Az NVIDIA bemutatta a GP104-es GPU-ra épülő GeForce-okat

A GP104 rejtelmei

Az NVIDIA ma hajnalban megtartotta az ígért előadását, amelyen belül a GP104-es GPU-ról, illetve a rá épülő két VGA-ról esett szó, amelyek GeForce GTX 1070 és 1080 néven érkeznek. A lapkával kezdve az elemzést, a GP104 kialakítása annyira nem lehet meglepő a szintén Pascal architektúrára épülő GP100 kódnevű GPU ismeretében. Tulajdonképpen annyi változás történt, hogy a GP100 hat darab GPC blokkja helyett a mérnökök négyet építettek be, így 40 darab streaming multiprocesszor került a GP104-be, ami 2560 shader processzort jelent, ehhez pedig 160 darab textúrázó csatorna tartozik.

A TSMC 16 nm-es FF+ node-ján készülő, 7,2 milliárd tranzisztorból álló, GP104-es GPC blokkok azonban nem ugyanolyanok, mint a GP100-es verzióban dolgozók, mivel van bennük setup motor, tesszellátor, szűrt mintákkal visszatérő textúrázó csatorna. Továbbá kevesebb FP64-es CUDA magot kaptak, de az még nem derült ki, hogy mennyivel. A lényeg igazából az, hogy a GP104 a GP100-zal ellentétben grafikai számításra is alkalmas, így építhető rá GeForce, illetve esetlegesen Quadro is. A ROP blokkok száma négy lesz, és egy blokk 16 darab blending egységet tartalmaz, vagyis összesen 64 blending egység áll majd rendelkezésre. Figyelembe véve a 256 bites memóriabuszt, ez a konfiguráció lényegében a GM204-es lapkánál megismert rendszer másolata.

A GP100 egyéb örökségeit is megkapja a GP104, így végre olyan GMU-kkal (Grid Management Unit) rendelkezik, amelyek támogatják az erőforrás-korlátozást, vagyis az NVIDIA a DirectX 12 és a Vulkan API alatt is hatékonyan tudja majd támogatni az aszinkron compute képességet, ami igen fontosnak bizonyult, hiszen minden eddig megjelent, szabványos explicit API-n futó program kihasználja. Mindemellett a preempciós modell is megváltozik, így a Pascal ebből a szempontból már jóval finomabb szemcsézettségű lesz a Maxwell architektúrához viszonyítva, emiatt a virtuális valóságban amúgy elég karcsún teljesítő Maxwellt alaposan helybenhagyja majd. Az NVIDIA saját tesztjei szerint a timewarpok kezelése szempontjából majdnem háromszor jobb eredményt kínál a GeForce GTX 1080 a GeForce GTX 980-nál.

Itt leginkább nem a nyers sebességre kell gondolni, mert az a virtuális valóság szempontjából nagyon csalóka. Az erre kialakított tesztek gyakorlatilag nem érnek semmit, ugyanis két, elméletben ugyanolyan tempóval futó rendszer is rendkívül eltérő élményt adhat a timewarpok kezelésének különbsége miatt. A Pascal lényege ebből a szempontból az, hogy az azonnali eredményt követelő timewarp feladatok futtatása kvázi valós idejűvé válik, szemben a Maxwell architektúra kényszerűen rajzolási határokhoz idomuló feldolgozási modelljével. Utóbbi jelentős késleltetést adhat hozzá a rendszerhez, így a timewarpok jó eséllyel nem készülnek el időre.

NVIDIA VRWorks Audio
NVIDIA VRWorks Audio [+]

A virtuális valóságnál maradva az NVIDIA végre elkezd koncentrálni a hangzásvilágra is, ami ezen a területen kiemelten fontos. Ez talán nem meglepetés olvasóinknak, mivel az elmúlt év nyarán már megírtuk, hogy a zöldek saját hangprocesszoron dolgoznak. Erről a vállalat még ma is elég kevés adatot közöl, és sokan az AMD TrueAudio blokkjához hasonlítják, de az eddig elérhető információk alapján az NVIDIA megoldása sokkal közelebb lesz a Polaris architektúrában érkező TrueAudio Next kódnevű rendszerhez, amelyről az alábbi hírben írtunk. Ezt főleg azért gyanítjuk, mert az NVIDIA a fizikailag korrekt hangzást emelte ki, amihez az Optix rendszert használják fel. Persze a hardveres implementáció ettől még különbözhet, de a – csúnyán fogalmazva hallható – végeredmény szempontjából ugyanarra a problémára kínálna egy-egy némileg eltérő megoldást a két cég.

A szimultán multiprojekciós futószalag előnye
A szimultán multiprojekciós futószalag előnye [+]

Végül újdonság lesz még a szimultán multiprojekciós futószalag, amelynek keretében a GP104 maximum 16 darab független nézőpozícióra képes továbbküldeni a geometriai információkat. Ez leginkább a több kijelző kezelése szempontjából fontos; az aktuális többmonitoros rendszerek esetében ugyan megoldható, hogy például három kijelzőhöz három különböző nézőpozíció tartozzon, de azoknak mindenképpen egy síkban kell lenniük. Az NVIDIA megoldása lényegében felkínálja a nézőpozíciók tetszőleges elhelyezését, így például ha három kijelzővel számolva a két oldalsó valamekkora szöget zár be a középső megjelenítővel, akkor ez a szög a nézőpozíciókat biztosító kamerák szempontjából is figyelembe vehető. Ennek köszönhetően maga a leképezés szögfüggővé tehető. Ez a virtuális valóságban is működhet, bár a haszna ezen a területen korlátozottabb, mivel az egy szemnek szánt nézőpozícióra levetítve a lencse alakja nem jelent olyan potenciális képtorzulást, hogy azt ne lehetne egy jóval egyszerűbb utófeldolgozással kezelni, ráadásul a lencse alakját tekintve sem szögletes, hanem ívként jellemezhető.

