Képminőség
Mivel a készülék elvileg egy az egyben az E-P1/2 gépektől örökölte a képalkotó rendszert (eltérések: némileg módosított TruePix V processzor, amely a gyengébb aluláteresztő AA szűrőre lett kihegyezve), így nem volt kétségünk afelől, hogy itt is nagyon jó teljesítménnyel találkozhatunk majd. És valóban, már a kitobival is nagyon jó minőségű képeket készíthetünk.
Zajos képeink sem mutatnak mást, mint az igen jó képminőséget. Még a maximum, azaz ISO 3200-as érték mellett sem tűnnek el a finom részletek. A fényképező zajának jellege legjobban a homogén felületeken jön ki: homokszerű, finom szemcsés, amely megtartja a képi részleteket.
Még ISO 800 is hibátlan, majd csak ISO 1600-on kezdődik a szemcséződés, amely azonban nem zavaró mértékű. A gyártó az E-PL1 legnagyobb érzékenységét ISO 3200-ban szabta meg ellenben az E-P1/2 ISO 6400 -ával. Szerintünk ésszerű érték az ISO 3200, az ennél magasabb érzékenységek inkább csak marketing- értékkel bírnak, hacsak nem kifejezetten a művészi hatásra gyúrunk (pl. magas érzékenység melletti fekete-fehér fotók).
Természetesen megmaradt a zajszűrő szolgáltatás, amely három fokozatban érhető el: gyenge, normál és erős. Míg a gyenge és a normál között csupán leheletnyi az eltérés, addig az erős szűrés már ISO 400-on is kissé elmossa a finomabb részleteket. Ha nagyon muszáj, akkor ISO 1600-ig a gyenge szintet érdemes használni, majd csak ISO 3200-on jöhet a normál szűrés. Az erős szint valóban kissé erős, és esetenként sajnos kompromisszumot kell kötni használatával (részletek kontra zaj).
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!