Fordulhat-e a szél? Ár, méret, több gyártó!

Ár

Az tény, hogy a készülékek ára az elmúlt években komolyat esett, de hát az is igaz, brutális összegekről indultunk. Olyan, mint amikor egy hegymászó leereszkedik a Mount Everestről az alaptáborba, ami valóban lényegesen alacsonyabban van, mint a csúcs, ám még mindig 5364 méteren... Mindenesetre nagyon nehéz jósolgatni, hiszen egyelőre nem tudjuk, hogy van-e a gyártók zsebében olyan technológia, amivel radikálisan lehetne csökkenteni az OLED panelek előállítási költségeit. Időről-időre felbukkannak olyan pletykák, hogy most aztán tényleg sikerült megtalálni a bölcsek kövét, de a komoly áttörésre eddig egyelőre hiába vártunk. Jelenlegi ismereteink birtokában nagyon úgy tűnik, hogy az elkövetkező fél évtizedben az OLED e téren továbbra sem fogja tudni befogni a vetélytársat. Az egyik leghitelesebb, legmegbízhatóbb piackutató cég, az IHS Markit szerint 2021-ben is átlag negyven százalékkal lesz drágább egy OLED kijelző egy ugyanakkora LCD-nél.

"Többszereplős" piac

Két évvel ezelőtti cikkünkben egyik fontos tényezőként jelöltük meg a többszereplős piac kialakulását. Ez a felületes szemlélő számára úgy tűnhet, hogy megvalósult, hiszen jelenleg LG, B&O, Toshiba, Skyworth, Panasonic, Loewe, Philip, Sony, Metz, Changhong, Konka, Vestel és Grundig márkanév alatt is megtalálhatóak OLED televíziók, és mellettük a Haier, a KTC és a Seiki is bemutatott már működőképes modellt. Azonban ezek mindegyike az LG által gyártott panelt használja, azaz egészen döbbenetes módon egy felívelőben lévő, sokak által nagy jövő előtt álló termékkategóriát egyetlen cég tart életben!

[+]

Egyszerűen minden az LG-től függ, ami ma az OLED szegmensben történik. A dél-koreai holding dönti el, hogy kinek, mit és mennyiért szállít, ami egyrészt az ő zsenialitásukat mutatja, másrészt viszont egy kifejezetten egészségtelen állapot. Az LG (konkrétan a panelgyártó leányvállalat, az LG Display) számára ez egy álomszituáció: a makacsul ellenálló Samsungot és a TCL-t leszámítva minden magára valamit is adó vállalat, minden komoly célokkal bíró piaci résztvevő rá van szorulva az LG-re, hiszen mindenki OLED tévét akar, már csak presztízsből is, a dél-koreai vállalat pedig egész biztosan kihasználja az ebben rejlő lehetőségeket.

Azt azért fontos megjegyezni, hogy arról, hogy ez így alakult, nem (kizárólag) az LG tehet. Az elmúlt egy évtizedben többen is megpróbálkoztak saját fejlesztésű OLED paneltechnológia kifejlesztésével és költséghatékony gyártásával. Az eredmény pedig ismert: a Sony megbukott, a Panosonic megbukott, a Samsung megbukott, a TCL megbukott, a Seiki megbukott és a Sharp is megbukott (bár ők állítólag jövőre újrakezdik a projektet). Egyedül a kínai BOE kapcsán tartja még magát a pletyka, de kis túlzással eddig még élő ember nem látta működőképes tévébe épített, állítólag létező, és a kritériumoknak megfelelő OLED kijelzőjüket.

Méretes probléma

Jelenleg nincs szó arról, hogy a jövőben a mostaninál kisebb méretű televíziókba is bekerüljenek az OLED panelek, ami alapvetően gátat szabhat a technológia még szélesebb körű elterjedésének. A GfK felmérései szerint 2016-ban az eladott összes tévé mindössze 14 százaléka tartozott az OLED-kompatibilis méretkategóriába. Az is igaz, hogy az első negyedévben 22 százalékkal több 55"-es vagy annál nagyobb televíziót adtak el, mint korábban, úgy, hogy közben maga a tévépiac stagnált, de ettől a részarányuk még mindig bőven 20 százalék alatt marad. Egyébként a jövőben ez a tendencia folytatódni fog, ám még nagyon messze van az az idő, amikor az 55 hüvelykes vagy nagyobb televíziókból több fogy, mint a kisebbekből, addig pedig értelemszerűen felesleges az OLED hatalomátvételéről álmodozni, legalábbis ha minden így marad.

Tévéeladási adatok világszinten, és azok százalékos változása, méretekre lebontva (2015 és 2016, balra eladott darabszám, jobbra eladott érték szerint) (forrás: GfK - IFA GPC 2017) [+]

Érdekes egyébként, de a nagyméretű televízió iránti kereslet leginkább két régióra jellemző, Kínára, és az Egyesült Államokra, a fent említett 22 százalékos globális keresletnövekedés ugyanis úgy jött össze, hogy Kínában 36, az USA-ban pedig 30 százalékkal több ilyen típusú készüléket vásároltak. Ez megint nem túl egészséges állapot, hiszen ha e két terület bármelyikén beüt a gikszer, mondjuk kidurran egy kisebb gazdasági lufi, az biztosan nagyon rossz hatással lenne a tévépiacnak erre a részére is.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!