Új SLI és egy új program

Az NVIDIA az SLI-n is javít, ugyanis bevezetik az SLI HB-t, azaz a High Bandwidth rendszert, amely azért fontos, mert az eredeti SLI híd 500 MB/s-os adatátviteli tempója 4K-s felbontáson már kevés. Ez főleg akkor látszik, amikor az NVIDIA több GPU-s megoldását az AMD XDMA-s CrossFire opciójával vetik össze, ami még olyan extrém felbontás mellett is skálázódik, ahol az SLI már feladta. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az AMD a GPU-k összeköttetésére az XDMA rendszeren belül – PCI Express 3.0 mellett – maximum 16 GB/s-os adatátviteli tempót biztosít, ami nyilván jóval több, mint az eredeti SLI 500 MB/s-ja. Az SLI HB viszont az adatátviteli tempót 1 GB/s-ra növeli, ami már elég lehet ahhoz, hogy az SLI 4K-s felbontásban is jobban skálázódjon. A jövő szempontjából persze ez nem annyira lényeges, mert az új API-k a több GPU működéséhez már nem a dedikált buszokat, hanem a PCI Express csatornát használják.

SLI HB hidak
SLI HB hidak

A kijelzőkezelés szempontjából az NVIDIA a dual-link DVI, a HDMI 2.0b és a DisplayPort 1.2 interfészekre szavaz, ugyanakkor a vállalat szerint valószínűleg megkapják a DisplayPort 1.3-as hitelesítést is. Itt arról lehet szó, hogy a cég az utóbbit célozta meg a tervezésnél, de még nem tudták le a VESA hitelesítési tesztjét, így specifikációkba nem írhatják bele az 1.3-as jelölést. Van esély még az 1.4-es verzióra is, de erre a szabványra még nincs véglegesített hitelesítési teszt, tehát még házon belül is csak tippelni lehet, hogy megfelel-e az adott VGA-ra került aljzat. Az NVIDIA szerint igen.

Az viszont biztosnak tűnik, hogy a DisplayPort interfészből nem az "a" jelölésű verzió került fel, vagyis a szabványos, VESA Adaptive-Sync technológiát támogató, variálható frissítési frekvenciát használó monitorokkal a rendszer továbbra sem lesz kompatibilis. Ez minden bizonnyal egy nagyobb terv része, mivel az NVIDIA a variálható frissítési frekvenciára prémium funkcióként tekint, amit a 380 és 1300 dollár közötti áron elérhető G-Sync kijelzőkkel ki is szolgálnak. Ugyanakkor nem akarják, hogy a tömegek is hozzájussanak ehhez az élményhez, legalábbis GeForce-szal semmiképp. Nyilván itt elsődlegesen az a cél, hogy a variálható frissítési frekvenciára vágyó, amúgy átlagos vásárlók úgymond prémium felhasználóvá váljanak.

NVIDIA Ansel
NVIDIA Ansel [+]

A vállalat újítása lesz még az Ansel, amely igazából egy szoftver. Ezt be lehet építeni a játékokba és a segítségével tetszőleges képek készíthetők egy-egy jelenetről. A rendszer szabad kamerát tesz lehetővé, számos szűrést enged meg, akár a natív felbontásnál jobb minőségben is elkészíthető a fotó, sőt még 360 fokos panorámakép is lőhető. Az NVIDIA szerint az Ansel biztosan érkezik a Tom Clancy's The Division, a The Witness, a Lawbreakers, a The Witcher 3: Wild Hunt, a Paragon, a No Man's Sky és az Unreal Tournament című játékokhoz.

NVIDIA GeForce GTX 1080
NVIDIA GeForce GTX 1080

A tényleges VGA-k szempontjából a GeForce GTX 1080 érkezik a leghamarabb, mégpedig május 27-én. Ez a termék 1607 MHz-es mag és 1733 MHz-es GPU boost órajelet kap, 10 GHz-es effektív órajelen üzemelő GDDR5X memóriák mellett. Ez egy teljes értékű GP104, vagyis az összes részegység aktív benne, míg a fedélzeti tár kapacitása 8 GB, továbbá az energiát egy 8 tűs PCI Express konnektor biztosítja. Ebből egyébként két verzió lesz: 599 dollárba kerül majd az alapmodell, 699 dollárért pedig érkezik egy Founder Edition verzió, amely külsőre hasonlítani fog az alapmodellre, de belül jobb, hőkamrás bordát, illetve jobb tápellátást kap. Június 10-én jön egy GeForce GTX 1070 is 379 dollárért, de ennek a képességeiről még nincs adat azt leszámítva, hogy 8 GB-nyi GDDR5-ös fedélzeti tárat kap. Ebből is lesz egyébként Founder Edition verzió, méghozzá 449 dollárért.

Fontos kiemelni, hogy mindkét esetben az NVIDIA által gyártott Founder Edition modellek startolnak elsőként, vagyis a fenti dátumok csak ezekre a kártyákra vonatkoznak, azt viszont még nem lehet tudni, hogy az olcsóbb alapmodellek konkrétan mikor lesznek elérhetők.

Az NVIDIA állítása szerint a GeForce GTX 1080 a saját tesztjeikben gyorsabb két GeForce GTX 980-nál és a GeForce GTX Titan X-nél is, de a konkrét tesztkörülményeket nem részletezték. Ugyanakkor az kiderült, hogy a vállalat elsődlegesen a GeForce 700 sorozattal rendelkező felhasználókat szeretné váltásra bírni.

Abu85

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés