Külsőségek, ergonómia
A GH3 „hatalmas”. Nagyjából ez volt az első észrevételünk, amikor megláttuk és kézbe vettük a Panasonic új csúcsgépét a kölni Photokina fotós szakkiállításon. A gyártó szerint legalább két komoly oka van annak, hogy a DMC-GH3 – némileg szembe menve a micronégyharmad elvével – az eddigi legnagyobb m4/3-os fényképezőgép lett: a nagyobb felületek, a tágasabb hely a gép belsejében a sokkal hatékonyabb hőelvezetést szolgálja, ami leginkább hosszas videózás során fejti ki jótékony hatását.
Másrészt a nagyobb váztest jobb, ergonomikusabb kezelőfelület kialakítását tette lehetővé, ami egy professzionális besorolású fényképezőnél mindenképp az elsődleges szempontok közt szerepel a tervezés során. Lenti animációnkon a GH3 látható az elődmodellel (GH2) és a jelenlegi m4/3 kínálat javával (GX1, G5, Olympus E-M5) összehasonlítva:
Azonban nem kell megijedni; amit a m4/3 világában a „hatalmas” jelzővel illetnek, az a dSLR fényképezőkhöz képest még mindig kicsinek minősül. A GH3 – vastagságát leszámítva – körülbelül akkora, mint egy Canon EOS 650D vagy egy Nikon D3200. Cikkünk folytatása előtt muszáj tisztáznunk, hogy a bemutatóra kapott Panasonic DMC-GH3 még sem külsőleg, sem belsőleg nem teljesen a végleges képet mutatja, hiszen az időjárás-állóság a tesztpéldányon még nem volt tökéletes, és a firmware is csak a 0.4-es verziónál tartott. Egyes funkciók (mint például a vezeték nélküli adatátvitel, azaz Wi-Fi) egyelőre hibásan vagy egyáltalán nem működtek, de szerencsére összességében a gép már tartott olyan szinten, hogy érdemes volt vele foglalkozni.
A nagyrészt magnéziumötvözetből épített váz nagyon masszív benyomást kelt. A markolat nem csak kellően mély, de vastag is, így a masina fogása hosszabb használat esetén sem kényelmetlen. A gyártó igyekezete minden részleten látszik: a mérnökök egy valóban profi használatra is alkalmas fényképezőgépet/kamerát akartak letenni az asztalra, amely mindenképpen és minden téren érett az immár legendás DMC-GH2 leváltására. Ennek megfelelően az összes fotózással kapcsolatos funkció dedikált nyomógombot kapott. Ha ez mégis kevés lenne, ott van az összesen hét (öt fizikai plusz két szoftveres az érintőképernyőn), nagyon szabadon kiosztható funkciógomb, amivel teleszórták a váz tetőlemezét és hátoldalát.
De nemcsak a vezérlőszervek tömkelegével, hanem csatlakozóinak számával is büszkélkedhet a GH3: a szokásos USB-A/V kimenet és HDMI mellett fejhallgató, mikrofon, vezetékes távkioldó és PC szinkron aljzattal is el lett látva. A GH3-hoz kapható lesz portrémarkolat is, ami saját csatlakozási pontot kapott a váztest alján. Ezt az érintkező felületet egy gumidugó védi a szennyeződéstől (olyan hatékonyan, hogy még készakarva is igen nehéz eltávolítani helyéről).
A Pana GH3 3”-os kihajtható és elforgatható OLED kijelzőt kapott, ami ráadásul érintésérzékeny, tehát a gép vezérlését akár ezen a felületen keresztül is végezhetjük, mint például a korábban tesztelt DMC-GX1-et vagy DMC-G5-öt (vagy akár le is tilthatjuk a menüben – kinek hogy kényelmes).
A komponálást tetszés és igény szerint a beépített elektronikus kereső segítségével is végezhetjük. A 100%-os képfedésű, 1,744 millió képpontos felbontású OLED kereső képe nagyon szép: kontrasztja, fényereje meggyőző, színvilága a vöröseket kissé besárgítja; sötétben használva nem kásásodik, ám némileg belassul a képfrissítés. Kissé ront az összhatáson, hogy nagyon „rá kell cuppanni”, azaz közel kell tenni szemünket a keresőhöz, ha nem akarunk torz képet látni. A szem és az OLED monitor közti optikai elemek széltorzítása szokatlan, szigorúan központosan kell belenézni az EVF-be.
A profizmussal valamelyest szembemegy az a tény, hogy a GH3 csupán egyetlen memóriakártya-foglalattal rendelkezik. Szerintünk még egy SD kártya befért volna a markolati részbe.
Amint említettük, a fényképezőgép telis-tele van dedikált vezérlővel – a váztest tetőlemeze ennek megfelelően zsúfolt: bal oldalt a képfelvételi mód tárcsája látható, ahol választhatunk időzített, egyképes, sorozat, illetve expozíciós képsor közül. A vaku villanócsöve 7,5 centiméter magasra nyílik az optikai középvonalhoz képest – ha nem használjuk a vörösszemhatás-csökkentő funkciót, akkor esetenként előfordulhat, hogy majd utólag kell korrigálni képeinket. Következik a módválasztó tárcsa, amely alatt a bekapcsoló látható. A (választhatóan) másodlagos paraméterező tárcsa, a fehéregyensúly, az érzékenység, az expozíció-korrekció és az első számú funkciógomb mellett a Wi-Fi visszajelző LED-je látható a jobb oldalon. A vakusaru két oldalára a sztereó mikrofon nyílásait helyezték; a kereső bal oldalát a vakut felnyitó elektronikus nyomógomb díszíti.
Hogy jobban el lehessen képzelni a Panasonic DMC-GH3 méreteit, felcsavartunk rá pár népszerűbb m4/3 objektívet. Próbáinkból kiderült, hogy a gyártó egyértelműen ehhez a géphez tervezte legújabb fix F2.8-as zoomobjektívjeit (12-35/2.8 és 35-100/2.8):
A Panasonic DMC-GH3 fogása a vaskos és kellően mély markolatnak köszönhetően kényelmes, hosszabb használat során sem fárasztó. A számtalan dedikált vezérlő segítségével gyakorlatilag elkerülhető a menürendszer és az érintésérzékeny kijelző használata. A tárcsák elhelyezése jó, a nyomógomboké nem minden esetben ideális (például a hátlapon az Fn2 és Fn3 használatát a kijelző pereme zavarhatja, de a tetőlemezen az ISO, az Fn1 és az expozíció-korrekció is kissé kifacsart ujjpozíciót igényel). A váztest nagyon masszív; nincs recsegés-ropogás használat közben, az illesztések még a béta állapotú masinán is nagyon jók voltak.
Adatlap
| Panasonic DMC-GH3 | |
  |
|
| Érzékelő típusa, mérete | LiveMOS 4/3" (17,3 x 13 mm) |
|---|---|
| Effektív felbontás | 16,05 MP |
| Optika | cserélhető |
| Bajonettrendszer | m4/3 |
| Pormentesítő rendszer | van, Supersonic Wave Filter |
| Záridő | 1/4000 - 60 mp; 1/16 000 - 1/30 mp filmfelvételnél elektronikus zárral |
| LCD | érintésérzékeny 3"-os OLED 614 000 képpontos felbontással |
| Elektronikus kereső | OLED Live View Finder 1 744 000 képpontos felbontással, 100%-os képfedéssel, 1,34-szeres (ekvivalens 0,67-szeres) nagyítással, +/-4 dioptriaállítási lehetőséggel |
| Belső memória | nincs |
| Támogatott memóriakártyák | SD/SDHC/SDXC |
| AF típusa | kontrasztérzékelő AF rendszer, 23 AF ponttal, AF segédfénnyel |
| AF módok | arcérzékelés, AF követés, 23 mezős AF, 1 mezős AF, Pinpoint AF, érintéses AF, MF segéd |
| ISO érzékenységtartomány | ISO 200 és ISO 12 800 között 1/3 vagy 1 FÉ lépésenként |
| Fénymérés módja | TTL nyíltrekeszes fénymérés, 144 mérőmező, többszörösen súlyozott, középre súlyozott, szpot |
| Fehéregyensúly | auto, napfény, felhős, árnyékos, izzó, vaku, egyedi 1, egyedi 2, K-fok (2500-10 000, 100 K-s lépésekben) |
| Vaku | kulcsszám 17 (ISO 200 mellett), X-szinkronsebesség 1/160 mp |
| Vakuüzemmódok | automata, auto/vörösszem, felülbíráltan be, felülbíráltan be/vörösszem, lassú szinkron, lassú szinkron/vörösszem, kikapcsolva |
| Exponálás | egy kép, sorozatfelvétel (SH 20, H 6, M 4 kép/mp élőképpel); önkioldó (2, 10 mp) |
| Üzemmódok | P, A, S, M, C1, C2, C3, sémák, intelligens automata, kreatív mód, videofelvétel |
| Scene üzemmódok | tiszta portré, selymes bőr, háttérvilágítás lágyítása, háttérfényben tiszta, relaxáló tónus, édes gyermekarc, kiemelt jelenet, élénk kék ég, romantikus naplemente, élénk naplemente, csillogó víz, tiszta éjszakai táj, hideg éjszakai ég, melegen ragyogó éjszakai táj, művészi éjszakai táj, csillogó világítás, tiszta éjszakai portré, virágról készült lágy kép, étvágygerjesztő étel, ellenállhatatlan desszert, mozgás kimerevítése, éles sportesemény-felvétel, monokróm |
| Felbontás | [4:3]: 4608x3456, 3264x2448, 2336x1752, 1824x1368 (3D optikával); [3:2]: 4808x3072, 3264x2176, 2336x1560, 1824x1216 (3D optikával); [16:9]: 4608x2592, 3264x1840, 1920x1080, 1824x1024 (3D optikával); [1:1]: 3456x3456, 2448x2448, 1744x1744, 1712x1712 (3D optikával) |
| Nyers (RAW) fájl | van |
| Videofelvétel | van, AVCHD (MTS)/ Motion JPEG (MP4, MOV) |
| Videó minősége | MOV: Full HD 1920x1080, 30p (72 Mbps (ALL-I)); Full HD 1920x1080, 24p (72 Mbps (ALL-I)); HD 1280x720, 60p (72 Mbps (ALL-I)); Full HD 1920x1080, 60p (50 Mbps (IPB)); Full HD 1920x1080, 30p (50 Mbps (IPB)); Full HD 1920x1080, 24p (50 Mbps (IPB)). MP4: Full HD 1920x1080, 30fps (20 Mbps); HD 1280x720, 30fps (10 Mbps); VGA 640x480, 30fps (4 Mbps). AVCHD 2.0 progresszív: Full HD 1920x1080, 60p (28 Mbps). AVCHD 2.0: Full HD 1920x1080, 24p (24 Mbps); Full HD 1920x1080, 60i (szenzorról jövő jel 30p, 24 Mbps); Full HD 1920x1080, 60i (szenzorról jövő jel 60p, 17 Mbps). |
| Extrák | Wi-Fi, időjárásálló kivitel, kihajtható és elforgatható kijelző |
| I/O interfész | USB 2.0, HDMI, mikrofonbemenet (3,5 mm jack), fejhallgató-kimenet (3,5 mm jack), PC szinkr. |
| Áramellátás | Li-ion akku (7,2 V, 1860 mAh) DMW-BLF19E |
| Méret | 132,9 x 93,4 x 82 mm |
| Tömeg | 550 g (akkuval és memóriakártyával együtt), 470 gramm üresen |
| Váz anyaga | magnéziumötvözet, műanyag |
| Fogyasztói ár | n.a. |
| Garancia | 1 év |
Menürendszer
A Panasonic DMC-GH3 menürendszere tud magyarul is. Ami azonban szintén szemet szúr, hogy a szoftvermérnökök között immár akad olyan is, aki rendelkezik némi szépérzékkel: a GH3 menüje már nem olyan csúf, mint a korábbi Pana modelleké, sőt már négy különféle háttérszín közül is választhatunk (tipp: az első a legjobb, a többi a láthatóságot negatív módon befolyásolja). A készüléknek megadható, hogy jegyezze meg, hol tartottunk a menüben való bóklászás során, így ha egyszer kilépünk (akár véletlenül is), nem kell újra az egészet végiglapozni, hogy a legutóbb megnyitott menüponthoz eljussunk.
