Ismerkedés
Az utóbbi két évtizedben nemcsak az asztali számítógépek és a rajtuk futó játékok fejlődtek hatalmasat, hanem a zsebben hordható játékgépek is. Minden a kvarcjátékokkal kezdődött, melyeknek digitális órákhoz hasonló – csak nagyobb – kijelzőjük volt, mereven rögzített képelemekkel. Őket követték a pontmátrix kijelzőjű tetriszgépek, majd 1989-ben bemutatkozott a Game Boy, melynek különböző válfajaiból több mint 150 milliót adtak el világszerte. 1996-ban érkezett a Game Boy Pocket, két évvel később a színes kijelzős Game Boy Color, majd jött az immár harminckét bites, de lefelé kompatibilis Game Boy Advance és áttervezett társa, a Game Boy Advance SP. A Nintendo eleddig utolsó nagy dobása a két kijelzős, 3D gyorsítóval szerelt Nintendo DS.
A Sony sem maradhatott ki a kézi játékgépek piacának kövér nyereségéből; a jól csengő PlayStation névvel vonult hadba. A PSP – PlayStation Portable pillanatnyilag a legfrissebb, legmodernebb apróság, képességei sok tekintetben túlmutatnak konkurensein. Hivatalosan még csak Japánban (2004. december 12-től) és Amerikában (2005. március 24-től) kapható, európai bemutatkozását szeptember elsejére időzítették (várható ára 249 euró lesz).
Sorbanállás a PSP-ért
Egyik kedves fórumtagunk jóvoltából rövid időre fizikai kapcsolatot létesíthettünk a Sony Japánban és Amerikában is kapós, új üdvöskéjével.
Külső mustra
Méretén erősen meglepődve vettük birtokba a készüléket, mert egyáltalán nem nevezhető kicsinek: 17 cm széles, több mint 7 cm magas, vastagsága pedig 2 cm fölött van. Mindehhez 280 grammos tömeg társul. A nagy méretet még jobban hangsúlyozza a majdnem 11 cm képátlójú, 16:9 arányú kijelző.
A gépnek kézben tartva fantasztikus minőségérzete van, a súlyelosztása tökéletes, érezni, hogy bizony markolunk valamit, ennek ellenére nem húzza a kezet. Ugyan lemezt pörgető optikai meghajtó is van benne, de rezgést, rángást nem tapasztaltunk. Az előlap és a kezelőszervek gyönyörűen csillogó borítást kaptak. Sajnos a szép fedélen mindenféle szennyeződés azonnal meglátszik, remélhetőleg a Sony kiegészítő borításokkal is előrukkol majd.
PSP – csillog-villog
A kezelőszervek többsége az előlapra, a kijelző környékére került. Két oldalára jutottak a fő játékgombok: jobbra a háromszög-négyszög-kör-iksz, balra a négy iránygomb. A felső perem két sarkára került két kiegészítő gomb, melyek kialakítása trükkös: áttetszőek, elsőre dísznek tűnhetnek. A gombok nyomkodása kényelmes, járásuk kellemesen minőségi.
A vezérlés legérdekesebb eszköze mégis az iránygombok alatt található, kis hangszóróra emlékeztető analóg botkormány, vagyis inkább hüvelykujjgomb. Jelenléte főleg autós játékoknál áldásos, egy kis gyakorlással kormányhoz hasonló precízséggel lehet venni vele a kanyarokat. Felülete a jobb tapadás miatt érdes, valószínűleg kopni és koszosodni is fog. Nekünk elsőre kényelmetlen helyen volt, azonban a tulajdonos elmondása szerint több óra játék után sem fárasztó. Hiába, billentyűzethez szoktunk!
Az analóg irányítógomb máris fölszedett némi koszt
Az előlap többi gombját a kijelző alatt találjuk. Ha akció közben bal kezünkkel szeretnénk lejjebb venni a hangerőt, könnyen a gép főmenüjében találhatjuk magunkat, jobbra pedig a picike start és select gomb került veszélyesen közel egymáshoz.
