Teszten a Coffee Lake, itt a Titan V
Több érdekes esemény is történt a héten, így például megjelent az NVIDIA új csúcskártyája, a Titan V, amelyen már nem a Pascalt, hanem a Voltát találjuk. Azért arra még ne készüljünk, hogy ez lesz majd a karácsonyfa alatt: a 3000 dollárba kerülő kártyát, bár van rajta grafikus kimenet, nem a játékokhoz, hanem a gépi tanuláshoz és hasonló, a Voltához passzoló feladatokhoz optimalizálták. Mindenesetre a szép aranyszínben pompázó kártya specifikációi impozánsak, és ha tényleg szükség van rá, az NVIDIA még a szállítás költségét is átvállalja.
A gépi tanulás nemcsak az NVIDIA, de az Amazon és az Intel mérnökeit is foglalkoztatja, az előbbi cég ugyanis bejelentette saját, gépi tanulásra optimalizált kameráját, amelyet az AWS Lambdán keresztül lehet programozni. A DeepLens nevű eszközben az Intel Atom x5 dolgozik, és megfelelő „betanítás” után képes lehet bizonyos események felismerésére, és a megfelelő reakciók biztosítására.
Még novemberben derült fény arra, hogy az Intel Management Engine-je nem tekinthető teljesen biztonságosnak, ami különösen kínos egy ilyen, leginkább nagyvállalati környezetbe szánt menedzsment eszköznél. A hír természetesen nemcsak az Intelt érintette kellemetlenül, hanem például a System76-ot is, akik úgy döntöttek, hogy egy firmware-frissítéssel több notebookjukban egyszerűen letiltják a funkciót. Nem sokkal később a Dell is bejelentette, hogy kész kikapcsolni az ME-t, de csak bizonyos feltételekkel és nem is teljesen ingyen.
A héten legnagyobb port kavart tesztünk az Intel Coffee Lake platformjának a vizsgálata volt: a Core i7-8700K és Core i5-8600K főszereplésével zajló teszt legfontosabb kérdése természetesen az volt, hogy hoz-e elég újdonságot és extra teljesítményt az új generáció a Kaby Lake-kel és a Ryzennel szemben. A váltást mindenesetre megnehezíti, hogy a Coffee Lake új alaplapot is igényel, ami azért is tűnik az Intel által ránk erőszakolt plusz költségnek, mert némi módosítás után egy Z170-es alaplapban is sikerült működésre bírni egy nyolcadik generációs Core i3 processzort.
Miközben az Intelt éppen a CPU-csere miatt kötelezővé tett alaplapcsere miatt ekézik, az AMD-nél pont arra derült fény, hogy az AM4-re még jó pár évig számítanak, sőt az is előfordulhat, hogy a régebbi alaplapok egy BIOS-frissítés után az újabb processzorokkal is működőképesek maradnak. Igazságtalanok lennénk azonban, ha nem említenénk meg, hogy HEDT-fronton az Intel is kitartó: jövőre érkező új platformjuknál elképzelhető, hogy a most vásárolt alaplapok használhatók maradnak.
Grafikus kártyák terén a héten nem születtek különösebb újdonságok – érkezett egy külső VGA „doboz” a PowerColortól, illetve előkerült egy új ASUS sorozat is, Cerberus néven. Ezeknél viszont sokkal fontosabb, hogy Európába is eljutott az AMD „gyengített” RX 560D sorozata. Ez nem lenne baj, az viszont igen, hogy a gyártók sok esetben ezt nem különböztetik meg a teljes értékű modellektől, így könnyen félrenyúlhatunk. Az esetnek természetesen az AMD sem örül.
Mindeközben a Rambus, aki egy ideig a szabadalmi perekből próbált megélni, mostanában újra elkezdett a valódi munka felé kacsingatni, így közzétett pár információt a HBM2 teljesítményét duplázó HBM3-ról és a DDR4-et alaposan túlszárnyaló DDR5-ről is. Ezzel párhuzamosan a Samsung pedig bemutatta a világ első 512 GB-os eUFS memóriáját, ami például az okostelefonok háttértárának méretét is alaposan megdobhatja.
Szintén a héten zajlott a Qualcomm Snapdragon Summit, amelyen a Microsoft adta meg a rajtjelet a Qualcomm mobil PC platformjára épülő gépeknek – ezek közül az első az ASUS NovaGo notebook, míg a második a HP Envy x2 hibrid lett.
