Külső vonások

Külsőleg a Samsung ST500 sem más, mint az eddigi Samsung modellek. Igényes, minőségi kivitelezés és anyaghasználat, szolgáltatásainak listája pedig hosszú, mint a Kínai Nagy Fal. Ez a gép azonban valamiben mégis más, mint az eddig általunk tesztelt gépek. Más, mert többek között olyan dolgot is felvonultat, amivel eddig még nem találkoztunk: rendelkezik az előlapon is egy kis kijelzővel, amely az önarcképek szerelmeseinek lehet óriási segítség a képek komponálásában. De ne rohanjunk ennyire, hiszen az ST500 megéri, hogy lassan ízlelgessük.

Ha jobban odafigyelünk, akkor már a fenti képen is kivehetők az elülső kijelző körvonalai. Igen, arról a valamivel világosabb négyszögről van szó, ami az előlap baloldalán látható az optika mellett.

A másfél colos, 61 ezer képpontnyi felbontású kijelzőnek azonban nem csak az a feladata, hogy az önarcképek elkészítésében segédkezzen, hanem több más funkciót is ellát, melyekről kicsit később, a "működés" alatt fogunk beszámolni.

A kis kijelző miatt az előlap síkfelületű, nincsen markolata a gépnek. Fogása mégis kényelmes, hiszen a hátlapon a nagy kijelző mellett kellően széles, recézett hüvelykujj támaszték található.
A nagy, érintésérzékeny monitornak köszönhetően csak a képvisszanézés kapott dedikált nyomógombot. Csodálkoztunk is rajta, hiszen ezt a funkciót is nyugodtan le lehetett volna tudni egy piktogrammal. Aminek azonban határozottan örültünk, hogy a zoomolást - bár így is kissé szükségmegoldás-szagúan apró billenőkapcsolóval - fizikai és nem elektronikus úton oldották meg.

A Samsung saját csatolófelülete egy nehézkesen kipattintható kis fedél alá került az akku és a műanyag állványmenet közé, a fényképezőgép fenéklapjára.

Legfelül a süllyesztett, világító karimával ellátott bekapcsoló gomb, az exponáló, valamint a zoom billenőkapcsolója figyel.

Kevés kezelőszerve van a gépnek az érintésérzékeny LCD-n kívül; ezek közül a legfontosabb az exponáló és a zoomot vezérlő. A kioldó mérete megfelelő, a félállás és az exponálás egyaránt pontosan vezérelhető. Nem rajongunk az ilyen apró billenőkapcsolókért, mint amilyen a gyútávot állítja, de használat közben nem volt gondunk vele. Az említett kezelőszervek elrendezése kényelmes, egyik elérése sem nehézkes, vagy bizonytalan fogást eredményező.

Röviden: A Samsung ST500 hozza a gyártótól megszokott jó minőségi felépítést, az igényes kivitelezést. Az ergonómiára nem lehet rossz szavunk, minden kényelmesen elérhető, s biztosan működik.

Adatlap

Működés

Mint általában az érintőképernyős fényképezőgépeknél, úgy az ST500-nál is központi szerepet kapott az LCD. Működtetése bár nem olyan gördülékeny és gyors, mint például az elmúlt napokban bemutatott Nikon Coolpix S70 esetében, de lassúságról azért szó sincs. A gyártó nem épített be multitouch-csos kezelhetőséget, tehát nem lehet két ujjal egyszerre ügyködni a képernyőn (így nincs kétujjas nagyítás/kicsinyítés sem).
A működésről felvett videó sokkal többet elárul, mint ezernyi mondat, íme:

Bár a kisfilmes értékekben kifejezve 124 mm-es gyújtótávolság nem olyan óriási, hogy ne lehetne megfogni, a Samsung mégis kettős képstabilizáló rendszert épített az ST500-ba. Az elektronikus megoldást nem szeretjük, mert csak az érzékenységet emeli fel, így kizárólag az optikai egység teljesítményére voltunk kíváncsiak: az 1/10-es záridővel készült kép olyan lett, mintha állványról lőttük volna.

A fényképezőgép igazi érdekessége azonban nem az érintőképernyő, vagy a képstabilizátor, hanem a kis második kijelző a gép előlapján. Csak másfél colos és csupán 61 ezer képpontos a felbontása, mégis óriási ötlet, amely több alkalmazási területen könnyítheti meg a fotós dolgát.

Természetesen első sorban az önarcképeknél segíthet, ha látjuk magunkat a kijelzőn, így sokkal könnyebb a legelőnyösebb pózt, arckifejezést megtalálni. De van más alkalmazási kör is. Megeshet, hogy egy rokon, egy barát, vagy csak a szomszéd megkér minket, készítsünk egy klassz, "mókás" portrét a gyerekéről, de az csak nem akar ránk figyelni, mindig pont máshová néz, vagy épp nem mosolyog, amikor megnyomjuk a kioldót. A "Children" módban engedélyezhetjük, hogy az elülső kijelzőn egy a gyerekek számára érdekes, vicces kis animáció fusson, így garantáltan belenéznek majd az optikába, ha megnyomjuk az exponálót.
Ha pedig az önkioldót szeretnénk használni - adott esetben egy előre megkomponált csoportképhez -, ahol mi sem szeretnénk lemaradni a képről, akkor beállítható, hogy a visszaszámlálás a kis kijelzőn szemmel kísérhető legyen.

