Filmek, zenék, fotók
Mint Blu-ray lejátszó
Érdekes, és kissé érthetetlen módon az optikai meghajtót külön ajtó nem védi, hanem slotos megoldású, vagyis két összepréselt szivacs közé kell bedugni a lemezt, amit aztán a masina magába szippant. Ez most még jól működk, de ha a későbbiekben a szivacs megereszkedik, esetleg megsérül, akkor könnyen szennyeződés kerülhet a készülékbe. Maga az elektronika egyébként nem túl gyors, hiszen teljesen kikapcsolt állapotból körülbelül 22 másodpercre volt szüksége ahhoz, hogy elindítsa egy lemezen található film lejátszását. Ez kifejezetten hosszú időnek számít akkor, amikor az átlag 10-13 másodpercet produkál, és vannak már olyan modellek is, amelyeknek mindössze két másodperc kell ehhez.
A BDXL technológiát nem támogatja, így a Blu-ray lemezek közül a BD-Video, BC-R, BD-RE formátumok jöhetnek szóba. A DVD-k közül a DVD-Video, DVD +R és DVD +RW állományok kezelésére képes. Természetesen megbirkózik a gyári audió, illetve az írt és újraírt CD-kkel is, sőt a VCD (Video CD) és SVCD (Super Video CD) korongok se állítják akadály elé. Működik az 1080p felskálázás is, azaz az alacsony felbontású DVD filmek digitális "feljavítása", de a végeredmény természetesen nem lesz olyan, mint egy gyári Full HD film. A térhatású hangszabványok közül a Dolby Digital 5.1, Dolby Digital Plus, Dolby True HD, DTS 96/24, DTS Digital Surround, DTS ES, DTS-HD High Resolution Audio, illetve a DTS-HD MasterAudio anyagok megszólaltatására ad módot. A készülék támogatja a 24p technológiát, azaz képes a lejátszóról származó, másodpercenként 24 képkockás anyag lejátszására úgy, hogy megtartja az eredeti képsebességet és képritmust.
Külső meghajtóról
Az alapelvárás egy ilyen kategóriájú hangprojektortól, hogy az USB porton keresztül csatlakoztatott pendrive-on vagy merevlemezen található zeneszámok, fényképek és videók lejátszására is képes legyen. A termékkommunikációban a gyártó széleskörű formátumtámogatást ígért. Muszáj volt kipróbálni, hogy mindebből mi igaz.
A médialejátszó lehetővé teszi, hogy egy könyvtárstruktúrában egyszerre lássuk az összes támogatott médiaállományt. Ilyenkor értelemszerűen a mappákba rendezve láthatóak az egyes anyagok egy fájlkezelőhöz hasonlóan. Emellett kiválasztható az is, hogy csak az egyes típusokat (kép, zene, videó) listázza ki. Ilyenkor viszont eltűnnek a könyvtárak és ömlesztve zúdítja ránk az összes fájlt. Egyik se az igazi, úgyhogy a legjobb az lett volna, ha a két eljárás előnyeit egyesítő öszvér megoldás is bekerül az opciók közé. Egyébként a menürendszernél már kivesézett, hasábos szisztémát vették elő itt is. Sajnos, hiszen az ott tapasztalt hiányosságok itt még zavaróbban jelentkeznek. Borzasztóan idegesítő ugyanis, hogy a nagy karakterek és a helyszűke miatt nem látszik a fájlok teljes neve. Egy zenei albumnál még gyakran az előadó se fér ki, nem hogy a számcímek. Az is hiba, hogy a könyvtárak és a fájlok nem rendezhetőek méret vagy dátum szerint, sem ábécésorrendbe, pedig az megkönnyítette volna a keresgélést.
Zenék és képek
A kötelező MP3 mellett a WMA, illetve a WAV zeneszámok lejátszása jöhet szóba. Tehát a veszteségmentes tömörítésű FLAC és APE sem került be a támogatott körbe, ami egy audioeszköz esetében kicsit érthetetlen. Itt egy termék, amelyet a kiváló hangminőséggel próbálnak eladni, de nem teszik lehetővé, hogy ehhez megfelelő forrásanyagot juttasson el rá a felhasználó. A CD eladási adatok ugyanis sosem látott mélységben vannak, a WAV pedig túl sok helyet foglal. Így nyugodtan kijelenthető, hogy a FLAC-é és a hozzá hasonló formátumoké a jelen és a jövő, már ami a minőségi zenehallgatást illeti.
