eljárást használó, egérrel egybeépített klaviatúrája, ami állítólag teljes értékű távvezérlőként is használható. Ezt szívesen kipróbáltuk volna, de a dobozból hiányzott. Talán majd legközelebb.

Hang- és gesztusalapú vezérlés

A Samsung az első cég, amelyik meg merte törni a jeget, és rálépett a radikalizálódás útjára azzal, hogy készülékei egy részét hanggal, illetve kézmozdulatokkal is lehet irányítani. Legalábbis bizonyos korlátok között. Használatba helyezés után érdemes azonnal lefuttatni a bemérést, aminek során a készülék feltérképezi az adott helyiség zaj- és fényviszonyait. Kicsit magyarázni és mutogatni kell neki, ezután már viszont megy minden, mint a karikacsapás.

A mozgással történő vezérlésnek egyedül a Smart rendszer kezelése során van némi értelme, hiszen így kiváltható az egér. Kár, hogy kicsit nehézkes a dolog, úgyhogy egy hétnél sokkal több idő kell ahhoz, amíg beleszokik az ember. Ráadásul kell hozzá némi fény is, tehát monduk este, "ideális" tévézési körülmények között egyáltalán nem működik a dolog. A kurzort maga az emberi tenyér helyettesíti, kattintani pedig ökölbeszorítással lehet. Ez elsőre talán úgy hangzik, mint amikor a Különvéleményben Tom Cruise kereste a bűnözőket a karjaival kaszálva a képernyő előtt, de megnyugtatok mindenkit, hogy nem olyan. Ennél sokkal sutábban néz ki az ember, ahogy próbálja ránavigálni a nyilat a kiválasztott alkalmazásra vagy képre.

A hangvezérlés már jobb, viszont egyelőre magyarul nem érhető el, és kicsit kevés funkciót támogat. Azaz a csatornaváltáson kívül (ami ugye szolgáltatótól kapott médiabox esetén amúgy is felejtős) a hangerőt lehet vele szabályozni, bekapcsolható a kamera, valamint elindítható egy-két alkalmazás, illetve a böngésző. Utóbbinál arra is van lehetőség, hogy bediktáljuk neki a keresőszót, de ezt egyelőre még hajlamos félreérteni, és hát magyar szöveg helyett annak angol megfelelőjét üti be virtuális ujjaival az elektronika. A hangvezérlés jól működik, azt leszámítva, hogy a jelek szerint nem gondoltak arra, hogy az aktiválószót maga a tévé is "kimondhatja". Azaz, ha valamilyen olyan műsor megy, amiben elhangzik a "Smart TV" vagy "Hi TV" kifejezéshez hasonló szókapcsolat, akkor automatikusan felugrik a hangvezérlő ablak. Ez pedig az épp futó műsor hangerejének radikális lecsökkenésével jár együtt, ami valami döbbenetesen idegesítő tud lenni.

Médialejátszó

A Samsung mindig is a pionírok közé tartozott e téren (például ők voltak az elsők, akik integrált médialejátszóval látták el tévéiket), sok szempontból a konkurencia előtt járnak, olyannyira, hogy számos újdonsággal elsőként álltak elő. Így arra számítani lehetett, hogy ezzel most sem lesz probléma.

A trendeknek megfelelően nem látható az összes fájl, hiszen előzetesen ki kell választani, hogy milyen típusú állományokkal (film, zene, fotó) foglalkozna az ember, utána csak ezek jelennek meg a képernyőn. A grafikus kezelőfelületet kicsit átszabták, de az nem változott, hogy alapvetően a Windows fájlkezelőjére hasonlít a kialakítás. A mappák és a fájlok között a kurzorbillentyűkkel lehet lépkedni, és mivel az egyes elérhető funkciókról az alsó információs sáv folyamatosan tájékoztat, így a kezelés senkinek sem okozhat gondot. A hagyományos könyvtárstruktúra mellett beállítható, hogy a rendszer név vagy dátum alapján listázza az egyes állományokat.

Videók

A távirányítón található funkciógombok mellett a nyilakkal is bele lehet tekerni az anyagba, sőt arra is képes, hogy virtuális fejezetekre bontsa az anyagokat. Ezekhez képet is mellékel, ezzel jóval egyszerűbbé teszi a navigálást. És ez még nem minden, hiszen előhívható a virtuális csúszka, ahol egy szempillantás alatt nagy távolságok ugorhatóak át, emellett a számok segítségével másodpercre pontosan megadható, hogy honnan folytatódjon a lejátszás. A feliratok megjelenítése megoldott (amennyiben annak neve megegyezik a forrásanyagéval). Bár a karakterek színén és méretén nem lehet állítani, ez nem jelent különösebb gondot, hiszen a szöveg általában jól olvasható. Amennyiben valaki nem elégedett a képi világgal és a megszólalással, akár film közben is válthat az egyes profilok között. Egy gombnyomással pedig a videóval kapcsolatos információk (cím, hossz, méret, hely, felbontás, videokodek, hangkodek) is elérhetőek.