Forrás: Samsung

Az érdekességek listája még mindig nem ért véget, hiszen nem szabad megfeledkezni a beépített mozgásérzékelőről sem, melynek segítségével egyszerű csuklómozdulatokkal is aktiválhatunk egy-egy funkciót. Ez a szolgáltatás úgy indítható el, hogy egyik ujjunkat rátesszük, és rajta tartjuk a kijelzőn (értelemszerűen a tartó kéz hüvelykujját). Egyből megjelennek az LCD-n az éppen elérhető funkciók a hozzájuk tartozó mozdulati irányt jelző piktogrammal. Például indíthatunk slide show-t, elforgathatunk, törölhetünk képeket, de akár a fényképező működését is paraméterezhetjük ily módon.

Egyéb okosságok, melyek jól jöhetnek a mindennapi használatban:
A "Smart Auto" mód 16 különféle séma közül választja ki a témának legmegfelelőbbet, így a fényképezőgép teljesen automatikusan állítja be az összes paramétert, melyek a jó kép elkészítéséhez szükségesek. Persze, az automatika csak a technikai hátteret tudja szolgáltatni, a megfelelő kompozíciót, a témát a fotósnak kell meglátnia.
Húsz emberi arc elraktározására és felismerésére képes az ST500. Nem csupán az arcfelismerő és arcra élességet állító, fényt mérő rész az érdekes, hiszen ezt manapság már szinte az összes ultrakompakt/kompakt tudja, hanem az, hogy a képek között módunk van arc szerint keresni, lapozni.
Szemetes funkció: törléskor a képek először a "szemetesbe" kerülnek, így ha meggondolnánk magunkat, semmi sincs veszve - csiribú-csiribá, seperc alatt visszaállítható a törölt kép.
"Frame Guide": nehéz jól lefordítani, de a lényege, hogy egy előre beállított kompozíciót képes rögzíteni, így ha saját elképzelésünk van egy adott témáról, csak aktiváljuk a funkciót, rögzítsük a beállítást, majd adjuk oda megbízottunknak, hogy készítse el helyettünk a fotót (pl. barátainkkal együtt szeretnénk megörökíttetni magunkat, s éppen nincs kéznél állvány).
"A tökéletes portréról" (már ha létezik ilyen) sem kell lemondani, hiszen a beauty shot sémának köszönhetően, szépen retusált fotókat alkothatunk anélkül, hogy utófeldolgozásra lenne szükség. E téren egyre jobbak a Samsung gépei, amint ezt már a WB1000 tesztben is leírtuk.

A makrózás szerelmesei az ST500-zal sem nyúlhatnak mellé, bár már igen nagy és komoly a konkurencia ilyen téren is. A 3 - 8 cm közötti tárgytávon élesre álló szuper makró mód igen jól alkalmazható akár a legapróbb témák lekapására is. A három centis határ ésszerűnek tűnik, ez alá már nem érdemes menni, mert a gép optikájával amúgy is útban lennénk a fénynek.

A fényről jut eszünkbe, hogy a beépített vaku méretével igencsak divatkövető lett (értsd: apró), de szerencsére elég nagyot villant ahhoz, hogy az ilyen kategóriájú gépek felhasználási területein megállja a helyét.

Pár szó a működési sebességről. Az ST500 általános kezelési és működési sebessége jó, a kijelző sem lusta, de van, amikor a túl gyors felhasználót nem tudja egyből követni, ám ez is leginkább csak a képek visszanézésekor szokott jelentkezni. Mivel nem végleges géphez volt szerencsénk, ezért bekapcsolás után pár másodpercig egy figyelmeztetés jelent meg az LCD-n, így az első kép elkészítésének idejét nem tudtuk lemérni. Rendelkezésünkre álló adatok: két kép közti idő: 2.09 mp, a teljes gyújtótávolság végigjárása: 1.75 mp.

Pár mondatban: Érintőképernyő, elülső kijelző, mozgásérzékelő - mi kell még? Ja, persze, a számtalan digitális varázslat, ami szintén nem hiányzik a Samsung ST500-ból. Rengeteg hasznos szolgáltatást préselt gépébe a gyártó, így nem igazán van mit hiányolni.

A menü

A magyarul is tudó menürendszer négy fő szekcióra van osztva: fotózással kapcsolatos paraméterek, hangok, képernyő, valamint általános beállítások. Bár ezek az ikonok is elég kicsik, mégsem volt nehéz a megfelelő felületet eltalálni, hogy az adott szekcióba léphessünk.

A képernyő alján látható fel/le nyilakkal tudunk az adott fő menüpont oldalai között lépkedni. A nyilak közti szám/szám az "aktuális oldal" / "összes oldal" jelölését szolgálja.

A Samsung ST500 nem csak hanghatásokkal, hanem állítható erősségű rezgéssel is képes visszajelzést adni, ha megbökjük az LCD-t.

