Másodszor is befutott a Polaris
Az AMD év eleje óta szinte mindegyik rendezvényen a Vega architektúrára összpontosított, amelyről már ki is derült, hogy a rá épülő kártya ténylegesen a VEGA nevet kapja. Ez a termék azonban a felsőházba érkezik, így a 300 dollár alatti árszintre is kellenek termékek, így kvázi a semmiből meg is érkezett a vállalat Radeon RX 500-as termékcsaládja, amely a korábbi RX 400-as sorozatot váltja le, illetve egészíti ki.
A cég az előző generációban a Polaris 10 és 11 lapkákkal dolgozott, de az új generációra friss GPU-kat terveztek. A Polaris 10-et a Polaris 20, míg a Polaris 11-et a Polaris 21 váltja, illetve lesz egy újdonság, ami a Polaris 12 nevet viseli, és ez lesz az új belépőszint. Mindegyik friss lapka ugyanazokat az újításokat kínálja, tehát ebből a szempontból egységes a változás.
[+]
Egészen konkrétan elemezve, az első generációs Polaris 10 és 11-hez képest a Polaris 20, 21 és 12 gyártástechnológiai alapjai fejlődtek. Bár a felhasznált node továbbra is a 14 nm-es LPP, de újabb tervezőkönyvtárakat használt az AMD, illetve újabb a beépített AVFS is, amely technológiát a GPU-k piacán elsőként a Polaris 10 vetette be, így egy korábbi cikkben már leírtuk a lényegét. Az változásokkal az új GPU-k nagyobb órajel elérésére képesek anélkül, hogy energiahatékonyságuk romlana. Ebből a szempontból lesznek majd erősebb gyári tuninggal dolgozó megoldások a piacon, de persze otthon is lehet ezzel próbálkozni.
A másik fő újítás az energiatakarékosságot érte, amely két területen hoz lényeges változást. Egyrészt az új Polaris GPU-k áttervezett memóriavezérlőt kaptak, aminek célja az volt, hogy az eddigi, memóriára beállítható két órajelállapot helyett már három legyen elérhető. Ezek közül nyilván az egyik a minimum, míg a másik a maximum, amelyek eddig is elérhetők voltak, de mostantól van egy köztes beállítás, amelyet akkor aktiválhatnak a Radeonok, ha a felhasználó két kijelzőt köt a VGA-ra, viszont ezeken a kijelzőkön nem fut GPU-t terhelő alkalmazás. Erre azért volt szükség, mert az eddigi minimális memóriaórajel két kijelzővel már nem volt alkalmazható, ugyanis képhibákat eredményezne mindkét megjelenítőn, ha a memória órajele a minimum állapotról a maximumra kapcsolt volna és vissza. A köztes állapottal azonban ez a gond megoldódik, mivel ilyen formában a váltás nem két nagyon messze álló órajelérték között következik be, így az kevésbé megterhelő a rendszerre nézve, és emiatt már nem kell a memória órajelvezérlését kötelezően maximumra kényszeríteni.
Az AMD szerint az új memóriavezérlővel egy extra kijelző csatlakoztatása már csak átlagosan másfél wattos extra fogyasztást jelent, szemben a korábbi Polaris GPU-k 7-8 wattos, vagy a még korábbi termékek 20-25 wattos büntetésével.
A másik energiatakarékossági funkció az UVD áttervezéséből, illetve cseréjéből adódott, ugyanis ez az egység a korábbi dedikált GPU-kban még nem tartalmazott fixfunkciós futószalagokat az utófeldolgozásra. Ezek a feladatok így a multiprocesszorokra hárultak, és ez komolyabb extra fogyasztást eredményezett. Az új Polaris GPU-kban már egy átalakított dizájn található, amivel a legtöbb multimédiás tartalomhoz nem szükséges a multiprocesszorok használata, miközben a megszokott képminőség nem romlik. Ilyen formában az új fejlesztésű lapkáknak elméletben mindössze 2 wattal nő a fogyasztása például egy 1080p-s YouTube videó lejátszása során, szemben az előző generációs Polaris fejlesztésekkel, amelyeknél akár 10-12 wattos extra energiaigénnyel járhatott ez a művelet.
Más változást a fentieken túl az új Polaris generáció nem tartalmaz, tehát a Radeon RX 480-at elemző cikkünkben leírtak igazak az új megoldásokra is, különösen a Polaris 20-as GPU-ra, amely a Polaris 10-et váltja.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