A vizuális élvezeteket kedvelők számára lehet jó hír, hogy a sok hányattatás ellenére a Toshiba tévés divíziójának elnöke bízik a megmaradásban, és abban is, hogy az új anyacégtől érkező tőkének köszönhetően nagyobb sikerre számíthatnak a jövőben. Mialatt a Toshiba a HiSense szárnyai alatt próbálkozik a túléléssel, a Sony gőzerővel fejleszt, és úgy tűnik, 2018-ban szeretnék maguk mögött hagyni a 4K felbontást is – legalábbis erre, és még néhány érdekes fejlesztésre lehet következtetni egy új védjegyhez kapcsolódó védettségi kérelemből. Végül, de nem utolsósorban a Samsung egyik megoldása azt ígéri, hogy hamarosan a jelenleginél sokkal jobb képminőséggel találkozhatunk majd a mozikban.
Egy a lényeg: a bitcoin még mindig megéri
E heti szemlénkben egyértelműen visszafelé kell haladni, mivel a hazai IT-ügyeket illetően épp péntek délben történt a legfontosabb dolog. Mégpedig az, hogy az index.hu újságírója nyilvánosságra hozta, hogy olvasói információk alapján bizonyítottnak találták egy komoly sebezhetőség létezését a Magyar Posta weboldalán.
Volt már ilyen nem is oly rég, amikor a BKK fejlesztéséről derült ki, hogy a tesztelés hiányosságai miatt durva biztonsági rés maradt a rendszerben. Ez persze lehetséges – ha nem is kívánatos –, de most megint az lett világos, hogy az üzemeltető nem a nemzetközi biztonsági sztenderdeknek megfelelően kezeli a helyzetet. És még tovább. A korábbi biztonsági vita fel fog lángolni újra, hiszen hirtelen sok vélemény és reakció látott napvilágot, és mindez a jelenlegi szabályozás hiányosságaira világít rá. Ha súlyos sebezhetőséget találok – ami érzékeny adatok vesztéséhez vezethet –, akkor elég-e vajon a hivatalos út? Ha nem elég, mivel javítás nem érkezik, akkor mit tehetek? Meddig mehetek el? Van-e felhatalmazásom a sajtóhoz fordulni? A sajtó munkatársa mit tehet meg?
Megannyi máig megválaszolatlan kérdés – bár az is igaz, hogy a nemzetközi gyakorlat már sok ilyenre ad példát, csak követni kellene őket. Már ha lehetséges.
Ha ettől eltekintve nézzük a hetet, az M2M, az IoT dominált – nagyon valószínű, hogy ez a technológiai szegmens a közeljövő meghatározó része lesz. A Microsoft már rég készül egy ilyen platformra, sokáig tesztelték is, és a héten nyilvánossá vált az IoT Central. Ehhez szorosan kapcsolható, hogy az általánosságban igen komolyan vehető piackutató, az IDC azt jósolja, hogy mindezen technológiák háttere, a mindinkább pontos eredményeket hozó mesterséges intelligencia a felhős megoldások támogatásával oly mélyre fog leszivárogni, hogy az már a mindennapi életet is alapvetően fogja meghatározni. És ez nem kevés. Átlagfelhasználóként egyre inkább hagyatkozunk a gépi döntésekre – akár akarjuk, akár nem –, így nagyon komolyan kell venni az ilyen fejlesztéseket.
A hét másik nagy slágere a bitcoin volt – a sláger szó meglehetősen alulértékeli azt, ami történt: a kriptovaluta szárnyalása olyan mértékű, hogy már lassan követni sem lehet. Ha a pénzügyi piacon bármilyen értékhordozó egy éven belül ezer vagy több ezer százalékos növekedést produkál, az joggal adhat okot aggodalmakra a józanabb szereplőknél. De hát ez van: a bitcoin röpül felfelé, akár egyik napról a másikra dollárezreket lehet keresni a befektetéssel. És még senki nem tudja, hol a vége, lufi vagy nem. Egyelőre úgy látszik, töretlen a bizalom, ömlik be és kifelé a pénz.
Magyarországon is történtek fontos IT-vonatkozású események. Ebből kiemelendő, hogy az Alkotmánybíróság elutasította a hazánkban is tevékenykedő vállalatok keresetét, melyben a reklámadó rájuk történő kiterjesztésének jogellenességét hozták fel, így a jövőben – valamikor –, ők is megadóztathatóak lesznek.
A másik fontos bejelentést csütörtökön tette Varga Mihály gazdasági miniszter, aki közölte: mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások adóbevallását digitális útra kell terelni, mivel ez a hatékonyságot javítja, emellett komoly megtakarítást is hoz, mintegy 700 milliárd forintot. A végleges bevezetés 2021-ben várható.
dajkopali, Wombath