Hirdetés
Bevezető
A tavalyi évben végre igazi konkurenciát kapott a full frame szenzoros MILC kamerák piacán az a Sony, aki már 2013 óta sorra mutatja be megoldásait, miközben a két legnagyobb kameragyártó, a Canon és a Nikon továbbra is inkább a DLSR-ek mellett tette le a voksát, ezzel egyeduralkodóvá válva a kategóriában. Ám a tükörreflexes masinákat technikai fejlődés tekintetében hamar lehagyták tükör nélküli riválisaik. Ez láthatóan a Canon és Nikon felhasználóknak is fájó volt, hiszen a Prohardver közösségében is többen váltottak más rendszerre, és mindezidáig az egyetlen, APS-C-nél nagyobb szenzoros opció – a középformátumot leszámítva – a Sony Alpha sorozata volt.
2018 ősze felé közeledve aztán három konkurens vállalat is szinte egyszerre mutatta be azokat a modelleket, amelyekkel fel kívánták venni a kesztyűt a japán óriással szemben. A sort a Nikon kezdte augusztus végén, aki a pletykáknak megfelelően rögtön két géppel indította el Z szériáját. Őket követte a Canon az általunk már kipróbált EOS R-rel, szeptember végén pedig a Panasonic jelentette be, hogy hamarosan ők is piacra dobják versenyzőiket, a hivatalos barcelonai bemutatón pedig meg is tudtuk nézni közelebbről az újdonságokat. Jelenleg tehát már négy márka termékeiből válogathatnak azok, akik mindenképp full frame szenzorral kívánnak dolgozni, ráadásul a Nikon és a Canon gépeihez olyan gyári adaptert is vásárolhatunk, amivel a tükörreflexes szettünkben található objektíveket is használhatjuk – a Panasonic ilyen szempontból hátrányból indul, hiszen ők ezelőtt m4/3 méretű érzékelőt használtak, az ahhoz tervezett objektívek pedig jóval kisebb képkört képesek kirajzolni, mint ami a nagyobb szenzorhoz szükséges lenne.
A Nikon két újdonsága, a Z 6 és a Z 7 közti különbséget az eltérő felbontás, az érzékenységtartomány, a fókuszmezők mennyisége és a sorozat sebessége jelenti, tesztünkben a Z 7-et vizsgáltuk meg alaposabban. A Z sorozatú Nikkor objektívek listája jelenleg nem túl hosszú, mindössze két rövidebb telezoom, egy nagylátó zoom, egy 35 és egy 50 milliméteres fix közül válogathatunk; próbánk során a Nikkor Z 24-70mm f/4 S modellt használtuk.
Fontos megjegyezni, hogy fényképezőgépekről szóló tesztjeinkben nem az elkészült fotók képminőségét vizsgáljuk több száz százalékos nagyításban, ezt a feladatot meghagyjuk a napi szinten ezzel foglalkozó médiumoknak, ugyanis véleményünk szerint azonos felbontás és szenzorméret mellett csupán nüansznyi különbségek vannak a különböző gyártók kamerái között. Mi leginkább a használat közbeni általános tapasztalatokra, a kezelhetőségre és a fotózás élményére vagyunk kíváncsiak.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!