Bevezető, dizájn

Nem mi voltunk az egyetlenek, akik bejelentésének időzítése miatt arra gondoltunk, hogy az ASUS kézikonzolja, a ROG Ally csak egy áprilisi tréfa, a tajvani vállalattól ugyanis egyáltalán nem áll távol az efféle viccelődés. De a cég arról is híres, hogy bátran meri vállalni a megszokottól eltérő termékek fejlesztését is – emlékezzünk csak vissza például a Zenbóra. Persze a gyártó reményei szerint az Allyra azért nagyobb siker vár, mint a robotra, melyről megjelenése óta nem sokat hallottunk.

Az Ally esetében mindenesetre egy, a többi termékhez és az ügyfélkörhöz jobban passzoló eszközről van szó, melynek piacra kerülését is igyekeztek minél feltűnőbbé tenni: a jól eltalált bejelentési dátum után körülbelül egy hónappal került sor a hivatalos bemutatóra, de a tesztpéldányokat csak később osztották szét, és az ezekkel készült mérésekről is csak ma ránthatjuk le a leplet. Jelen cikkünk többek között ezért is inkább bemutató, mintsem teszt, a hozzánk került példány ugyanis még nem a végleges firmware-rel fut, ez pedig több bugban és időnként fagyásokban is megnyilvánult.

Külső

Gyártójának elmondása szerint a ROG Ally végleges formáját több száz iterációt követően alakították ki, figyelembe véve a játékosok igényeit, szokásait, ami a kontrollerek használatát illeti. Persze lássuk be: azért nem teljesen kellett új ösvényeket kitaposniuk, elég volt csak ránézni a Steam Deckre, mint a legfontosabb versenytársra, amikor a gombok elrendezésén dolgoztak. Szolgalelkű másolásról azonban egyáltalán nincs szó, a kezelőszervek sem pontosan ugyanott helyezkednek el, ráadásul az Ally esetében több is van belőlük (ami nem baj, figyelembe véve, hogy itt egy teljes értékű Windows 11-et is kapunk, amivel akár dolgozhatunk is, ha nagyon bátrak vagyunk).

[+]

A teljes egység befoglaló mérete 280 x 111 x 32 mm, de az utóbbi vastagságot a „fogantyúk” adják, középen, a kijelző alatt csak 22 mm vastag az eszköz. A burkolat igényes műanyagból készült, díszítés nincs sok rajta: alul egy szivárványos csík, két oldalt pedig apró ROG logók hívják fel magukra a figyelmet. Persze az ARGB nem maradt ki a listából, a két joystick körüli gyűrűnél találhatunk világítást, melyet szokás szerint az Armoury Crate SE-ből elérhető AURA Creator panelből szabhatunk testre. Elvileg nincs tehát akadálya annak, hogy a hozzá csatlakozó többi AURA Sync-kompatibilis eszközzel összhangba hozzuk a fényeket.

[+]

Az előlapot a 7”-os, Full HD felbontású, 120 Hz frissítésű érintőkijelző uralja, ami Gorilla Glass Victus burkolattal védekezik a karcolások ellen és DXC bevonattal igyekszik a tükröződéseket is csökkenteni. A fő kezelőszervek a képernyő mellett, kétoldalt helyezkednek el, négy kisebb funkciógomb, egy D-Pad, két joystick és a kontrollerekről ismerős billentyűnégyes (ABXY) alkotja ezt a csapatot. A „markolatok” felhasználótól távolabbi éleire két-két gomb (hivatalosan jobb és bal gomb, illetve jobb és bal ravasz) került, illetve alul is találunk még két billentyűt; az Allyt kézben tartva ezeken középső- és gyűrűs ujjaink nyugszanak. Valamennyi gomb, kapcsoló funkciója természetesen testre szabható.

Említést érdemel még a kisméretű, szinte süllyesztett bekapcsológomb és a hangerőt állító +/- kapcsoló is, ezek a fenti él közepén helyezkednek el. Csatlakozókal nem vagyunk elkényeztetve, persze hely sincs igazából nekik: a 3,5 mm-es kombojacken túl csak a PCIe interfészt és Type-C konnektort kombináló XG Mobile dokkolóportot kapjuk, melynek Type-C komponense biztosíthat kimenetet egy „standard” USB 3.2-es hub felé, így az XG Mobile nélkül is tudunk például egeret, billentyűzetet, külső monitort csatlakoztatni a készülékhez.