A GH3 menüje összesen öt fő szegmensből áll: felvétel, mozgókép, egyéni, beállítás és lejátszás. Az első pontban a legalapvetőbb paramétereket állíthatjuk be, például a fotóstílust, a képméretet, a képarányt, a minőséget, a fénymérést és hasonlókat. A másodikban a mozgóképek paraméterei találhatók (pl. felvételi mód, minőség, expozíció mód, AF, szélzajcsökkentés, mikrofonszint beállítása stb.). Az egyéni menüpontban a funkciógombokra szabhatjuk ki a feladatköröket, kijeleztethetjük a hisztogramot, beállíthatjuk a kompozíciós segédrácsot, meghatározhatjuk az AF módot, választhatunk elektronikus és mechanikus zár között, ki- és bekapcsolhatjuk az érintőképernyőt, kiválaszthatjuk a főtárcsát stb. A beállítások közt olyan általános jellegű paramétereket találhatunk, mint az óra és a dátum, a nyelv, a kijelző háttérszíne, az energiatakarékosság stb. A lejátszás menüpontban átméretezhetünk, levághatunk, forgathatunk, nyomtatásra jelölhetünk ki stb.
Természetesen rendelkezésre áll a gyorsmenü is, melyet a Fn2/Q.Menu gombbal lehet aktiválni. Bár az összes, képalkotással kapcsolatos paraméter és funkció a dedikált nyomógombokon keresztül elérhető, ebben a gyorsmenüben is hozzáférhetünk a legfontosabbakhoz, mint például a fehéregyensúlyhoz, az ISO értékhez, a képminőséghez, az AF módhoz, a fényméréshez, az expozíció kompenzálásához, a fotóstílushoz, a vakumódokhoz, a mozgókép minőségéhez, a képmérethez és az oldalarányhoz.
A gép hátoldalán található „DISP” gomb többszöri megnyomása után megjelenik a fenti információs oldal, ahol gyors áttekintést kapunk az aktuális paraméterekről. Ha bekapcsoltuk az érintőképernyőt, akkor ezen értékeket érintéses kijelöléssel módosíthatjuk igény szerint. A GH3 teljes menüjéről készített kisfilmünk itt tekinthető meg:
Alapvetően tetszett a Panasonic DMC-GH3 új menürendszere. Külön előny a magyar nyelven való megjelenítés és a könnyen áttekinthető dizájn. A rendszer – annak ellenére, hogy elég mélyre viszi a fotóst – jól használható és könnyen kiismerhető.
Működés I.
Amint cikkünk elején említettük, a nálunk járt béta állapotú Panasonic DMC-GH3 egyes funkciói még nem, illetve nem tökéletesen működtek, így az itt leírtak még nagy valószínűséggel változni fognak a fényképezőgép november közepe/vége felé történő véglegesítéséig. Próbánkhoz egy SanDisk Extreme Pro SDHC 8 GB kapacitású memóriakártyát használtunk (95 MB/mp adatátviteli sebesség). Ez azért fontos, mert első mérésünk pont a memóriakártyával volt kapcsolatos: kíváncsiak voltunk, hogy ha sorozatfelvételi módban betelítjük a puffert, mennyi idő alatt írja ki a készülék az adatokat.
29,54 másodperc alatt ürítette ki a masina az összesen 337 MB méretű adatmennyiséget (18 RAW és 18 legjobb minőségű JPEG fájl). Szerencsére a fájlok másolása közben az élet mehetett tovább, a gép nem állt le (lehetett a menüben lépkedni, paramétereket átállítani stb.) és a mentés sem szakadt meg, ha kinyitottuk a kártyafoglalat ajtaját, sőt a GH3 teljesen közömbösen vette, hogy nyitott ajtó mellett formáztuk a kártyát, de még fényképezni is szó nélkül engedett így.
Azonban még mielőtt továbbszaladnánk vizsgálataink eredményeinek bemutatásával, lássuk, melyek a Pana DMC-GH3 új fejlesztései, fontosabb jellemzői:
- Teljesen új, 16 MP-es szenzor,
- 4 magos jelfeldolgozó processzor (Venus Engine),
- új tervezésű aluláteresztő szűrő,
- magnéziumötvözetből készült váz,
- időjárásálló felépítés,
- elektronikus zár,
- pontosabb, gyorsabb kontrasztérzékeléses AF rendszer,
- új kezelőfelület,
- OLED elektronikus kereső,
- kihajtható és elforgatható, érintésérzékeny OLED kijelző,
- nagy kapacitású akkumulátor,
- beépített HDR funkció,
- fejlett mozgóképfelvételi képességek,
- Wi-Fi vezeték nélküli adatátvitel.
A GH2-vel ellenben a GH3 képérzékelője már nem „multi aspect” (többféle oldalarányt nyújtó) felépítésű, hanem hagyományos, 4:3 oldalarányú. Ez persze nem zárja ki az ettől eltérő arányok használatát (például 1:1, 3:2, vagy 16:9), de immár nagyobb felbontásveszteséggel kell számolni, mint az elődmodellnél (annak az érzékelője nagyobb felületű volt). Az új lapka (gyártója) kapcsán számos pletyka röppent fel a netes szakfórumokban, mi azonban nem szeretnénk találgatásokba bocsátkozni.
Az új Venus Engine jelfeldolgozó processzorról azt lehet tudni, hogy négymagos (nem egyértelmű a forrás, mert van, ahol négy magot, s van, ahol négy processzort említenek), és sokkal erősebb, mint a korábbi modellekben található CPU. A „kraftra” nem csak a 60 fps-es (50 fps PAL rendszer esetén) Full HD videók feldolgozása miatt volt szükség, hanem a kifinomultabb zajszűrés végett is. A GH3 3D Noise Reduction (3DNR – 3D zajszűrés) és Multiprocess Noise Reduction (MNR – több szálon végzett szűrés) eljárást alkalmaz a zaj hatékonyabb kiszűrése végett.
Az új szenzor elé új tervezésű aluláteresztő szűrőt helyeztek, aminek célja a részletek megőrzése mellett a moiré kiküszöbölése. Állóképek kapcsán valóban nem tudtunk olyan helyzetet teremteni, ahol a nemkívánatos hatás megjelent volna, azonban videózás közben akadtak gyanús helyzetek (lásd majd később).
A DMC-GH3 teljesen új, magnéziumötvözetből készült váztestet kapott, melyet a kritikus helyeken leszigeteltek, így a fényképezőgép időjárásálló lett (csepp- és porálló kivitel). Amint azt már cikkünk első pontjában említettük, a GH3 az eddigi legnagyobb m4/3-os váz, ám tömege meglepően csekély, gyakorlatilag alig nehezebb, mint például a jóval kisebb Olympus E-M5 (425 versus 550 gramm; 454 cm³ versus 1018 cm³).
Ha gyakran fényképezünk olyan helyeken, helyszíneken, ahol teljes csendre van szükség, vagy csak abszolút rezzenéstelen kioldásra tartunk igényt (például tájfotózásnál), akkor nagyon hasznos szolgáltatás lehet az elektronikus zár, ami teljesen hangtalanul végzi a dolgát. Azonban statikus vagy nagyon lassan mozgó témákhoz nem ajánlott az elektronikus zár használata (lásd fenti kép); ráadásul a maximum ISO érték ilyenkor csupán 1600 lehet.
Működés II.
A Panasonic a DMC-GH3 esetében a korábbiaknál még gyorsabb és pontosabb autofókusz-rendszert ígér, próbáink során azonban semmivel sem volt jobb vagy gyorsabb, mint a már eleve kiváló DMC-GX1-é. A „Light Speed AF” tudását a gyártó legújabb, Vario 12-35 mm F2.8 Asph. Power O.I.S. objektívjével, valamint a 20 mm F1.7, illetve az Olympus 45 mm F1.8 és az Olympus 12 mm F2 optikával próbáltuk.
Sem a sebességre, sem a pontosságra nem volt panaszunk, azonban gyenge fényviszonyok mellett még az AF segédfénnyel is gyakran előfordult bizonytalankodás és a fókusz keresése. Az AF a kioldón kívül az érintőképernyő segítségével is működtethető. Manuális élességállításhoz igénybe vehetjük az MF segédet, ami egy kinagyított, ujjunkkal mozgatható négyzetben jeleníti meg a téma kiválasztott részletét a képernyőn. Ennek felbontása azonban a finom élességállításhoz nem megfelelő (digitális nagyításról lévén szó). Ha a teljes képernyő képét nagyítjuk ki, akkor viszont szépen látszanak a részletek, érdemesebb inkább ezt a módszert alkalmazni kézi élességállításhoz.
Az új kezelőfelületről is ejtettünk már szót az első fejezetben, csakúgy, mint annak személyre szabhatóságáról. A dedikált gombok gyárilag hozzárendelt funkcióval érkeznek, de ha ezen változtatni szeretnénk, akkor a menüben összesen 35 funkció közül rendelhetünk hozzá egy-egy tetszőlegest az öt fizikai és a két „szoft” gombhoz (az Fn4-nél csak hat lehetőség közül válogathatunk). A menüről szóló kisfilmünkben megtekinthető a teljes lista.
A GH3 kínál gépen belüli HDR képkészítésre is lehetőséget, ám ez a szolgáltatás csak akkor él, ha kizárólag JPEG állományokba fotózunk. A dinamikatartomány lehet automatikus, +/-1, 2 vagy 3 FÉ átfogású, és bekapcsolható az automatikus igazítás (kézből fényképezéshez). Azt tapasztaltuk, hogy az automatikus igazítás egyelőre nem nagyon akart működni, a végtermék elcsúszott részletektől volt csúnya.
HDR-en kívül egy úgynevezett „i.dinamikus”, azaz intelligens dinamikus módot is kapunk, ami lehet kikapcsolva, alacsony, standard, illetve magas értékű. Valószínűleg ez a funkció sem volt még beélesítve a tesztkészüléken, mert több témán próbálva sem láttunk különbséget az egyes beállítások közt.
A manapság oly népszerű késleltetett exponálás, avagy time-lapse funkció is bekerült a GH3 tudástárába: a gépnek megadhatjuk a kezdés időpontját, a képkészítés intervallumát (maximum 99 perc 59 mp, minimum 1 mp), a készítendő képek számát (1-9999), azonban az elkészült sorozat mozgóképpé való összefűzését nekünk kell utólag, a fényképezőn kívül elvégeznünk.
Természetesen a Panasonic csúcsgépe sem maradhatott „művészi szűrők” nélkül, így a GH3 is felvonultat több mint egy tucatot ezekből. A 14 szűrő mellett 23 sémával találkozhatunk, mint például a monokróm, a tiszta portré, a relaxáló tónus, a romantikus naplemente, a csillogó víz vagy az ellenállhatatlan desszert, hogy csak párat említsünk. Kissé ellentmondásosnak éreztük a sémák jelenlétét egy „profi” gépben, de valószínűleg a marketingosztály jobban tudja, miért kellenek ezek a GH3-ba.
Nagyon sajnáltuk, hogy pont a Wi-Fi vezeték nélküli fájlátvitelt és távvezérelhetőséget nem tudtuk kipróbálni, mert ez még nem volt működőképes a béta tesztmasinában. A gyártó okostelefonokkal való kompatibilitást is ígér (iOS és Android egyaránt), így igen izgalmas dolgokat lehet majd művelni a készülékkel.
Amit kissé zavarónak találtunk, az a kijelző és az elektronikus kereső közti képváltás sebessége, ez ugyanis elég lassú. Készítettünk egy videót a jelenségről (a próba előtt a menüben leggyorsabbra állítottuk a képváltási sebességet):
A Panasonic DMC-GH3 még számos egyéb szolgáltatással és funkcióval fel lett szerelve, melyeket már régebbről ismerhetünk, mint például az intelligens automata mód, a többszörös expozíció, ahol több képet lehet egy képkockára exponálni, vagy az expozíciósorozat (bracketing). Összességében már most, annak ellenére, hogy nem minden funkció volt teljesen működőképes, el lehet mondani a GH3-ról, hogy nagyon ütős kis gépet tettek le a mérnökök az asztalra, ami valóban méltó utódja lehet a GH2-nek.
Képminőség
A Panasonic DMC-GH3 képminőségét egyelőre csak a JPEG állományok alapján tudtuk szemrevételezni, mivel még nincs olyan referencia minőségű nyersfájlfeldolgozó szoftver, ami kezelné a GH3 RW2 fájljait. Ráadásul itt sem győzzük hangsúlyozni, hogy a fényképezőgép még nem volt végleges fázisban, így nagy valószínűséggel lesz javulás a végleges firmware-ben a képminőséget illetően is. A lent látható képmintákat javarészt a Panasonic 12-35 mm F2.8 luxus-zoommal készítettük, de akad Pana-Leica 45 mm F2.8 makróval, illetve Olympus 45 mm F1.8-cal készült fotó is.
Első körben nézzük, hogyan teljesít az új szenzor és jelfeldolgozó processzor a két spéci zajelnyomó eljárással laborkörülmények közepette. Ezekhez a vizsgálatokhoz a készüléken belül az összes lehetséges zajszűrést kikapcsoltuk, a 12-35 mm F2.8 optikát fix F4-es rekeszértékre állítva, körülbelül ekvivalens 45 mm-en használtuk. A DMC-GH3 képstílusát „standard” módba állítottuk.
Már a JPEG képeken is látszik a meglepően jó képminőség, és az ISO 6400-as értéken készült fotók is bevállalhatók. A korábbi tapasztalatok tükrében a RAW fájlokból kinyerhető minőség valószínűleg plusz bő 1 FÉ-nyi előnyt fog hozni, ráadásul a fényképeken több részlet is megjeleníthető lesz élesítés nélkül. Azonban a labortesztek nem mindig árulják el egy adott gép-szenzor-optika trió igazi leképező képességét, ezért a szép őszi időben a természetet járva is készítettünk pár fényképet:
A Panasonic GH3 színvisszaadása (standard módban) nagyon jó, az automatikus fehéregyensúly természetes fény mellett és neoncsöves megvilágításnál egyaránt pontosan tette a dolgát. A színátmenetek folyamatosak voltak, szemmel nem volt látható lépcsőzetesség. A JPEG fájlok dinamikatartománya nem mondható szűknek, de inkább az alulexponált tartományban látható több részlet, mintsem a túlexponált képterületeken. Izgalmas lesz majd a nyers fájlokat megvizsgálni e tekintetben is. Végleges konklúziót még nem mondhatunk, de az biztos, hogy az eddigiek alapján nem fogunk csalódni a GH3 képminőségében.
Filmfelvétel, előértékelés
Már a Panasonic DMC-GH2 is borzasztóan erős volt videofelvétel téren, így a gyártónak a saját árnyékát kellett átugrania, ami valószínűleg sikerült is a GH3-mal. Az újonc immár háromféle konténerbe tud rögzíteni: MOV (H.264), MP4 (H.264) és AVCHD/AVCHD progresszív közül választhatunk. A legnagyobb és legjobb minőségű felbontás 1920x1080 @ 50p lett, amit AVCHD és MOV konténerekben használhatunk (többi felbontást lásd az adatlapon), de választható opció lett az ALL-Intra képkocka-használat (72 Mbit/mp adatsűrűség!), valamint a timecode rögzítése, melyek nagymértékben megkönnyítik a videó szerkesztését.
A gyártó elmondása szerint a HDMI aljzatot valós idejű felvételre is lehet használni, de arról nincsenek információk, hogy az itt kijövő adathalmaz tömörítetlen-e. A mérnökök gondoltak a fájlrendszer korlátaira (egy fájl nem lehet nagyobb 4 GB-nál), így AVCHD/AVCHD progresszív és MOV konténerek használata során a gép automatikusan új fájlokat hoz létre felvételkor, ha túllépnénk a 4 GB-ot. Nem kell megijedni, az egész folyamat fennakadás- és szünetmentesen történik, lejátszáskor nem lehet észrevenni a szeletelést.
Az összes fényképezési módban indítható mozgóképfelvétel, de kizárólag a módválasztó tárcsán szereplő, dedikált videó módban kapunk teljes és szabad hozzáférést a paraméterekhez. Itt akár felvétel közben is módosítható a záridő, a rekeszérték; használhatjuk a manuális, az automata vagy épp a követő fókuszt – akár az érintőképernyő segítségével. A használt érzékenységi tartományt magunk korlátozhatjuk ISO 200-3200 között, de ISO 3200 fölé nem enged menni a GH3 (egyébként az érzékenységet is állíthatjuk felvétel közben). A felvett hangot vagy valós időben, vagy késleltetve (ahogy a fényképező felvette) monitorozhatjuk a fejhallgató kimenetén. A mikrofon szintjét négy lépésben állíthatjuk a menüben, de felvétel közben nem módosítható; a szélzajcsökkentés automata vagy kikapcsolt állapotú lehet. Ha nagyobb érzékenységre vágyunk, a 3,5 mm-es jack aljzatra külső sztereó mikrofont is köthetünk.
Saját próbáink során alábbiakat tapasztaltuk: a GH3 nagyon jól kézben tartja a jello hatást, sőt, gyakorlatilag ez volt eddig az egyetlen olyan MILC készülék, ahol nagyon nehezen, illetve alig lehetett előidézni a hatást. A képminőség pazar (1920x1080 @ 50p), a Panasonic 12-35 mm F2.8 optika használatával azonban elő tudtunk idézni moirét egyes helyzetekben. A beépített mikrofon kellően érzékeny, de – nyilván – igényesebb felvételekhez elengedhetetlen a külső egység használata (a felvétel közbeni szintszabályozás hiányát nem éreztük a rövid tesztidőszak alatt). A „művészi szűrők” zömét a mozgóképeken is használhatjuk, ezek akadás- és lassulásmentesen működnek. Lassított és gyorsított felvételek készítésére is van mód, így 40, 48 és 80%-ban lassíthatjuk, illetve 160, 200 és 300%-ban gyorsíthatjuk mozgóképeinket. Tesztvideó 1, tesztvideó 2, tesztvideó 3.
Előértékelés
Elfogultság nélkül kijelenthető, hogy a Panasonic DMC-GH3 fantasztikus fényképezőgép és kamera lett, amely méltó utódja lehet a már koros, de a mai napig akár profi videósok által is szívesen használt DMC-GH2-nek. Akinek eddig a GH2 apró mérete okozott gondot, az fellélegezhet, mert „férfikézben” is kényelmes lesz a GH3 használata – aki viszont a „nagy” méret általi súlyfölöslegtől fél, az is nyugodt lehet: a GH3 alig nehezebb, mint például az Olympus OM-D E-M5 készüléke. A magnéziumötvözetből készült tömör és erős váz valószínűleg a legkeményebb igénybevételt is simán veszi, időjárásálló kivitelének köszönhetően pedig az esőtől vagy egy kisebb homokvihartól sem kell megijedni. A készülék ergonómiája nagyon jó; a rengeteg dedikált vezérlőnek és az – igény szerint deaktiválható – érintőképernyőnek köszönhetően nem sűrűn lesz szükség a magyarul is tudó, gyorsan áttekinthető menü lapozgatására.
Annak ellenére, hogy a tesztkészülék még külsőleg és belsőleg is béta stádiumban volt, már most biztosra vehető az átütő siker, amit hazánkban majd valószínűleg a mi zsebünknek kissé meredek ár fog féken tartani. Egy biztos: árkategóriájában (390 000 Ft körül) a legjobbak között fog szerepelni, s akinek a videózás a legfontosabb tényező, annak nem lesz jobb, a feladatra alkalmasabb opció. Az álló- és mozgóképek minősége nagyon jó; már izgatottan várjuk az Adobe lépését, hogy végre a nyers képeket is megnézhessük nagyító alatt. Béta stádium ide, „magas” ár (ez relatív, ugye) oda, a Panasonic DMC-GH3-nak jár a „különösen ajánlott” díj.
| Termék megnevezése | Panasonic DMC-GH3 |
|---|---|
| Jellemzés | A Panasonic m4/3-os csúcsgépe, nem csak videóra kihegyezve. |
| Pró | + Magyar menürendszer, + manuális videofelvétel rengeteg állítási lehetőséggel, + mikrofonbemenet, + ALL-I tömörítési mód mozgóképekhez + programozható gombok és tárcsák tömkelege, + nagyon gyors és flott működés, + HDR funkció, + többszörös expozíció, + erős akku (akár 550 képet is kibír egy töltéssel), + kiváló építési minőség, + fejhallgató-kimenet, + kihajtható, elforgatható OLED kijelző, + zsizsikesedéstől mentes EVF, + időjárásálló kivitel, + van PC szinkron aljzat, + kényelmes, mély és vastag markolat, + nagyon jól érzékelhető nyomáspontú kioldó. |
| Kontra | - Nincs gépen belüli RAW szerkesztésre lehetőség, - kisebb m4/3-os objektívek mókásan hatnak rácsavarva (nem jó velük a kiegyensúlyozottság), - nincs ISO 100, - elektronikus kereső optikai része érzékeny a betekintési szögre, - csak egy memóriakártya-foglalat, - legrövidebb záridő csupán 1/4000 mp, - lassú képváltási sebesség EVF és kijelző közt. |
| Ergonómia |  |
| Képminőség JPEG | |
| Képminőség RAW | - |
| Mozgóképek minősége | |
| Mozgóképfunkciók | |
| Ár/érték | |
| Felépítés, anyaghasználat | |
| Ennyire kellene | |
Panasonic DMC-GH3
MLaca
A Panasonic DMC-GH3 fényképezőgépet és a Lumix G X Vario 12-35 mm F2.8 Asph. Power O.I.S. objektívet a Panasonic magyar képviseletétől kaptuk kölcsön.