Lejátszási lista nem állítható össze, viszont az ID3 tagek feldolgozása megoldott. De sajnos csak akkor, amikor a fájlok közül lehet válogatni. Egy szám elindítása után már csak a címét és az előadót írja ki, a többi metaadatot sehogy se lehet előcsalni. A már megszokott jelöléseket alkalmazó funkciógombokkal (play, pause stb.) lehet beletekerni a dalokba, a kurzor pedig a léptetést szolgálja. Ugyan vannak olyan eszközök, amelyek képesek arra, hogy netes kapcsolat esetén az éppen futó számokkal kapcsolatos információkat (borító, stílus, szövegek stb.) szívjanak le a netről, ám ez sajnos nem tartozik közéjük.
Digitális fotóalbumként is használható, bár a lejátszási lista itt is felejtős, ami bosszantó kis apróság. Persze ezt ki lehet cselezni úgy, ha az ember előzőleg számítógépen egy mappába másolja a kívánt anyagokat. Amennyiben a médiatípus kiválasztásánál a képek kilistázását kérjük, akkor a fájlok neve helyett kisméretű demóábrák foglalják el a képernyőt. Ezek minősége megfelelő, abszolút használható a megoldás. A diavetítés funkció a Play gomb megnyomásával indítható el. Kár, hogy aláfestő zene nem pakolható alá, és effektek sem dobják fel a képváltást. A képarányt egyébként az elektronika megtartja, és forgathatóak, illetve nagyíthatóak is a fotók. A JPG mellett képes a PNG, illetve a GIF kiterjesztésű állományok megjelenítésére. Sőt az animgifekkel is elboldogul, ami unikumnak számít ebben a szegmensben.
Videók
Az audiovizuális tartalmak vizsgálatához megszokott tesztcsomagunkat kaptuk elő. A kezelés kifejezetten elavult, hiszen csak a 2-, 4-, 8-, 16- vagy 32-szeres sebességű előre vagy hátratekerés működik. Tehát kispórolták a ma már egyre elterjedtebbnek számító grafikus csúszkát, amely módot adna arra, hogy a felhasználó századmásodpercre pontosan oda ugráljon a filmben, ahova csak akar. Pedig alul megjelenik egy sáv, ami mutatja, hogy éppen hol tart a film, úgyhogy igazán nem lett volna olyan óriási kihívás ezt beletenni. És persze hiányzik az anyagok virtuális fejezetekre történő felosztása is, ami más gyártók 2011-es modelljebe már bekerült, és ami szintén jelentősen kényelmesebbé teszi a vezérlést.
A támogatott formátumok köre meglepően szűk. Bár a tesztvideók nagy részét felismeri, hibátlanul lejátszani csak a DivX, a 10 Mbps bitrátájú 1080p QuickTime, illetve a 3,8 Mbps bitrátájú MKV fájlt tudta. Az igazsághoz tartozik, hogy itt viszont minden tökéletesen rendben volt. A színhelyes kép sosem esett szét, akadozást sem tapasztaltunk. A másik MKV ugyan elindult, de egy másodperc után beadta a kulcsot. A Killa_sample-nél a hang működött, a kép viszont kifogott rajta. A 720p QuickTime-nál, és a WMV-nél viszont pont fordított volt a helyzet, hiszen ott az audiokodekkel nem boldogult. Az XviD-et el sem volt hajlandó indítani, a TS, illetve M2TS fájlokat pedig nem ismerte fel. Hát, ez így nagyon karcsú....
A külső feliratok megjelenítésére képes, de csak akkor, ha annak neve megegyezik a forrásfájléval. Bár a karakterek mérete és tónusa nem módosítható, valamint háttér sem pakolható mögéjük, ez nem olyan nagy baj, hiszen a szöveg az esetek túlnyomó részében remekül olvasható. Ráadásul a magyar ékezetes betűkkel is boldogul.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