A PSP arányai – forrás: SCEE
A PSP hátsója kifejezetten csinos, közepét egy fémkörrel keretezett logó díszíti, két széle a kényelmesebb fogás végett kidudorodik. A felület érdes kiképzésű, huzamosabb játék után sem izzasztó.
Az előlap és a hátlap között fémsáv húzódik, ebben található a csatlakozók többsége. A felső peremen infraport, mini USB és az UMD optikai meghajtó nyitógombja kapott helyet, jobbra a bekapcsológomb és a billentyűzár, balra a Wi-Fi kapcsolója került. Az alsó perem két oldalán a tápcsatlakozó és a head-set dugalja található, melyek lehetnének valamivel beljebb, mert játék közben itt-ott kezünket súrolták.
A nem éppen olcsó gépet elég kellemetlen lenne leejteni és szétzúzni, ezért érdemes a fehér csuklópántot használni. A szállításhoz egy puha tokot is kapunk, s bár gördeszkásokon és ausztrál kengurukon kívül nem sokan tudják majd zsebben hordozni a tokkal együtt közel húszcentis PSP-t, a tok a táskában is védelmet nyújt.
Teljesítmény
Sajnos a belsőről nem tudni túl sokat, a PSP CPU-ja 1 és 333 MHz között üzemel, 32 MB memóriával és további 4 MB beágyazott DRAM-mal gazdálkodik. A kijelző 480 x 272 pixel felbontású és 16,77 millió színt tud megjeleníteni. Fényereje akkumulátorról három lépcsőben állítható, 80, 130 és 180 cd/m2-re. Hálózatról hajtva a negyedik, 200 cd/m2-es szint is elérhető.
A kijelző minőségét nem igazán tükrözi felvételünk. A színek telítettsége nagyon jó, a kis méret miatt egyáltalán nem érzékelhető utánhúzás, a fényerő is megfelelő. Az LCD átlátszó bura alatt van, nyugodtan lehet tapogatni, nyomogatni, nem esik bántódása.
A sztereó hangszórók inkább csak szükségmegoldásnak jók, tanácsos fülhallgatót használni. A mellékelt PSP füldugasz átlagos kivitelezésű, tartozik hozzá egy kábeles távirányító a főbb funkciókhoz, mint hangerő, előre/hátra tekerés, ugrás, megállítás és elindítás. Fehér színe nem kifejezetten nyerte el tetszésünket.
A külvilággal Wi-Fi (802.11b), USB 2.0 (mini-B), infraport vagy Memory Stick Duo segítségével tartja a kapcsolatot. A WLAN beállítások teljeskörűek, az automata mód mellett IP-, DNS-, proxy-kiszolgáló is megadható, titkosításhoz WEP-et kapunk. Ha a PSP Internetet szagol a levegőben, saját szoftverét is frissíteni tudja. Ad hoc módban akár tizenhatan is összekapcsolódhatnak.
A Sony játékos útravalójának egyik attrakciója az UMD (Universal Media Disc), amely egy hat centiméter átmérőjű, kétrétegű optikai lemez, 1,8 GB tárolókapacitással. Az anyacég féltve őrzi találmányát a kalózok elől, mégis a napokban fény derült rá, hogy sima ISO-9660 szabványt használnak. A kis adatkorongok műanyag tokban érkeznek, játék, zene, film vagy képek lehetnek rajta. A PSP másik adattárolója a Memory Stick Duo szintén a Sony saját gyermeke, a kezdőcsomagban egy 32 MB-os példány található.
A PSP adathordozói: UMD és Memory Stick Duo – forrás: SCEE
Az UMD videóformátuma H.264/MPEG-4 AVC Main Profile Level3, amit tudni érdemes róla, hogy az ingyenes PSP Video 9 kezeli. Valószínűleg a Sony kiterjedt kiadóhálózatának gyöngyszemei fokozatosan átvándorolnak majd UMD-re. Mi a Pókember 2-t láttuk, nem rossz, de azért a tévé jobb nála. A videózáshoz tízfajta gyerekzár és régiókód is tartozik, ami a lemezről olvasható ki. Ha fiatal a tulajdonos, hasznos a korhatárt hozzáigazítani. Zenét UMD-re PCM (WAV) vagy ATRAC3plus kódolással rögzítenek; Memory Stick-ről ATRAC3plus vagy MP3 formátumban olvas, képből a JPEG-et szereti a PSP.
UMD etetés közben
Bekapcsolás előtt még annyit, hogy ha az 1800 mAh-s akkumulátorról megy a masina, hármas fokozatú világítással több mint öt órát lehet vele játszani, ám Wi-Fi-t használva az üzemidő akár a felére is csökkenhet. A visszatöltéshez nagyjából két és fél órára van szükség.
Első induláskor a PSP bekéri a nickünket, a játékok pontszámlistájában vagy több gép összekapcsolásakor ezen a néven fogunk szerepelni. A menürendszer nagyon logikus, vízszintesen a beállítás, képnézegetés, zene, film, játék ötöséből választhatunk, függőlegesen haladva jön a finomhangolás, a megfelelő médium kiválasztása stb.
2D menürendszer: vízszintesen a főmenü, függőlegesen a részletek
Játékra fel!
Pár percnyi állítgatás után szinte már vakon válogathatunk az opciók között, az átmenet is kellően gyors, nem vacakol a PSP. Indulhat az akció – Need for Speed Underground Rivals! Ám előbb még türelmesen végig kell várni a felugró "Loading." feliratot, majd jó 10-15 másodperc múlva egy Electronic Arts szintű videót. Egy szokásos NFSU stílusú menü és zene után újabb "Loading.", mire végre kezdődhet a száguldás.
A 480 x 272 pixeles, 4,3 hüvelykes kijelző pixelmérete pariban van a tizenhetes LCD-kkel, a 3D modellek részletessége megfelelő, a fények is a helyükön vannak. A PC-sek talán a gyengébb textúrákra panaszkodhatnak. A kis konzol igazi ereje a célhardver optimalizáltságában rejlik; legyen a képen bármekkora akció, nincs szaggatás, sehol egy megbicsaklás, hibás textúra még véletlenül sem látható, a lefagyást pedig el is lehet felejteni.
Zsebben az underground garázs – forrás: EA Games
A filmes képnél is látszott, hogy nehéz képet lopni a PSP-ről, ezért néhány gyári screenshottal kedveskedünk:
Első ténykedésünket a hüvelykujjkormánnyal elfojtott kacagás díjazta, nos, kétségtelen, nem ehhez szoktunk, a használata gyakorlást igényel. A játékélményt tovább fokozza az összekapcsolhatóság, ezt sajnos nem tudtuk kipróbálni. A későbbiekben várható olyan, spórolós megoldás is, mellyel a játékot csak egy példányban kell megvenni, a többi játékos pedig csak letölti a neki szükséges részt. A játékok ára információink szerint negyven amerikai dollártól indul majd.
A Sony átveszi a vezetést a hordozható játékgépek piacán is?!
Végezetül mit is mondhatnánk? Bravo! Vagy inkább azt, hogy ennyi pénzért kötelező igényes terméket produkálni? Esetleg azt, hogy ez a kis játékszer ötven százalékkal drágább a PlayStation 2-nél vagy az XBoxnál? A vélemény kialakításával várhatunk a szeptember elejére várható európai startig, akiknek megtetszett a Sony igényes ketyeréje, addig növesztheti a zsebét, gyűjtheti a pénzt!
rudi
A Sony Play Station Portable-t EnZiM bocsátotta rendelkezésünkre.