A formátumtámogatás vizsgálatához szokásos tesztcsomagunkat használtuk. És ezen a téren ez a szolgáltatás kiválóan vizsgázott, hiszen Killa_sample kivelével az összes állományt lejátszotta. Sem a hanggal, sem a színekkel sehol nem voltak problémák, emellett akadozásmentesen, gyakorlatilag döccenés nélkül jelenítette meg a videókat.

Fotók, zenék

A formátumtámogatás a fotók esetében már nem ilyen pazar, a JPG képek mellett ugyanis csak a BMP kiterjesztésű fájlokat képes a képernyőre varázsolni, azaz többek között a TIF, PNG, PSD képek mentek a levesbe, emellett a GIF és animgif szabványok is felejtősek. Lejátszási lista csak egy adott mappában lévő fájlokból állítható össze, és ebből következően a diavetítés funkció működik. A képváltás különféle effektekkel feldobható, zeneszámok is elindíthatóak a vetítés alatt. A képek forgathatóak és nagyíthatóak, emellett lekérhetőek a fotókkal kapcsolatos részletes információk (méret, keletkezés dátuma, milyen típusú géppel készült, milyen beállítások mellett stb.).

Érdekes, hogy zeneszámok esetén megoldott, hogy több könyvtárból szemezgessen a felhasználó, így remek kis lejátszási lista hozható létre. Lehetőség nyílik arra is, hogy stílus vagy előadó szerint listázzuk ki a fájlokat, azaz értelemszerűen az ID3 tagek feldolgozására és megjelenítésére is képes. Külön lejátszóképernyő nincs, de nem is hiányzik. A kötelező MP3 mellett megoldott a WMA és a FLAC formátumok lejátszása is, amiért pirospont jár.

Mindent összevetve a médialejátszó parádésan teljesített. Amellett, hogy remekül fest, nagyon felhasználóbarát, a kapcsolódó szolgáltatások valóban hozzáadott értéket jelentenek, és a formátumtámogatásra sem lehet panasz (a képeket leszámítva).

3D, Smart Evolution

Explore

Annak ellenére, hogy a háromdimenziós megjelenítők már két éve berobbantak a piacra, az eljárás népszerűsége jelentősen elmarad attól, amit a gyártók vártak. Ennek számos oka van, de ebben nyilván óriási szerepet játszik, hogy még mindig kevés a térhatású tartalom. Ezen segíthet a vállalat saját 3D Explore névre hallgató szolgáltatása, ami a Smart TV rendszer szerves része, így magától értetődően e tévén is elérhető. Ezen keresztül közel 150 különféle háromdimenziós magazinműsor, videoklip, trailer, játékbemutató, oktatófilm stb. tekinthető meg ingyen és bérmentve. Úgy tűnik, ez a konverzió mellett az egyetlen megoldás, ami segíthet eladni a 3D megjelenítőket, mert a tartalomszolgáltatók továbbra sem csipkedik magukat.

Aktív shutter

A Samsung idén is maradt a jól bevált aktív shutteres képalkotási megoldásnál, annak ellenére, hogy a rivális passzív technológia számos előnnyel kecsegtet, még ha nem is képes a Full HD felbontás megjelenítésére. Ez pedig a dél-koreai konszern szerint fontosabb, mint hogy a szemüvegekben nincs LCD kijelző, illetve, hogy azok könyebbek és olcsóbbak. Nincsenek ezzel egyedül, hiszen például a Panasonicnál hasonló nézeten vallanak a döntéshozók.Mindenesetre mivel tavaly sikerült megállapodni egy egységes szabványban, ezért a szemüvegek a jövőben biztosan olcsóbbak lesznek. A Samsung mostanra belátta, hogy ezekből a kiegészítőkből nem lesz soha trendi divatcikk, így a dizájn helyett most már arra koncentráltak, hogy csökkentsék a súlyt és a méretet. Ez pedig sikerült is nekik, így a televízió dobozába bepakolt SSG-3050GB típusjelzésű darabok már sokkal kényelmsesebbek, mint korábbi társaik. Tölthető akkumulátor helyett pedig cserélhető gombelemek szolgáltatják az energiát..

A modell az összes létező háromdimenziós szabványt támogatja, és amennyiben ilyen tartalmat észlel, automatikusan 3D nézetre vált. Ez persze később igény szerint ki- és bekapcsolható a 3D gomb megnyomásával, az egyéb beállítások pedig a főmenüből érhetőek el. A 3D Perspektíva funkció a térhatás agresszivítását szabályozza egy tízfokozatú skálán, a 3D Mélységgel pedig ezen lehet még tovább finomítani. 2D-3D konverzió esetén érdemes a perspektívával finoman bánni, mert a szellemképesedés erőteljesen jelentkezhet. A termékkommunikációban hangsúlyozták, hogy tovább javítottak a konvertáló algoritmuson, de mi nagy különbséget nem érzünk a tavalyi modellekkel összehasonlítva.

