2017. november 19., vasárnap

Útvonal

Tesztek » Digicam rovat

Olympus E-M5 - máris modern klasszikus?

Alaposan szemügyre vettük az Olympus legújabb m4/3-os gépét, a legendás OM sorozatot feltámasztó OM-D E-M5-öt.

Hirdetés

Működés I.

A tesztre kapott Olympus E-M5 fényképezőgépet és az m.Zuiko 12-50 mm F3.5-6.3 EZ ED MSC objektívet a legfrissebb firmware-ekkel vettük használatba, ami a váz esetében az 1.1, az optikánál az 1.0 volt.

Ha nagy vonalakban kellene jellemezni az E-M5 működését, akkor azt pár pontban való eltérés figyelembevételével úgy lehetne jellemezni, hogy „PEN E-P3 + VF-2”. Csakúgy, mint az E-P3-nál, itt is érintésérzékeny kijelző segíti a fotós dolgát. Csakúgy, mint ott, itt sem kell attól félni, hogy a gép kezelése e komponens köré épül. Nem, itt is csak - leginkább - az AF-mező elhelyezésére, illetve az érintéses kioldásra használható az OLED egérmozi. Elkészült képeink között is lapozhatunk a monitor simogatásával; az érintés módja is maradt a régiben, tehát nem többérzékeléses kijelzővel van dolgunk, ahol két ujj használatával lehetne nagyítani, vagy kicsinyíteni a képen (nem csak képnézegetéskor, de élőképnél, manuális élességállításnál is lenne haszna a dolognak). Plusz egy helyen vehetjük még hasznát az érintőképernyőnek: a „szupermenüben” (lásd lentebb), ahol egy érintéssel választható ki az a funkció, aminek paraméterein módosítani szeretnénk. A módosításhoz már csak a manuális kezelőszervek használhatók.

Az Olympus újra megalkotta a „világ leggyorsabb AF-rendszerét” (legalábbis a marketingesek elmondása szerint), ezért gyorsan próbára is tettük, hogy vajon gyorsabb lett-e, mint az E-P3-é. A teszthez a kitben kapott 12-50-est használtuk, ami párban az E-M5-tel valóban nem volt rossz. Hozzá kell tenni a sebességpróbához, hogy esti vizsgálódásunk során is állta a sarat a rendszer: nemcsak gyors, de pontos is volt, ha kellő mintázatot talált a témán (néha azonban nagy meglepődést okozva a majdnem teljesen sima függönyön is talált fogást). Talán ezen a téren érezhető előrelépés a PEN csúcsmodellhez képest; ott ugyanis voltak gondok a gyenge fényben való használatnál. Az AF-sebességét tekintve körülbelül ugyanolyan maradt, mint az E-P3-é, ami szintén villámgyors volt. Íme, felvételünk a nappali próbatételről:

Általában az AF-sebességével már egyik gyártónál sincs gond, ha a MILC rendszereket nézzük (na, jó, talán egynél...). Olvasóink is bizonyára jobban érdeklődnek az Olympus új és valóban korszakalkotónak nevezhető képstabilizációs rendszere iránt, így nem is húzzuk tovább az idegeket, lássuk, mit tud az öttengelyes képstabilizátor, amitől hetek óta hangos az internet.

Első próbatétele a szokásos tesztábránk volt, ahol ekvivalens 100 mm-re tekertük az objektívet, majd S-módban (záridő-prioritásos módban) elkezdtük egyre hosszabbra állítani a záridőt. Az eredmény megdöbbentő volt: a masinát egy kézben tartva akár 1/5, egyes esetekben akár 1/3 mp-ig is bemozdulásoktól mentesen tudta tartani a rendszer. Hogy ez mit jelent konkrétan számokban? Körülbelül 4,5-5 FÉ előnyt. Az eddig nálunk járt stabilizátorok közül ez volt a leghatékonyabban dolgozó. Még egy videó a szemléltetés végett:

Hogyan is működik ez az öttengelyes csoda? Nos, a hagyományos rendszerekkel ellentétben az E-M5 stabilizátora nem csak a vízszintes és függőleges, hanem a forgóirányú mozgásokat is képes kompenzálni. Tehát: a szenzormozgató egység az előre-hátrabillenéseket („bólintás”) és az oldalirányú elforgásokat (forgómozgás az objektív tengelye körül) is észleli és kiegyenlíti. Természetesen felvettük magát a szenzormozgató rendszert is működés közben, a bő 3 mm-es elmozdulások élőben döbbenetes látványt nyújtottak:

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények

Gyártók, szolgáltatók

Hirdetés

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.