[+]

Az ASUS a Dolby Atmos kompatibilis rendszer hangsugárzóit az előlapon található rések alá rejtette, a mesterséges intelligencia alapú zajcsökkentéssel dolgozó mikrofonpáros pedig képernyő felső sarkai mellett lapul.

[+]

Érdekesség, hogy a ROG Ally meglepően könnyen szerelhető, a hátoldalon található hat csavar oldása után az alsó burkolat egyszerűen leemelhető, már csak azért is, mert a hatból az egyik egy úgynevezett „pop up” csavar. Persze a szétszerelhetőség nem jelenti azt, hogy a bővíthetőség széleskörű, de a háttértárhoz azért hozzáférhetünk. Aki a beépített kapacitást nem találná elégnek, az kihasználhatja az UHS-II sebességű microSD foglalatot is.

[+]

A képen látható egyébként a dupla ventilátoros hűtés is, aminek fejlesztésekor az ASUS úgy alakította a hővezető csövek belső felépítését, hogy azok működését minél kevésbé befolyásolja a gravitáció.

Skálázódó rendszerchip

A ROG Ally egyik érdekessége, hogy speciálisan a célpiacára tervezett rendszerchipet használ. Egészen pontosan az AMD Ryzen Z1 termékcsalád két képviselőjét veti be, első körben a Z1 Extreme modellt, majd később a normál Z1 is elérhető lesz.

Az alapokat tekintve az említett SoC a CES-en leleplezett Phoenix kódnevű lapkát használja. A csúcsmodell nyolc darab, egyenként 1 MB-os L2 gyorsítótárral bíró Zen 4 magot használ, és ezek 16 MB-os megosztott L3 cache-en osztoznak. Az IGP is a lehető legújabb, ráadásul 12 CU-s dizájnról van szó, ami az RDNA 3 felépítése alapján megfelel hat darab WGP-nek, vagy újabb néven CUP-nak, de klasszikus értelemben hivatkozhatunk rájuk multiprocesszorként.

A 128 bites memóriabuszt használó memóriavezérlő LPDDR5 szabványt támogat, amelyhez 6,4 GHz-re paraméterezett memóriák társulnak.

[+]

A Z1 sorozat egyik kritikus képessége a skálázhatóság, és az ide érkező lapkák 9 és 30 wattos fogyasztási keret között üzemképesek. Erről a felhasználó dönt, méghozzá profilok segítségével. Három opció között lehet választani: silent, performance és turbó. Ezekhez rendre 9, 15 és 25 wattos fogyasztási limit tartozik, de ha a gép hálózatra van kapcsolva, akkor az utóbbi 30 wattra ugrik.

[+]

A fogyasztási profil kiválasztása azért is lényeges, mert befolyásolja a teljesítményt. A Ryzen Z1 sorozat az alapspecifikációt tekintve nem rendelkezik órajel-paraméterezéssel. A határokat az adott eszköz gyártója szabja meg, bár valószínűleg ebbe az AMD-nek is van némi beleszólása. Annyi biztos, hogy a Ryzen Z1 Extreme a ROG Ally kézikonzolban maximum 5,1 GHz-et tud beállítani a Zen 4 magokra, illetve 2,7 GHz-et az IGP-re. Bár nincs egyértelműen kifejtve, de valószínűleg ezeket az órajeleket a rendszer maximális fogyasztási keret során érheti el huzamosabb időre. A normál Ryzen Z1 esetében a CPU-magok maximuma 4,9 GHz-re, míg az IGP-é 2,5 GHz-re csökken.

Megjegyzendő, hogy a Ryzen Z1 termékcsaládon belül nem aktív az úgynevezett Ryzen AI részegység. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a célpiacon nem lenne sok haszna, illetve letiltásával a felhasznált fogyasztási keret is felszabadult, amit el lehet költeni a CPU-magokra, valamint az IGP-re.

Hardver, teljesítmény

A ROG Ally többféle konfigurációban érkezik a piacra: a Z1 processzorral és 256 GB-os SSD-vel rendelkező modell képviseli a belépőszintet, a Z1 Extreme SoC-vel és 512 GB-os SSD-vel szerelt változat pedig a felsőkategóriát. Nálunk ez utóbbi járt, az alábbi kiépítésben:

Teljesítmény

A mérések eredményeire való áttérés előtt ismét hangsúlyoznánk, hogy tesztpéldányunk még béta verziónak tekinthető, így az eredményekben később még várhatóak javulások is akár. Mivel kézikonzolról van szó, aminek elsődleges célja a játék, az ismerkedést a 3D-s képességekkel kezdtük. Erre a célra a gamer notebookoknál megszokott játékokat vetettük be, Full HD és 720p felbontással, maximális minőségi beállításokkal.

Az a számok alapján rögtön kijelenthető, hogy a ROG Allyt nem arra tervezték, hogy Full HD-ben a lehető legjobb képminőséggel játsszunk vele, legalábbis az általunk mért számok a folyamatos megjelenítés alsó határán táncoltak végig még Turbo fokozatban is. Hogy kontextusba helyezzük a számokat, vessünk egy pillantást például az Acer Swift X ultrabook GeForce 3050 Ti-vel és Ryzen 5 5600U-val szerelt változatának eredményeire, melyek játéktól függően 20-60%-kal jobbak. Bár ez soknak tűnik, valójában impozáns, hogy egy középkategóriás CPU és dedikált GPU-val szerelt, jóval nagyobb és erősebb hűtéssel rendelkező notebookhoz képest így teljesít ez a konzol.

A nyers számok természetesen jobbak, ha Full HD helyett csak 720p felbontásra váltunk, de az igazi játszhatóságot inkább akkor kapjuk meg, ha némileg visszaveszünk a minőségi igényekből, a 4 GB VRAM miatt ugyanis ez az, ami a legtöbbet segíthet. Az alacsonyabb felbontás hatásait a Radeon Super Resolution segítségével kompenzálhatjuk tovább, így pedig már bőven a játszhatósági határ feletti fps-ekre számíthatunk a legmodernebb játékok alatt is.

Mivel az ASUS hordozható- és asztali szórakozáshoz is ajánlja a ROG Allyt, megnéztük, mennyit tudunk gyorsulni akkor, ha tápegységről hajtjuk meg a konzolt. A hivatalos adatok szerint ilyenkor a Turbo módban 25-ről 30 wattra nő a TDP – ennek hatását a 3DMark Time Spy benchmarkjával vizsgáltuk.

Természetesen nem kötelező csak játszani az Allyval, hiszen képében egy teljes értékű windowsos számítógépet kapunk, és a megfelelő kiegészítőkkel monitorra köthetjük, futtathatunk rajta Wordöt, böngészőt, és így tovább. A PCMark 10 Extended tesztjében a következő eredményeket láttuk:

Ezek a számok egyáltalán nem rosszak, a kis gép jobban teljesít itt, mint például a Core i7-1355U-val szerelt új generációs Zenbook S 13 OLED!

Tapasztalatok, értékelés

A ROG Ally kapcsán az ASUS háromféle felhasználási módot talált ki: az első az „énidő”, amikor kézikonzolként használjuk a terméket, a második a „miidő”, amikor egy sima dokkolóval tévére/monitorra kötve és bluetooth-os kontrollereket csatlakoztatva barátokkal játszunk rajta, végül pedig a „proidő”, ahol az XG Mobile kínálta extra lehetőségeket használjuk ki. Ez utóbbival kapcsolatban persze jelentős pluszkiadásra készülhetünk, attól függően, hogy az XG Mobile-t milyen VGA-val választjuk.

