Tesztek, felhasználás

A szenzor teljesítményének vizsgálatát és az USB frissítési rátájának stabilitását a már korábban is bevált, magyar fejlesztésű OxyPlot Mouse Tester alkalmazás 1.5.3-as verziójával mértük. Első napirendi pont a perfect control méter/másodperces értékének kiderítése volt 400, 800, 1600, 3200 és a maximum 6200 cpi-n. Azt hozzáfűznénk a történethez, hogy a grafikonok formája abból adódik, hogy egy jobbra tartó, fürge rántást követően megemeltük tesztünk tárgyát, majd újrapozicionáltuk, vissza a kezdőponthoz.

[+]

[+]

[+]

[+]

[+]

Dióhéjban összefoglalva a tapasztaltakat kijelenthetjük, hogy a szenzor jelest érdemel, hiszen felbontástól függetlenül megkaptuk a 4-5,5 m/s-os számadatokat, ami bizonyosan elegendő lesz a leendő felhasználók 99,99 százalékának, mivel a legalacsonyabb érzékenységen játszó játékosok is csak nagyritkán teszenek 4 m/s körüli mozdulatokat.

[+]

A soron lévő próba az USB polling rate állékonyságának feltárása volt. Ahogy a gráfokból is kitűnik, a TUF M5 derekasan helytállt, és függetlenül a beállított hertztől minden szinten nagyon szépen tartotta magát. Ismét egy ötös az ellenőrzőbe.

Legvégül a Microsoft Paintet inicializáva számok, betűk, vonalak és spirálok rajzolásával igyekeztünk felfedni bárminemű anomáliát az érzékelővel kapcsolatban. A rend kedvéért ezt megtettük aktivált angle snappinggal (prediction) és anélkül is.

A Paint teszt angle snappinggal (bal oldal) és anélkül (jobb oldal) [+]

A legkényelmesebbnek – a vártaknak megfelelően – a 400, 800 és az 1600 cpi-s lépcsőfokok bizonyultak. A 3200-as értéken kezdett kicsúszni kezünk közül a gyeplő, 6200-on pedig már a lovat is magunk mögött hagytuk, hiszen itt már a teljes kontrollálhatatlanság mellett egy csipet jitter szintén vegyült a levesbe – bár kicsit nehéz volt eldönteni, hogy a krikszkrakszok születésekor kezünk remegése nem pakolt-e rá a recék intenzitására egy tisztes lapáttal az überérzékenységnek köszönhetően. Akárhogy is, ilyen felbontásokon (3200, pláne a 6200) amúgy sem ajánlott tobzódni, így mi megelőlegezzük a négyötödöt abba a bizonyítványba.

A mindennapok folyamán megintcsak kellemes társnak bizonyult az Asus pöttöm egere, mert soha nem találkoztunk semmiféle hátráltató tényezővel (a driveres Canossa-járást kivéve) az aktív használat során, az eszköz példásan tette a dolgát, ahogy azt kell. Megnyúztuk a drágát játékokban is: single playerben, online multiplayerben, helyi hálózaton egyaránt nem maradt szem szárazon. Na, ez így mégsem teljesen igaz, mert egyetlen zavaró dolgot azért sikerült megfigyelnünk: az egér alsó részén, ahol a hasi szekció a legszélesebb, található egy perem. Ha gyakran emeljük és újrapozicionáljuk a patkányt, de ezalatt nem emeljük elég magasra és/vagy megdöntjük kissé, a padtól való elszakadás pillanatában ez az ominózus perem súrolja az alátétünket, és nem kizárt, hogy rövid időn belül komolyabban is károsíthatja a szövetet (vagy éppen megkarcolhatja a plasztikot, ha műanyag pad birtokában vagyunk). Erre ugyan nem árt egy kicsit figyelni, de azért semmiképpen sem mondanánk vásárlást meghiúsító faktornak.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!