A főképernyő olyan alapvető információkkal látja el a fotóst, mint például a kiválasztott működési mód, a felbontás, a választott AF mező, az ISO értéke, az arcérzékelés, a fennmaradó képek száma, a kiválasztott munka-memória, az akku töltöttsége, a vaku állapota, a képstabi állapota, és hasonlók.

A gyorsmenü a kijelző aljának közepén látható nyíl megérintésével bújik elő. Olyan értékek módosíthatók, mint például az expozíció kompenzációja, a fehéregyensúly, az ISO, a tömörítés minősége, az arcfelismerés, stb.

A képek visszanézésekor elérhető funkciók az arc szerinti keresés, a szemetes, a slide show indítása, s a képi hatások.

Rövidre fogva: Magyar menü, amely rendezett, logikus felépítésű, és gyorsan áttekinthető.

Képminőség

Amint arra már cikkünk elején utaltunk, a Samsung ST500 immár nem csak minőségi kivitelezésével, érintőképernyőjévél és megannyi extra szolgáltatásával tűnik ki, hanem igen jó képminőségével egyaránt.

Az ekvivalens 27 mm-ről induló optika meglehetősen alacsony hordó torzítással rontja a képet, valószínűsíthető, hogy a gyártó digitálisan javítja/kompenzálja az oldalélek kikerekedését. A képek sarkaiban látszik némi minőségromlás.

Becsillanásokat nem találtunk, pedig rendesen próbára tettük a Schneider-Kreuznach optikát. Sőt, a színes szelleméleket (PF, CA) is szépen szűri a masina. Szerintünk itt is az elektronika teszi a dolgát.

A fényképezőgép színvilága szépen telített, de nem természetellenes, és az egyes színeknél sem lép fel túlcsordulás. A fénymérés pontos volt, a fehéregyensúly az egész érzékenységi tartományon konstans:

A kép ISO 400-ig bezárólag nagyon jó marad, a zajszűrés még ISO 800 mellett is csak módjával keni el a képpontokat. ISO 400 és ISO 800 között minimális különbséget láttunk, a színes felületek képen látszik, hogy ISO 800-on valamivel magasabb a monokromatikus zaj.

Festményes képünk azonban mást mutat: itt már ISO 400 mellett is jól látható részletvesztéssel találkoztunk, amely nem csak a kép szélén, hanem közepén is megfigyelhető volt.

Kellemes meglepetés: a Samsung ST500 ISO 3200-as értéken olyan jól teljesített, mint elődei ISO 1600-on. Az eredmény láttán persze senki sem fog örömtáncot járni, de ha olyan rossz fényviszonyok mellett kell fotózni, ami megindokolja ezt a magas ISO értéket, akkor az ilyen minőségű kép még mindig jobb, mint a semmilyen kép.

Érdekes, hogy erős napsütésben még ISO 80 mellett (1/750 mp, F5.9, 125 mm ekv.) is zajosak lettek a sötétebb, egységes színű felületek (szürke toronyház oldallapjai). Ezzel a jelenséggel már több fényképezőnél találkoztunk, de eddig nem sikerült megfejteni a problémát.

Végül álljon itt még pár további tesztkép, melyek szintén a Samsung ST500-zal készültek:

Összefoglalva: A Samsung ultrakompaktjai és kompaktjai eddig mind nagyszerű külső minőséggel rendelkeztek, de a képük valahogy nem volt a csúcson. Az ST500 úgy tűnik, végre szakít a sorral, hiszen bátran elmondhatjuk róla, hogy képminősége kategórián belül a jók közé emeli.

Filmfelvétel és értékelés

Filmfelvétel terén a Samsungnál mindig a hanggal voltak problémák, s nincs ez sajnos másképp az ST500-nál sem. Zoomoláskor a hangfelvétel ugyanis lekapcsol. A hang amúgy halkabb, és gyengébb minőségű az átlagnál.
A fényviszonyok változását nagyon gyorsan követi az elektronika, az AF is viszonylag fürge - mint már említettük, felvétel közben is elérhető az optikai zoom.
A felvétel legfeljebb 1280 x 720 @ 30 fps felbontású lehet, melynek minősége az átlagos és a jó közé sorolható. Érdekesség, hogy 320 x 240-ben akár 60 fps-t is beállíthatunk. A készülék leírása szerint maximum 20 perces lehet egy mozgóképünk. Tesztvideó.

Értékelés

Úgy tűnik, a gyártó a jó irányba kezdett el mozgolódni, s az ST500 nem az első és egyben utolsó jó képminőségű ultrakompakt készüléke lesz a Samsungnak.
Szép, megnyerő design, hasznos és ötletes szolgáltatások hada, jó külső és belső minőség - mit kívánhatna még a felhasználó? Ja, igen: legyen picit olcsóbb a masina, mert a jelenlegi cca. 82 000 forintos vételára - ha nem is vészesen - magas. Összességében jó benyomást keltett a gép, így meg is kapja az ajánlott plecsnit.

A Samsung ST500 fényképezőgépet a Samsung Electronics Magyar Zrt.-től kaptuk bemutatóra.