Az egyes gombok funkciói teljesen testre szabhatóak [+]

Ami az énidős használatot illeti, kézikonzolként az Allyval elégedettek voltunk, játékra jól használható, a testre szabható és a gamepad/normál üzemmód között automatikusan váltó kezelőszerveket kényelmesnek, reszponzívnak találtuk. A gép a melegedést jól kordában tartja, legalábbis ami a burkolatot illeti, a hűtés viszont nem igazán halk, és tulajdonképpen csak akkor nevezhető némának, ha terhelés nélküli állapotban van a konzol, amint már csak egy filmet megnyitunk, halk süvítésbe kezdenek a ventilátorok, játék alatt pedig jól hallható, magasabb frekvenciás zúgással dolgoznak. Ami az üzemidőt illeti, komoly játékokat futtatva ne számítsunk arra, hogy egész nap töltő nélkül maradhatunk, mi 85 percet tudtunk játszani egyetlen feltöltéssel. Ha videóznánk, akkor persze sokkal kedvezőbb a kép, ilyenkor alacsony fényerővel és Silent üzemmódban (ami azért nem teljesen csendes!) akár 11-12 órát is kihúzhatunk.

[+]

Ami a „miidő” jellegű felhasználást illeti, a készülék dobozában található apró állvány stabilan, megbízhatóan tartja a tévé melletti asztalon a konzolt. Bluetooth-os perifériák csatlakoztatása is egyszerű, a gép teljesítménye pedig a töltővel kicsikarható pár extra százalékkal együtt elég arra, hogy 720p-ben (vagy akár Full HD-ben is), magas minőségi beállítások mellett teljesen élvezhető sebességgel fussanak a játékok.

[+]

A „proidőt” XG Mobile hiányában egyelőre nem teszteltük, de igazából ott a grafikus feladatok úgyis az eGPU-ra hárulnak, amennyiben játékról van szó. Ha viszont a „Pro” megjelölést arra értjük, hogy az Allyt munkagépként vetjük be, akkor igazából ebben az állapotában sem vall szégyent, és egy arra alkalmas dokkolóval kiegészítve tökéletesen megfelelő irodai, egyszerűbb multimédiás feladatokhoz, böngészéshez, filmezéshez.

Értékelés

Ígéretes első próbálkozás a ROG Ally, melyen látszik, hogy az ASUS komolyan gondolja a kézikonzolok piacának meghódítását. Az AMD-től származó hardver elég impozáns, és ugyan a Full HD felbontásban maximális képminőség mellett azért még messze vagyunk attól, hogy a 120 Hz-es frissítésű képernyő korlátait feszegessük, a 7”-es kijelzőn tökéletesen élvezhetőek a legújabb játékok is, de akár egy külső monitorra Full HD-ben is kitehetjük a képet, lehet olyan beállítást találni (főleg az RSR-rel), ami jól is néz ki, és sebességben is rendben van.

[+]

Az, hogy az Ally egy jól összerakott, minőségi hardver benyomását kelti, az a gyártót ismerve nem meglepő. Nagy pozitívum, hogy a kezelőszervek (bár ez talán kissé szubjektív) jól eltaláltak, kézre állnak, reszponzívak. Amin szívünk szerint viszont még csiszolnánk, az a hűtés: az általunk tesztelt modellben ez gyakran a kelleténél hangosabban tette a dolgát még filmnézés során is, a Silent profilt aktiválva.

[+]

Ami a ROG Ally esetében nagy előny lehet az – esetenként jóval olcsóbb – versenytársakkal szemben, az általános használhatóság. Ez a konzol ugyanis egy teljes értékű windowsos PC is, melyet egy megfelelő dokkolóval vagy monitorral összekötve rögtön asztali számítógépként is bevethetünk. Ráadásul ebben az állapotában nem is kell túl sok kompromisszumot kötnünk, hiszen a Z1 Extreme egy modern középkategóriás mobil CPU teljesítményét hozza irodai és általános felhasználás során.

Ha pedig itt is a játék a lényeg, az XG Mobile akár egy RTX 4090-nel is felszerelhető, akkor pedig nem lesz hiány a grafikus erőben sem – ez a sokoldalúság és teljesítménytöbblet pedig némileg segít feledtetni a fő versenytárs Steam Deck (melyre persze szintén telepíthető játékon kívül más is, és akár Windowszal is ellátható) jelentős árelőnyét.

ASUS ROG Ally konzol

Abu85, Wombath

Az ASUS ROG Ally konzolt az ASUS hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.