3D élmény?

A moziban tapasztalható 3D élményt továbbra sem sikerült reprodukálni a nappaliban, és ez szerintünk soha nem is fog bekövetkezni. Azt aláírjuk, hogy van egy-két olyan alkotás, ahol valóban pluszt jelenthet a térhatás, de a legtöbb tartalom vígan elvan nélküle, hiszen sok esetben a három dimenzió csak azt jelenti, hogy kétdimenziós objektumok mozognak eltérő síkban.

Az örvendetes, hogy a szemüveg méretén és súlyán csökkentettek, viszont a vibrálást nem sikerült mérsékelni. Ez pedig borzasztóan idegesítő, főleg világosban. Az tény, hogy tíz perc után megszokja a szem (legalábbis az enyém), de hát ez azért ebben a formában távol áll a szórakozástól, mint olyantól.

Evolúció

A készülék hátulján, a csatolók szomszédságában elhelyeztek a mérnökök egy speciális interfészt. Ez az úgynevezett Smart Evolúció csomag csatlakoztatására szolgál. Ez gyakorlatilag egy hardveres kiegészítő, aminek köszönhetően nem kell új tévét vásárolni minden évben, hiszen ezzel az adott szintre fejleszthető egy régebbi darab is. A rendszert idén vezetik be, azaz az első kiegészítő csomagok 2013-tól vásárolhatóak majd meg.

Értékelés

Ez az idei 8000-es sorozatba tartozó készülék tulajdonképpen teljesítette az előzetes elvárásokat. Egy kifejezetten innovatív, sok újdonságot kínáló modellről van szó, amely kinézetében is jelzi, hogy egy topkategóriás modellről van szó. A döbbenetesen vékony fémkereteknek köszönhetően igen attraktív televízió született, amit csak fokoz a különleges, íves organikus talp.

A Smart TV rendszer fejlődött tavaly óta, a vetélytársaknak alaposan fel kell kötni a gatyát, ha tartani akarják a lépést. Ez fokozottan igaz a médiaeljátszóra, ami a formátumtámogatást, a kinézetet és a kapcsolódó szolgáltatásokat tekintve jelenleg a legjobb a piacon. Akár még egy asztali céleszközzel is eséllyel vehetné fel a versenyt, ami azért elég nagy szó! A kétmagos processzor sokat dobott a sebességen, és a cég szerint ez elsődleges feltétele volt annak is, hogy működjön a forradalminak nevezett gesztus- és hangalapú vezérlés. Ez viszont egyelőre még egyrészt kiforratlan, másrészt szerintünk el kell telnie elég sok időnek, hogy a felhasználók valóban automatikusan ezt az opciót válasszák. Az viszont fontos és hasznos újítás, hogy az USB-n keresztül csatlakoztatott egér és billentyűzet kezelését megoldották, mert ez jelentősen megkönnyíti a böngésző, az alkalmazások és a közösségi oldalak használatát. A hagyományos távirányító nem szép, de cserébe funkcionális. A kiegészítő mikrofonos, tapipados darab se rossz, de csak magában kevés.

Ennek a kissé műanyag, harsány képi világnak nem vagyunk nagy rajongói, igazán választhatták volna a visszafogottabb, természetesebb irányvonalat. Durva képhibák nem jelentkeztek, de azért a felhősödésen volna még mit csiszolni, és az analóg jeleknél olykor jelentkező enyhe akadozás sem válik dicséretére. Az előzetes képi beállítások száma kevés, az pedig vicc, hogy közülük egyedül a Film használható normális körülmények között. A különféle képjavító technológiák között vannak egészen használható eljárások is, ami azért nem volt mindig így. A megszólalásra nem lehet panasz, de azért csodát várni felesleges lenne a két tízwattos, hátlapba épített hangsugárzótól. A 3D megvan, elméletben fejlesztettek is rajta, de ezután a modell után sem lettünk az otthoni térhatású tévézés pártfogói. Sőt. A tévé 800 000 forintos árával egyértelműen a drágább modellek közé tartozik, dehát a Samsung érthető módon megkéri a rengeteg plusz, ráadásul sok esetben egyedi és innovatív szolgáltatás és a különleges dizájn árát. Ennek köszönhetően valószínűleg még egy darabig nem lesz tömegtermék, viszont kiválóan demonstrálja a vállalat erejét, továbbá felvázolja a televíziózás lehetséges jövőjét.

Samsung ES800 Smart 3D tévé

elefant

A Samsung UE55ES8000 Smart 3D lcd tévét a Samsung magyarországi képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.