Képminőség
A Nikon Coolpix P7800 képminőségére már nagyon kíváncsiak voltunk, hiszen egy jónak ígérkező szenzor és egy frankó kis objektív alkotják a képalkotó részleg kétharmadát. Persze a JPEG motor mindig kérdéses, de mivel a P7800 a tömörített állományok mellett RAW-ot is ment, ezért annyira nem aggódtunk az algoritmus miatt. Sajnos a kis nagy Nikon zajszűrése nem kapcsolható ki teljesen, csupán „gyengére” állítható, így azt nem tudhatjuk meg, milyen is lenne a képe teljesen szűrésmentesen. Vizsgálódásainkat az Adobe Photoshop CS6 13.0.1-es verziójának 64-bites próbaváltozatával és az Adobe Camera RAW 8.2.0.94-es kiadásával végeztük. Azonban még ez a beépülő alkalmazás sem ismerte a P7800 NRW fájljait, így egy kis trükközéssel kellett a programot működésre bírni – a RAW fájlokkal végzett műveletek tehát semmiképp sem tekinthetőek hivatalosnak.
A Coolpix P7800 optikája 7,14-szeres átfogású, tehát már semmiképp sem mondható kompromisszumoktól mentesnek. Ezért már a gyártó maga is beépítette a menübe a torzításkorrekciót, amivel a geometriai torzításokat küszöbölhetjük ki. A fenti ábrán látható a nyers és a javított kép az objektív gyújtótávolsági tartományának két végén (ekv. 28 és 200 mm). Tulajdonképpen még a korrigálatlan nagylátós kép sem vészes, noha látszik a hordótorzítás, a vonalak egyenletesen görbülnek, így az „egyengetés” könnyen megoldható. A lencserendszer telés végén minimális párnatorzítás észlelhető, de csak akkor, ha függőleges és merőleges vonalakból álló tesztábrákat fotózunk. Később képmintáinkon majd látni fogjuk, hogy az optika felbontóképessége jó, a színhibákra való hajlam minimális, de a nagylátós végállásban, nyitott rekesznél azért itt-ott észrevehető, ha erősen kontrasztos témát fotózunk. Következzenek szokásos zajos képeink:
Próbánk során a P7800-at RAW + finom JPEG módban, a „Természetes” képstílussal használtuk. Amint utólag kiderült, ez a színséma kissé fakó; aki természetes, élénk színeket szeretne, az használja inkább az „Élénk” vagy a „Szabványos” sémát (RAW-ban ennek persze nincs jelentősége). Az érzékenységi tartomány ISO 80-tól ISO 3200-ig terjed, ami a HI1, azaz ISO 6400 értékre terjeszthető ki. Jó látni, hogy a mérnökökkel nem szaladt el a ló, és egy teljesen vállalható tartományt hagytak jóvá. A P7800 saját JPEG fájljait használva egészen ISO 1600-ig szinte tökéletes képet produkál, és fölötte sem a zaj, hanem inkább a finomabb képrészletek elmosódása válik láthatóvá. RAW fájlokból építkezve még az ISO 3200 is vállalható érték, azonban ISO 6400-on már túlzottan zsizsikes lesz minden. A színcsatornák stabilak maradnak, a képnek magas érzékenységen sem lesz kékes vagy más elszíneződése. Képmintáink:
Amint látható, valós körülmények közepette is megállja a helyét a fényképezőgép; például a holdas kép ISO 1600-on készült, és ahhoz képest, hogy egy apró szenzorról van szó, nem sok rosszat lehet róla mondani. Nyilvánvaló, hogy a dinamikatartománya soha nem lesz akkora a P7800-nak, mint a legújabb 4/3-os vagy még nagyobb szenzoroké, de ha mindent a helyén tudunk kezelni, akkor ebbe nem is nagyon fogunk belekötni. A Nikon Coolpix P7800-nak nagyon jó a képminősége – remélhetőleg hamarosan megérkezik hozzá a hivatalos „ipari szabványnak” minősülő ACR is, hogy ne csak trükközéssel lehessen megnyitni az NRW fájlokat.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
