Hirdetés

P50VT20: térbe visz a Panasonic

Kojak, Pindúr Pandúr, Dzsudzsák

Ágy, asztal, TÉVÉ

A készülék szűz állapotában kimondottan intelligens. Megtudakolja, hogy milyen forrást (digitális, analóg) használunk, és megindítja az automatikus keresést. Gyors és kényelmes ez a megoldás, aki még emlékszik azokra a tévékre, amelyek nem találták meg az összes csatornát, vagy össze-vissza pakolászták őket, illetve amelyeket manuálisan kellett hangolni, az áhítattal borul a mérnökök lába elé.

Egy ötven hüvelykes képernyőn a gyászos minőségű magyarországi analóg tévéadásokat nézni... nos, ez fakírkodás. Nem mintha valami különös baj lenne a tunerrel, hiszen durva képzajjal egyáltalán nem találkoztunk, nem voltak a másnál, máshol azért elő-elő forduló nézhetetlen csatornák. Ennek ellenére inkább passzolnánk. A digitális adásokkal már sokkal jobb a helyzet, ott inkább az a gond, hogy kevés van belőlük, ráadásul az ingyenes csatornák nagy része nagyjából a szemét kategóriába se fér be.

A plazma technológiából fakadóan a válaszidő rettenetesen alacsony, így az utánhúzás vagy csóvahatás effekttel egyáltalán nem találkoztunk. A tévék számára nagy kihívást jelentő sportműsoroknál is jól muzsikált, de, hogy őszinték legyünk, ez nem okozott azért óriási meglepetést.

Átlagosan jó teljesítmény jellemezné tehát a VT20-at, ám egy apró bibit tapasztaltunk: 16:9 képarány mellett, néhány adónál a képernyő bal felső részén megjelent egy szaggatott fekete-fehér csík. Nem látványos, de zavaró jelenség, ami viszont eltűnt, ha módosítottunk a képarányon, még akkor is, ha ez konkrét változással nem járt. Tehát, ha a 16:9 helyett a „Valós” opciót választjuk ki, akkor a kép méretében semmi változás nem történt, ám ez a csík vitorlát bontott. Érthetetlen... az meg még inkább, hogy ahogy fényképezőgép közelébe került a tévé, megijedt, és örökre száműzte ezt az effektet. Megmutatni így nem tudjuk, hogy milyen is volt ez a valóságban, bemondásra kell elhinnie mindenkinek.

A 16:9 és a Valós mellett választhatjuk természetesen a 4:3-at, és a 14:9-et is, illetve van egy Automatikus nevű lehetőség is, amely egész hatékonyan találja el a legjobb opciót. Ezen kívül háromfokozatú zoom is bekerült a modellbe, amelyet nyilvánvalóan a látássérültek értékelhetnek igazán. A 4:3 képaránynál alaphelyzetben a két oldalsó sáv szürke színű, ez viszonylag gyorsan átállítható feketére (Beállítások-Képernyő beállítások-Oldalpanel).

Szex, hazugság, VIDEO

Sajnos a televízió médialejátszója nem támogatja korlátlanul a nagyfelbontású tartalmak közvetlen lejátszását, így ha HD vagy Full HD felbontású mozgóképet szeretnénk a tévénkre küldeni, akkor előfordulhat, hogy valamiféle külső eszközre lesz szükségünk. Kaptunk Panasonic-éktól egy Blu-ray lejátszót, egészen pontosan a 3D-filmek lejátszására is képes DMP-BDT300 típusjelzésű eszközt. Az ismét bebizonyosodott, hogy ez azért másféle élményt jelent, mint a tévéadások vagy alacsony felbontású filmek bámulása. Maga a képi világ a használható beállítások mellett visszafogott, a színek nem tolakodóak, láthatóan a naturalista irányvonal mellett tette le a voksát a gyártó. Nem követi a mostanában divatos, élénk színekkel operáló trendet, amely oly sokszor jár túlszturált, mesterkélt, természetellenes végeredménnyel.

Játékok esetében az Input lag az egyik legfontosabb tényező, ami jelen esetben már-már elhanyagolható volt, köszönhetően nagyrészt nyilván a gyors válaszidőnek, de azért az is borítékolható, hogy a jövőben is érintik e területet a fejlesztések.

A plazmákra jellemző enyhe vibrálás csak akkor vehető észre, ha közelről nézzük a képet, akkor viszont sajnos eléggé látványos.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés